Bár a FANUC Hungary Kft. törökbálinti székházában az év minden napja az automatizálásról szól, az őszi rendezvényen még nagyobb figyelmet kaptak a komplex megoldások. A japán gyártó a partnervállalataival – az Euchnerrel, a Lenzével, a Schunkkal és a Turckkal – közösen a kiállítótérben és az előadóteremben is demonstrálta, hogy miképpen tehető fenntarthatóbbá, költséghatékonyabbá a gépgyártás, vagy éppen mire van szükség ahhoz, hogy egy gépfelújítás sikeres legyen.
GÉPFELÚJÍTÁS VAGY ÚJ GÉP?
Magyarországon egyáltalán nem ritka, hogy a gyártó vállalatok használt szerszámgépek vásárlásával bővítik a gépparkjukat. A felújításra szoruló gépeknél számolniuk kell azzal, hogy a gyári alkatrészek limitáltan érhetők el, és előfordulhat, hogy a gyártó sem rendelkezik már a javításhoz szükséges tudással. Erre azonban a FANUC minden szempontból rácáfol. Közkedvelt és Magyarországon is jól bevált retrofit szolgáltatásával a cégek funkcionálisan teljesen újszerű gépekhez juthatnak egy új gép árának töredékéért. A felújítás magában foglalja a kopóalkatrészek cseréjét, a hajtások felújítását, valamint a vezérlő cseréjét is. Ezáltal modern, naprakész eszközökkel folyhat a termelés, de nem kell lemondani a gép azon egységeiről, például a stabil gépvázról, amelyeket mindenképpen megtartanának a felhasználók. Ahhoz viszont, hogy egy használt vagy akár egy teljesen új szerszámgép alkalmazható legyen a gyártásban, nem elég, hogy funkcióit tekintve megfeleljen az elvárásoknak.
Szigorú szabályozás vonatkozik arra, hogy Európában milyen feltételekkel alkalmazható egy gép – legyen szó standard szerszámgépről vagy egyedi célgépről. A CE jelölés (Conformité Européene, vagyis Európai megfelelés) megléte kulcsfontosságú az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban, így az itteni beszerzésekor fokozottan figyelni kell a tanúsítvány meglétére. Újratanúsításra pedig akkor is szükség lehet, ha jelentősebb átépítés történt a szerszámgépen. A felújítások egy része biztonságtechnikai intézkedéseket is érint. Az újonnan beszerelt szenzorok és biztonsági eszközök segítségével a cellák működése az ember közelében is biztonságosan stabilizálható, ehhez fényfüggönyök, biztonsági szőnyegek és fénykapuk széles skálája közül választhatnak a felhasználók.
A Turck által bemutatott megoldások között ugyanilyen fontosak az állapotjelzők is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetés során a gépek felügyeletét, valamint a karbantartási szükségletek követését. A gépbiztonság tekintetében érdemes kiemelt figyelmet fordítani a kollaboratív robotokra, amelyek egy sor, a biztonságos ember-gép kapcsolatra vonatkozó kérdést felvetnek. A FANUC robotjai és a Schunk kollaboratív robotokra szánt megfogói is olyan érzékelőrendszerekkel vannak ellátva, amelyek a balesetek megelőzését szolgálják. Így ma már gombnyomásra válthatnak a felhasználók a kollaboratív és az ipari mód között egy-egy CRX-roboton.
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE
Ma már nem az a kérdés, hogy csökkenteni kell a felhasznált energia mennyiségét, hanem az, hogy miként. A gyártó és iparvállalatok megnövekedett rezsiárakkal, emelkedő inflációval és a bérköltségek növekedésével néznek szembe, ezért kulcsfontosságú számukra, hogy gépeik és berendezéseik a lehető leggazdaságosabban működjenek. De az energiahatékonyság nem csak emiatt fontos. A japán gyártó számára kiemelt ügy a környezetvédelem is, ahogy az Automatizálási napok keretében hozzá csatlakozó vállalatoknak is. A FANUC robotok a mozgási energia egy részét visszanyerik, ami nagyobb robotok esetén már számottevő eredményre vezet.
A Schunk pneumatikus megfogóit cseréli fokozatosan szervós rendszereket tartalmazókra. Ezzel, bár a felhasznált energia mennyisége csökken, a megfogók tömege nő, így a gyártó folyamatosan dolgozik azon, hogy optimalizálja az eszközök súlyeloszlását. A hatékonyság növeléséhez hozzátartozik az is, hogy tisztában vannak a felhasználók a fogyasztásukkal. A gyártási rendszerek megfelelő szenzorozásával nyert információk ábrázolása segít a termelésfelügyeletnek a nagyfogyasztók meghatározásában, valamint a gyártási folyamatok lehetséges átalakításában. Az energiamérés továbbá a karbantartási ciklus állapotát is jelezheti: egy-egy gépről vagy robotról a felvett energia mennyisége is elárulhatja, hogy a veszteségek miatt esetleg karbantartásra szorul.
Általánosan igaz, hogy az energiahatékonyság költségmegtakarítást eredményez, de a hatékonyabb rendszerek bekerülési költsége is magasabb lehet. Ez a befektetés viszont az üzemeltetés során megtérül, ahogy a Lenze által kínált hajtásmegoldásokkal kapcsolatban is igaz, hogy akár fél év alatt behozzák az árukat. Az energiamegtakarítás közel 60 százalékáért ugyanis a megfelelő mechanika a felelős.
A JÖVŐ A FENNTARTHATÓSÁGÉ
Az energiahatékonyságon túl a fenntarthatóságot támogatja a gép- és eszközfelújítási lehetőségek terjedése is. Az Automatizálási napokon megszólaló szakértők szerint a fenntarthatóságot szolgálja továbbá, ha univerzális eszközöket vezetnek be a gyártásba, olyan szenzorokat, amelyek könnyen szerelhetők át egyik gépről a másikra.
Az elérhető és jó minőségű szerviz kulcsfontosságú abban, hogy a termelővállalatok fenntarthatóbb működésre álljanak át. A FANUC a megelőző karbantartási szolgáltatáson túl hotline-t üzemeltet, és nemzetközileg elismert szervizcsapatával azon dolgozik, hogy az egész országban néhány óra alatt megoldódjanak a gépkieséshez vagy hirtelen leálláshoz vezető problémák. A szerviz viszont nem csak emiatt fontos. A rendelkezésre állás ma majdnem ugyanolyan fontos a vállalatok számára, mint a gépminőség. Egy váratlan meghibásodás, szerszámütközés vagy más probléma miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy napok essenek ki a termelésből, a FANUC pedig átlagosan 9,3 óra alatt elhárítja a problémát: a szükséges pótalkatrészek biztosításával, cseréjével és az üzembe helyezéssel együtt.
A tartós működést szolgálja a megfogók gyári kenése, ami gyakorlatilag utókenés nélküli működést tesz lehetővé a teljes élettartam során. A gondozásmentes megoldásoknak köszönhetően nincs szükség a termelés leállítására a karbantartás idejére. Ha pedig mégis új alkatrészre van szükség, akkor a FANUC magyarországi raktárkészletről vagy luxemburgi központi raktárából szállít cserealkatrészt, hasonlóan a Lenzéhez, amely hatvanezer tételes termékvariáns- listájával szolgálja ki partnereit. Az Euchner szerint jelenleg a legmeghatározóbb piaci mozgatórugó a kollaboratív robotok terjedése, ezt pedig a FANUC is meg tudja erősíteni. Az előrejelzések szerint 2025-re háromszor annyi kollaboratív robotot használnak majd, mint idén. Ez magával húzza a többi piaci szereplőt is, így a biztonságtechnikai rendszerek gyártóit és a megfogófejlesztőket is. Fontos ugyanis, hogy a kollaboratív rendszert egészében vizsgáljuk, ami nemcsak az emberből és a kobotból áll, hanem a megfogót, a robot környezetét és a kezelt munkadarabot is magában foglalja.
A Schunk szerint a jövőben a kollaboratív megoldások mellett az univerzalitás jut majd kiemelt szerephez, ezért maguk is ebbe az irányba tolják a fejlesztéseiket. Hogy a robotok minél könnyebben válthassanak megfogót, univerzális csatlakozókat vezetnek be, ami ráadásul a kiválasztást is egyszerűsíti.
Másik meghatározó trendnek a gépi látást tekintik a gyártók. A robotokra szerelt kamerás rendszerek két- és háromdimenziós felvételek mentén tájékozódhatnak a térben, felismerhetik és kezelhetik a munkadarabokat teljesen automatikusan.
A FANUC már ehhez is fejlesztett megoldást, az iRVision-rendszer segítségével a felhasználók megismerkedhetnek a gépi látás képességeivel. Ha pedig látni is fognak a gépek, még hatékonyabb gépi kommunikációra lesz szükség. Az ipari szereplők szerint az IOLink- protokoll jelenti a jövő ipari kommunikációs megoldását. A közepes árszínvonalú IO-Link-rendszerek stabil és gyors kapcsolatot teremtenek a gépegységek között, ugyanakkor alapjaiban alakítják majd át azt, ahogy eddig a kommunikációról gondolkodott az ágazat. Fel kell készülni ugyanis egy új, decentralizált megoldásra a múlt hierarchikus és a jelen hibrid rendszerei helyett.
MODULÁRIS FELÉPÍTÉS
A modularizáció korábbi trendként mára beépült a gépgyártásba, és egyre több felhasználó részéről elvárás, hogy a felhasznált eszközök egymással kompatibilisek, felcserélhetők, adott esetben kiválthatók legyenek. Igényük van erre nemcsak a gépépítésben, hanem a felhasználás során is, így komplex, egymással kommunikálni képes rendszerek jönnek létre. A gyártók felé elvárás, hogy ne csak egy-egy termékben, hanem teljes felhasználási rendszerben gondolkodjanak, palettázórobot helyett teljes palettázórendszert várnak. A rendszerintegrátorok feladata lesz a jövőben is, hogy a kirakós darabjait összeillesszék, de a gyártók felé megfogalmazott elvárás világos: olyan moduláris építőkockák kellenek, amelyekből az elképzelt rendszerek rugalmasan állíthatók össze. Ez összecseng a fenntarthatósági elvárásokkal is, mert az univerzalitást is támogathatja a moduláris kialakítás.
De a komplex rendszereknek nemcsak a felépítése, hanem az üzemeltetése is körültekintést igényel, és gyakorlatilag lehetetlen lenne a termelésfelügyeleti rendszerek nélkül. A FANUC ZDT célja, hogy a mért paraméterek megjelenítésével adatokat szolgáltasson a felhasználóknak, amelyek alapján meghozhatják a termelést érintő döntéseket. Ugyanakkor, megfigyelhető, hogy a világ fokozatosan átáll a big datáról a smart datára, vagyis a sok adat gyűjtése helyett a szelektív gyűjtésre. Emiatt a felügyeleti rendszer kialakításakor előrelátóan kell meghatározni a gyártó és a felhasználó számára fontos paramétereket is a méréshez.
Ezek megfelelő értékelésével a termelés hatékonysága és a preventív karbantartás is egyszerre biztosítható.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin októberi számában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
