Idén nyár elején a K&H Bank budapesti auditóriumában gyűltek össze a hazai várostervezés és technológiai fejlesztés szereplői a GyártásTrend által szervezett IPARI Brunch keretében. A délutáni kerekasztal-beszélgetés központi témája az okosváros-kormányzás, az adatintegráció és az innovatív városfejlesztési modellek voltak. A meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy a „smart city” fogalma messze túlmutat a puszta digitalizáción: a valódi okosság a rendszerek integráltságában, a szintek közötti kooperációban és az emberközpontú megközelítésben rejlik. 

A résztvevők hangsúlyozták az adatvezérelt városvezetés fontosságát, kiemelve az állami adatvagyon hatékonyabb felhasználását és a különböző szolgáltatások, például a közlekedés integrációjának szükségességét. A diskurzus érintette a személyiségi jogok védelmét, a köz- és magánszféra közötti együttműködés, azaz a PPP-konstrukciók kockázatait, valamint a fenntartható és emberközpontú tervezés alapelveit. 

A szakemberek külföldi és hazai példákon keresztül mutatták be, hogyan válhat egy település élhetőbbé a technológiai innovációk és a rendszerszintű kooperáció révén. Végezetül a beszélgetés rávilágított arra, hogy az okos megoldások sikere nem csupán a digitalizáción, hanem a hosszú távú politikai stabilitáson és a társadalmi befogadókészségen is múlik. Ezen a ponton a szereplők reményüket fejezték ki, hogy a kormányváltással új lendületet kaphat a valódi okosváros-kormányzás megteremtése.

Adatvagyon és állami szerepvállalás

A beszélgetés egyik sarkalatos pontja az állam rendelkezésére álló adatvagyon hatékonyabb felhasználása volt. Orbán Kristóf okosváros-szakértő (Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium) rávilágított, hogy nem feltétlenül új adatok gyűjtésére van szükség, hanem a meglévő, sokszor széttagolt adatbázisok egységesítésére. Véleménye szerint az állam már most is rengeteg információt birtokol, de a „silómentalitás” – ahol minden szerv csak a saját adatait őrzi – gátolja a fejlődést. 

Orbán Kristóf kiemelte: „Ha ezeket az adatbázisokat megfelelő céllal, adatáramlással és biztonságosan tudnánk felhasználni, akkor már most sokkal hatékonyabb működést tudnánk garantálni a nagy állami rendszereknek, például az egészségügynek, a szociális ellátórendszernek, az oktatásnak”.

A szakértő jó gyakorlatként említette Máltai Szeretetszolgálat telemedicinán alapuló, járási egészségügyi projektjét, illetve nemzetközi porondról a kínai Ehang légitaxi-rendszert, amely a high-tech digitalizáció és az 5G segítségével könnyíti meg a mindennapokat. Mindkettő város-térség léptékben szervezett okos rendszer, amely a helyi igényeket elégíti ki jobban és hatékonyabban.

Integráció, mint a „smart” lényege

Erő Zoltán, Budapest főépítésze a folyamatok integrációját és a szereplők együttműködését hangsúlyozta. Szerinte egy város attól válik okossá, ha képes integrálni a különböző alrendszereit, legyen szó közlekedésről (mint a BKK Futár és Bubi rendszerei) vagy akár a zöldfelületek kezeléséről (mint a Fatár alkalmazás). Utóbbi működtetésénél önmagában 23 kerülettel kell együttműködnie a fővárosnak – tette hozzá. 

A főépítész óvott attól, hogy az algoritmusok vegyék át az irányítást a politikai és társadalmi döntéshozatal felett. Erő Zoltán szerint az integráció kérdése messzebbre mutat, mint az adatgazdálkodás, vagy az adat által vezérelt döntéshozatal. „Az okosság elsősorban abban van, hogy ha egy város kitűzi maga elé célként például a fenntarthatóságot, akkor milyen eszközöket tud mellé rendelni” – mondta. Szerinte a jó városirányítás „szükségképpen okossá teszi az egész várost” és annak működtetését. A komplex helyzetek megoldásához ugyanis elengedhetetlen a különböző szereplők – például közhivatali és magánszereplők – együttműködése.

A szakember kritikával illette a korábbi gyakorlatot, ahol a fejlesztések sokszor elszigetelten valósulnak meg – például egy irodaház-beruházás közösségi közlekedési kapcsolat nélkül –, és sürgette a régi adósságok, például a kataszteri, földhivatali rendszerek digitális rendezését. Megemlítette a Kopaszi-gát irodafejlesztését, amelyet „szépen megcsinálták, csak éppen a mai napig nem megy oda közösségi közlekedés”. Vagy hiába vannak készen az új 51-es villamosvonal tervei a Pázmány Péter rakparton, ha azok nem kapcsolódnak a környező területekhez, ezért „így izolált megoldás marad”. (Rendezvényünk után néhány nappal a kormány bejelentette, hogy a fejlesztési tervek szerint a budai fonódó villamoshálózat ki fog épülni a sétányon és a Kopaszi-gáton is, utóbbinál a Déli Körvasút fejlesztése is támogatja a közösségi közlekedés megújítását – a szerk.)

Működési modellek és a Triple Helix

Szalai Ádám okosváros-kutató (ELTE KRTK) a fenntartható működtetés fontosságára hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy a magyar települések gyakran a beruházásokra (projektekre) fókuszálnak, de a hosszú távú üzemeltetésre már kevesebb forrás jut. Pozitív példaként a német Stadtwerke-modellt említette, ahol egy központi holding fogja össze a közműveket és a telekommunikációt, lehetővé téve a keresztfinanszírozást a nyereséges és a közszolgálati ágazatok között. 

A szakértő a közlekedési rendszerek digitális integrációjának példaértékű megoldásaként hozta fel a FAIRTIQ nevű, svájci fejlesztésű mobilalkalmazást. A rendszer GSM-alapú helymeghatározás segítségével integrálja a különböző közlekedési ágazatok – vasút, busz, villamos – eltérő számlázási rendszereit egyetlen alkalmazásba. A megoldás azért „okos”, mert egyetlen rendszerbe szervezi a különböző adatokat, és így a felhasználónak nem kell törődnie a számlázással, hogy mennyit, mivel, merre utazott. Szalai szerint a projekthez már nagyon sok város csatlakozott, főleg német nyelvterületen, de egész Európában kezdenek terjeszkedni.

Szalai Ádám hangsúlyozta, hogy a fenti jó gyakorlatok az ún. Triple Helix modellen alapulnak, vagyis a tudomány, az állami szféra és a piac közös, városfejlesztési együttműködésén. Szerinte Magyarországon is ez lenne a követendő irány. A kutató kiemelte az open source rendszerek és a közösségi adatgyűjtés (crowd-sensing) erejét is, amely növelheti a helyi demokrácia szintjét, lehetővé téve a lakók számára, hogy aktívan beleszóljanak a környezetük alakításába.

Bizalom és adatvédelem: a jövő zálogai

A beszélgetés során többször felmerült az adatvédelem kérdése. Erő Zoltán „ijesztőnek” nevezte a kereskedelmi célú adatgyűjtés mértékét, és hangsúlyozta az európai politikai célok fontosságát az állampolgárok védelmében. A piaci szereplőkkel való együttműködés során (PPP konstrukciók) pedig a bizalom és a kiszolgáltatottság elkerülése a legfontosabb szempont.

A résztvevők zárógondolataikban optimizmusuknak adtak hangot az új kormányzati struktúra okosváros-fókusza kapcsán, de emlékeztettek: a technológia csak eszköz, a cél az emberközpontú, együttműködő, élhető városi környezet megteremtése.