Az elemzésben szereplő adatok összekapcsolják a robotok használatára vonatkozó információkat a társadalombiztosítási, illetve a munkaköri feladatokra vonatkozó részletes adatokkal. Az új technológiáknak a munkaerőpiacra gyakorolt hatása az egyik legrégebbi és legvitatottabb téma a közgazdaságtanban. A vita a pozitív növekedési impulzusok és a strukturális változások veszteseinek társadalmi-gazdasági terhei közötti összevetésen alapul. 

Emlékezetes, hogy már az iparosodás kezdetén az angol textilipari munkások erőszakos lázadásokkal tiltakoztak az új technológiák ellen, és megsemmisítették a gépeket (ezek voltak az ún. luddisták, géprombolók). A robotika legújabb fejlődésével ez a vita ismét feltámadt. Az optimisták a robotokban a megoldást látják az idősödő társadalmakra egyre jellemzőbb munkaerőhiányra, míg a pesszimisták attól tartanak, hogy a technológia eddig ismeretlen mértékben szoríthatja ki a jól fizetett munkahelyeket. Az, hogy a robotok fenyegetést vagy lehetőséget jelentenek-e a munkaerőpiac számára, döntően attól függ, hogy helyettesítik-e, vagy kiegészítik az emberi tevékenységet. 

Foglalkoztatási csoportokként eltérő hatások

A robotok alkalmazásának empirikus, mikroökonómiai vállalati szintű elemzése megerősíti, hogy a robotizáció terjedésével a foglalkoztatás nő a technikusok, mérnökök, vezetők és általában a fiatal munkavállalók körében, míg stagnál az alacsonyan képzett, rutinfeladatokat ellátó szakmákban és az idősebb generációt érintően. A robotok elsősorban a manuális rutinmunkákat váltják fel, s minthogy az a különböző foglalkozási csoportok között számottevő különbséget mutat, a hatás is eltérő a csoportok között.  

Ezen túlmenően a tanulmány figyelembe veszi a foglalkoztatottak az új technológiákhoz fűződő viszonya területén jelentkező különbségeket. A fiatalabb munkavállalók gyakran jobb tanulási képességgel, naprakészebb képzettséggel, míg az idősebb munkavállalók kikristályosodottabb intelligenciával és tapasztalatokkal rendelkeznek. Mivel a robotok alkalmazása nemcsak tevékenységeket vált ki, hanem új feladatokat is teremt, a fiatal munkavállalók más, az idősebb korcsoportok képviselőivel összehasonlítva nagyobb mértékben profitálnak belőle.

Az elemzés igazolja a robotikáról szóló közgazdasági szakirodalom azon tézisét, hogy a robotok egyre inkább kiszorítják az embereket a rutinmunkákból, ám nem keletkezik foglalkoztatási veszteség a termelékenység növekedése miatt. Azaz csökken a rutinmunkát végző alkalmazottak aránya a vállalatoknál, de nem csökken a számuk.

A fiatalok jobban értik a robotikát

A felmérés eredményei aláhúzzák a mikroökonómiai elemzések fontosságát a robotok termelési folyamatban betöltött szerepének jobb megértése tekintetében. Arra utalnak, hogy a fiatal munkaerő hiánya az alacsony és közepes képzettséget igénylő szakmákban gátolja a robottechnológia széles körű bevezetését, és ronthatja a robotika potenciálját a szakemberhiány megoldásaként. Ugyanakkor a gyorsuló robotizáció valószínűleg növeli a fiatal és az idősebb munkavállalók közötti szakadékot.

A fiatalabb munkavállalók modern, technológiaorientált vállalatokban ígéretes jövőt találhatnak, míg az idősebb munkavállalók a kis, kevésbé technológiaintenzív vállalkozásokhoz ragaszkodhatnak. A kutatási eredmények ugyanakkor aláhúzzák az egész életen át tartó tanulás – és ezzel együtt a vállalati továbbképzés – fontosságát, hogy lehetőség szerint az idősebb munkavállalókat is megtanítsák az új technológiák használatára.

Csökken a robotizáció mértéke 2025-ben

A robotika és automatizálás iparág Németországban 2025-ben várhatóan 14,5 milliárd euró összbevételt fog elérni. Ez 10 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.

„Az iparág forgalmának gyengülése a 2025-re vonatkozó aktuális előrejelzésünkben megerősítést nyert – mondta június elején adott nyilatkozatában dr. Dietmar Ley, a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége (VDMA) robotika és automatizálási szervezetének elnöke. – Jelenleg az év végéig minden alágazatban romlottak a növekedési kilátások.”

Az ipari gépfeldolgozás szektor nulla növekedéssel stagnál, és várhatóan 3,1 milliárd euró ágazati forgalmat fog elérni. A robotika forgalmára vonatkozó előrejelzés kismértékben tovább romlott, mínusz 3 százalékról mínusz 5 százalékra, így 2025-re 3,7 milliárd eurós forgalom várható. A legnagyobb visszaesésre az automatizált megoldások szektorában számítanak: itt 15 százalékos forgalomcsökkenésre lehet felkészülni, 7,7 milliárd eurós forgalmat prognosztizálnak. 

Az európai és német gazdasági gyengeség fő okai a jelenlegi geopolitikai feszültségek miatt a beruházási tervek elhalasztásában és a távol-keleti versenytársak által gyakorolt egyre nagyobb versenynyomásban keresendők.

A robotika és automatizálás ágazatában működő vállalatok ezért nagy erőfeszítéseket tesznek saját versenyképességük erősítése érdekében. A világ vezető automatizálási szakkiállításán, a június 24. és 27. között (tehát e sorok nyomdába adása után) megrendezésre kerülő müncheni automatica kiállításon mutatják be a legújabb technológiákat és trendeket az összes ipari ágazat számára. Fontos témák az automatizálási megoldások a kis- és középvállalkozások körében, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása. 

„A robotika és az automatizálás olyan kulcsfontosságú technológiák, amelyek nélkül a jövőben a magas bérszínvonalú Németországban az ipari termelés elképzelhetetlen lesz – fogalmazott dr. Dietmar Ley. – A politikának és a gazdaságnak most összehangoltan azon kell dolgoznia, hogy csökkentsék a nemzetközi versenyben fennálló hátrányokat, s újra a növekedés felé tereljék az ágazatot.” 

A VDMA robotikai cselekvési terve három alapvető követelést fogalmazott meg az ágazat fejlesztése jegyében: több kockázati tőkét kell rendelkezésre bocsátani a startup- és a scale-up vállalkozások számára; menetrendet kell kidolgozni a versenyképesség növelése érdekében; célzottan kell összpontosítani az európai innováció méretének növelésére. Ezen túlmenően törekedni kell a koalíciós megállapodásban bejelentett beruházások támogatásának gyors végrehajtására.  

Borítókép forrása: Unsplash/hermeus