A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a németországi ipari termelés 2026 első három hónapjában 1,2 százalékkal elmaradt az előző három havitól; igaz, ezzel szemben az április és június közötti produktum 0,7 százalékkal meghaladta az első negyedévit. A Német Ipari Szövetség (BDI) a bruttó hazai termék (GDP) idei alakulására vonatkozó előrejelzését az év eleji 1,0 százalékról június második felében 0,4 százalékra mérsékelte, majd augusztus első hetében Tanja Gönner, a szövetség ügyvezető igazgatója – mint fogalmazott, a jó második negyedévi eredmények alapján – azt 0,6 százalékra ismét megemelte. 

„Németország növekedési kilátásai kissé javulnak” – fogalmazott augusztus első hetében az ügyvezető igazgató. „Az Európán belüli kereskedelemben elért szilárd exportteljesítménynek köszönhetően az iráni háború ugyan késleltette, de nem állította meg a gazdasági fellendülést. Négy évnyi széles körű stagnálás után azonban a német vállalatoknak több kell, mint egy enyhe fellendülés: erőteljes és hosszú távú növekedési pályára kell állnunk. Ezt csak olyan strukturális reformokkal érhetjük el, amelyek következetesen felszámolják a gazdasági helyszín versenyhátrányait” – hangzott a német ipar nevében a szövetségi kormány címére megfogalmazott üzenet.

„Az euróövezet gazdaságának fejlődési alakulása a közel-keleti háború ellenére stabilizálódott. Jelenleg 0,8 százalékos növekedéssel számolunk ebben az évben. A német gazdaság a jó második negyedév után idén reálértékben várhatóan 0,6 százalékkal bővül”, bár – mint Tanja Gönner fogalmazott – „a vállalatokat érintő globális kockázatok és bizonytalanságok továbbra is magasak.”

Az időjárási feltételek kedvezőtlen alakulása, azaz a Németországot több szakaszban sújtó hőhullám és csapadékhiány, valamint a vízi szállításoknak elsősorban a Rajnán történő meghiúsulása nyilvánvalóan fékezően hat Európavezető nemzetgazdasága idei növekedési kilátásaira. Megjegyezve, hogy a természeti feltételek kedvezőtlen alakulásának a német gazdaság, és azon belül az ipari teljesítmény alakulására gyakorolt hatása augusztus közepén még aligha számszerűsíthető.

Tágabb visszatekintésben figyelemre méltó, hogy a német feldolgozóipar termelése 2024 júniusában nem volt több, mint a 2021. évi mennyiség 92,1 százaléka, amely a múlt év júniusában minimális mértékben 92,0 százalékra mérséklődött, és ez 2026 júniusában sem változott. 

2026 első félévében jelentősen mérséklődött az iparban foglalkoztatottak száma

A német feldolgozóipar defenzíváját jól mutatja a foglalkoztatottak számának az első félévben bekövetkezett 144,1 ezer fős, azaz 2,7 százalékos csökkenése, melynek következtében a teljes foglalkoztatotti létszám 6 millió alá, 5,9 millió főre zsugorodott. A feldolgozóipar 9 ágazata sorában egyetlenegy sem volt olyan, ahol az általános tendenciával szemben nem csökkent, hanem emelkedett a foglalkoztatottak száma.
 

Vélhetően a termelési tevékenység egy részének külföldre helyezésével is magyarázható, hogy a legerőteljesebb, 5,8 százalékos létszámcsökkenést az autóipar szenvedte el. Az iparágban a foglalkoztatottak száma 42,3 ezerrel, 691,5 ezerre esett vissza, és 2005 óta sosem dolgoztak ilyen kevesen az ágazatban. A feldolgozóipar 2026 első félévi teljes létszámcsökkenésének kereken 30 százaléka a Magyarországhoz fűződő gazdasági kapcsolatokban meghatározó szerepet játszó autóiparban következett be.

Az autóiparon belül
 

• a gépjármű- és gépjárműmotor-gyártás területén az első félév végén összesen 429,2 ezer főt foglalkoztattak, ami 6,1 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest;
• a gépjárműalkatrészek és -kiegészítők gyártásával foglalkozó beszállítói szektorban a foglalkoztatottak száma 7,6 százalékkal, 219,5 ezer főre ugyancsak csökkent;
• ezzel szemben a karosszériák, felépítmények és pótkocsik gyártásával foglalkozó beszállítói ágazatban a foglalkoztatottak száma 10,0 százalékkal, 42,8 ezer főre emelkedett.

A foglalkoztatottak számát tekintve az autóipar továbbra is a második legfontosabb ipari ágazat. Az attól magasabb létszámú ipari ágazatban, azaz a gép- és berendezés-gyártásban a foglalkoztatottak száma 2026 első félévében a feldolgozóipari átlaggal megegyező mértékben, 2,7 százalékkal, 905,9 ezer főre mérséklődött.

A feldolgozóipari átlagot meghaladó mértékben csökkent a fémtermékek gyártásában (3,8 százalék, 471,7 ezer főre), a fémelőállításban és megmunkálásban (3,7 százalék, 207,2 ezer főre), a vegyiparban (3,6 százalék, 312,0 ezer főre), valamint az elektromos berendezések gyártásában (3,4 százalék, 374,5 ezer főre) foglalkoztatottak száma. Ezzel szemben a műanyagiparban (2,2 százalékkal, 311,8 ezer főre), az élelmiszeriparban (1,3 százalékkal, 503,4 ezer főre), valamint az adatfeldolgozó berendezések, elektronikai és optikai termékek gyártásában (1,0 százalékkal, 307,1 ezer főre) a foglalkoztatottak száma a feldolgozóipar 2,7 százalékos átlagánál kisebb mértékben mérséklődött.

A borítókép illusztráció, fotó: Adobe Stock