Ausztria gazdasága hasonló képet mutat, mint a nagy nyugati szomszédja

Ausztria esetében október elején, a bécsi Wifo és IHS gazdaságkutató intézetek közös prezentációján vált bizonyossá, hogy az ország gazdasága nem recesszióba csúszhat, hanem már ott is van. Nem igazolódott be egyes derűlátó közgazdászok azon feltételezése, hogy – bár az infláció magasnak mondható – a gazdaság stabil, s többé-kevésbé könnyedén megúszhatja az évet. 

Miután júniusban a Wifo még 0,3, az IHS pedig fél százalékos növekedést valószínűsített, október elején Gabriel Felbermayr, a Wifo elnöke már 0,8, Holger Bonin, az IHS július elsején hivatalba lépett új vezetője pedig 0,4 százalékos visszaesésről beszélt. „Ausztria hasonló képet mutat, mint a Németországi Szövetségi Köztársaság. A múlt héten az ottani intézetek is lefelé módosították előrejelzésüket mintegy 1 százalékponttal, mínusz 0,6 százalékra….

A rossz közérzet oka a még mindig magas energiaárak, a meredeken emelkedő kamatlábak, a gyenge világgazdaság és a csökkenő nemzetközi versenyképesség mérgező koktélja”, fogalmazott Felbermayr. Egyes, a gazdasági növekedés meghatározása szempontjából releváns statisztikai adatok revíziója után „azt látjuk, hogy már 2022 ősze óta léteznek recessziós tendenciák, amelyek 2023 második negyedévében felerősödtek, és a harmadik negyedévben folytatódtak. A közeljövőre vonatkozó mutatók azonban óvatos trendfordulót sejtetnek. A negyedik negyedév valószínűleg stagnálást hoz. A helyzet aztán 2024 elején ismét megfordulhat, és a recessziós szakasz véget ér.”

Az osztrák gazdaság – némi leegyszerűsítéssel – kettős kihívás előtt áll. Ezek egyike a magas, az idén 7,7 százalékra becsült infláció, a másik a növekedés hiánya. Az infláció 2024-ben is probléma marad; s – megjegyezve, hogy jövőre a bérek válhatnak a legerősebb árfelhajtó tényezővé – 2024-ben is el fogja érni a 4,0 százalékot, továbbra is meghaladva az euró-övezet átlagát. 

A Wifo kutatói már a 2022. decemberi előrejelzés során recessziót diagnosztizáltak az iparban. „Ez most felerősödött. Az ipar hozzáadott értékének volumene 2023-ban közel 3 százalékkal csökken az előző évhez képes, 2024-ben pedig várhatóan stagnálni fog. Ez a fejlemény a közlekedési ágazatot is a mínuszba húzza; melynek a teljesítménye az idén várhatóan 5 százalékkal zsugorodik. Az építőiparban 2023-ban 2,5, jövőre pedig 3,8 százalékos visszaesés várható, elsősorban a magánépítkezések csökkenése miatt. A kereskedelem szintén recesszióba csúszott, ott erre az évre 3 százalékos visszaesés, a jövő évre pedig 1,9 százalékos növekedés, (azaz az idei szinttől való elmaradás) valószínűsíthető. 

Exportorientált ország lévén Ausztriát – Németországhoz hasonlóan – különösen súlyosan érinti az ipari rendelésállomány kedvezőtlen alakulása, ami az ipari termékek iránti kereslet világszerte, de különösen az euró-övezetben tapasztalható visszaesésére vezethető vissza. A Wifo arra számít, hogy az osztrák ipar 2023 negyedik negyedévében éri el a mélypontot, amit 2024-ben stagnálás követ.

Itt említjük meg, hogy a Wifo várakozása szerint 

• az áruexport mennyisége – a múlt évi, 7,1 százalékos emelkedés után – az idén 1,5, jövőre pedig 2,5,
• míg az importé - a tavalyi 5,1 százalékos növekedés után – 2023-ban 1,9 százalékkal visszaesik, majd jövőre 2,3 százalékkal bővül. 

Az iparvállalatokhoz érkező rendelések szeptemberben is jelentősen csökkentek, így a következő tizenkét hónapra az ipari üzemek több mint egyharmada csökkenő termeléssel számol. A gyenge rendelésállomány miatt a foglalkoztatottak száma is csökken. A Bank Austria beszerzési menedzserek között végzett és az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) által idézett felmérése szerint szeptemberben az iparvállalatok körében az ötödik egymást követő hónapban csökkent a foglalkoztatottak létszáma. 

Bár az osztrák gazdaság nagyjából fele recessziós fázisban van; számos szolgáltatási ágazat teljesítménye viszont továbbra is növekszik - elsősorban a pénzügyi szektorban, amelyben ez évre 4,7 és a szálláshelyek és vendéglátás teljesítménye esetében, ahol 4,0 százalékos növekedést feltételeznek a Wifo szakértői. Teljesítménybővülés várható a távközlés esetében is.

Jó hír, hogy a recessziónak néhány hónapon belül vége lehet vagy – mint Holger Bonin, az IHS elnöke fogalmazott – „a legnehezebb már Ausztria mögött van”. Az efféle optimizmusnak két jó oka van:

• Először is, a nemzeti és globális gyengeség nem elhanyagolható része az erős készletleépítésnek köszönhető. Ez természeténél fogva átmeneti jelenség. Amint a készletek kiürülnek, a termelés és a világkereskedelem újra megugrik, és új lendületet kölcsönöz.
• Másodszor, a magánfogyasztásnak meg kell élénkülnie. A nominális bruttó bérek 2023-ban 8,2 százalékkal emelkednek. A 7,7 százalékra becsült infláció mellett a reálbérek az idén 0,5, a nettó bérek pedig akár 1,1 százalékkal is emelkedhetnek. Mivel az infláció 2024-ben 4 százalékra mérséklődik és a bérek ennél jóval nagyobb mértékben emelkednek, a nettó reálbérek várhatóan bő 4 százalékkal nőnek. Ráadásul a munkaerőpiac robusztus. A recesszió ellenére a foglalkoztatás 2023-ban 1, 2024-ben pedig fél százalékkal nő. A bevándorlás miatt a munkanélküliségi ráta ennek ellenére - de csak nagyon kis mértékben, a múlt évi 6,3 százalékról - az idén 6,5, jövőre pedig 6,6 százalékra emelkedik. A stabil foglalkoztatás és a növekvő reálbérek várhatóan ösztönzik a fogyasztást, ami a recesszió ellenére 2023-ban reálértéken 0,8%-kal, 2024-ben pedig újabb 1,8%-kal nő.

Van azonban egy kockázat: sok vállalat megtartja az alkalmazottjait, és a válság ellenére sem bocsátja el őket. Ez most a meredeken emelkedő bérek miatt egyre drágábbá válik. Ha a nagy vezető vállalatok elbocsátanak alkalmazottakat, széles körű munkahelyvesztés következhet be, s mert enyhül a munkaerőhiánytól való félelem, csökken az elmúlt időszakban megtapasztalt <munkaerő-felhalmozás> ösztönző tényezője. Egy jóval magasabb munkanélküliség ugyanakkor jelentősen mérsékelné a fogyasztói készséget. 

Bár a recesszió valószínűleg átmeneti jelenség marad, egyértelmű nyomokat fog hagyni. Mivel a népesség 2019 és 2024 között 3,4 százalékkal fog növekedni, az egy főre jutó GDP reálértéke az előrejelzési időszak végén, 2024 negyedik negyedévében valószínűleg alig fogja meghaladni a COVID 19 válság kezdete előtti szintet. Ez azt jelenti, hogy Ausztria gazdasági dinamikája egy árnyalattal jobb, mint Németországé, de lényegesen rosszabb, mint például Hollandiáé, Spanyolországé, Franciaországé vagy Olaszországé.

Az államháztartást illetően – a Wifo változatlan politikai feltétel-rendszerrel számolva a maastrichti definíció szerint idén a GDP 2,4, jövőre pedig 1,6 százalékának megfelelő kiadási többletre számít. „Más országok sokkal nagyobb költségvetési hiányt mutatnak. Az Egyesült Államok és Franciaország például a GDP 5 százaléka körüli, Spanyolország pedig 4 százaléka feletti új adóssággal számol”, tette hozzá az intézet elnöke. 

„Az üvegházhatású gázok kibocsátása terén még mindig nagy szükség van a cselekvésre. A várakozások szerint ez idén 2,4, jövőre pedig 0,6 százalékkal csökken. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben körülbelül egyötödével haladják meg a szövetségi kormány által kitűzött lineáris csökkentési pályát, amely szerint 2040-re el kell érni a nettó nullát”, olvasható a Wifo előrejelzésében, a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal számítására hivatkozva. A Wifo szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormánynak ezt a körülményt lehetőségként kellene felfognia úgy, hogy például új adókedvezményekkel ösztönözze az épületek energiahatékony felújítását, továbbá segítse elő a lakásfelújításokat. (Megjegyezzük, hogy a hajtógáz-kibocsátás széndioxid-egyenértékesre számolva 2019-ben kereken 80 millió tonna volt, ami az idén alig fogja meghaladni a 71 millió tonnát, jövőre pedig 70,67 millió tonnára mérséklődik.) 

„Aggódunk a beruházások miatt”, figyelmeztetett a tájékoztató további részében a Wifo elnöke. Aki szerint „a 2023-as és 2024-es években stagnálni fog a gépekbe és berendezésekbe való beruházások volumene. Az állam itt is lendületet adhatna például az engedélyezési eljárások felgyorsításával, a megújulók elterjedésének ösztönzésével vagy gyorsabb amortizációval. A finanszírozást az energiaköltség-támogatás újra fogalmazásával lehetne biztosítani. A beruházások gyengesége Ausztria, mint gazdasági telephely gyengeségeire utal”.

„Növekedést csak könnyítésekkel lehet teremteni, terhekkel nem”

Karlheinz Kopf, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) főtitkára a Wifo és az IHS őszi konjunktúra-előrejelzésére reagálva úgy fogalmazott: „Ausztria gazdasága lassul és recesszióban landol. Legkésőbb mostanra világossá kell válnia, hogy intézkedések nélkül nem megy", ezért sürgős ellenintézkedésekre van szükség a gazdaság újbóli beindítása érdekében. A kutatóintézetek „gazdasági előrejelzései arra késztetnek, hogy felkapjuk a fejünket. Közös erőfeszítésre van szükség. Ehhez nem kell újra feltalálni a kereket; a megfelelő javaslatok már az asztalon vannak, csak végre kell hajtani őket", figyelmeztetett a kamarai szövetség vezető tisztségviselője.

Aki szerint a vállalatoknak átfogó könnyítésekre és beruházási ösztönzőkre van szükségük. „Növekedést csak könnyítésekkel lehet teremteni, terhekkel nem" - mondta Kopf az ország általános gazdasági telephelyi kihívásai kapcsán. „Fokozottan tudatosítani kell a telephely egészséges volta. Új adók, terhek és technológiai tilalmak egyáltalán nem helyénvalók. Ha az üzleti telephely szenved, a jólét is szenved.”

A WKÖ szerint beruházási ösztönzőkre és a vállalkozások teher-mentesítését szolgáló lépésekre is szükség van: a kutatás- és innováció-finanszírozás ösztönzése és a beruházási támogatás (IFB) kiterjesztése, a beruházások tőkenyereségadó-visszatartási időszakának bevezetése és a bérekre rakodó járulékok fenntartható csökkentése a gazdasági visszaesés elleni intézkedéscsomag központi elemei kell, hogy legyenek.

Ausztria télen sok német munkavállalóra támaszkodik

Szakértők szerint az osztrák idegenforgalmi ágazat a következő téli szezonban ismét több ezer, köztük németországi munkavállalóra számít. A németek azért jönnek, mert a turizmusban magasabb a bérszínvonal, mint Németországban - mondta Johannes Kopf, az osztrák munkaerő-piaci szolgálat (AMS) vezetője a DPA hírügynökségnek adott nyilatkozatában. 

Az elmúlt téli szezonban mintegy 12 ezer Németországból érkezett ember talált munkát az osztrák szállodákban és éttermekben. Összességében azonban ma már nem a németek jelentik a legnagyobb csoportot a munkaerőpiacon. Évtizedek óta először éppen csak lemaradtak a magyarok mögött 123 ezer fővel, akik közül 126 ezren dolgoznak az alpesi köztársaságban - mondta Kopf.

x x x

Mindent egybe vetve – az osztrák gazdaságot gyengíti a kamatlábak meredek emelkedése, a még mindig magas infláció, valamint az ipar és az építőipar gyenge rendelésállománya. A következő évben, amikor a globális növekedés nem lesz több 2 százaléknál és ezzel – 2020-at, a világjárvány évét leszámítva – a pénzügyi válság óta a legalacsonyabb marad. Az Európai Központi Bank kamatcsökkentéssel élénkíthetné a gazdaságot, de a Wifo szerint ez csak 2025-ben várható.             

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock