A technológiai előrehaladottság már így is éppen elég kárt okozott a biztosítási iparágnak, igaz, nem éppen a várt módon. Az Egyesült Államokban például nő a közúti balesetek száma, amelyeket jelentős részben okoz az okostelefon használata vezetés közben. Ugyanez tapasztalható az Egyesült Királyságban, ahol a baleseti ráták a 90-es évekhez képest folyamatosan estek 2012-ig, azóta viszont újra tetőfokon vannak. A mai modern biztonsági berendezéseket csak drágán lehet megjavítani, ugyanakkor nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy életben maradjanak az utasok. Ez jó hír a túlélőknek, viszont drága a biztosítónak, amely kénytelen fizetni a kórházi kezeléseket és a sajnálatos sérülésekből származó pereskedéseket.

Mivel a biztosító kiadása a baleseti ráták és a balesetek költségének eredménye, ezek a fentebb vázolt trendek erősen lenyomják a profitmarzsokat: a magas baleseti arányok miatt jelentősen megnőtt a kockázat, ami ellen csak díjemeléssel védekezhetnek, ez az állapot pedig még évekig eltarthat a Fidelity elemzői szerint.

2035 – minden olcsóbb lesz?

A befektetési szolgáltató elemzői szerint a biztonsági rendszerek fejlődése és alkalmazásuk egyre több járműben azt eredményezi majd, hogy visszafordul a figyelmetlenségből adódó balesetek számának növekedése az elkövetkezendő néhány évben. Azonban a mégis bekövetkező szerencsétlenségeknél felmerülő kárigények továbbra is nőni fognak, egészen addig, ameddig

• az ütközések nagysága annyira elhanyagolható lesz, hogy eltűnik a személyes sérülés veszélye,
• és annyira olcsók lesznek az új berendezések, hogy potomáron lehet majd javítani a sérüléseket.

A két esemény az elemzők szerint csak 2035 után válik valóra például az Egyesült Királyságban.

Személyi kockázat helyett termékkockázat

Nem árt észben tartani, hogy a vezetés akkor is tartogat veszélyeket, ha nem emberek ülnek a volán mögött. „A Fidelitynél arra számítunk, hogy a viselt felelősség a sofőrökről egyre inkább a gyártókra fog hárulni, mivel inkább műszaki problémákból adódhatnak majd a közúti balesetek – például érzékelők meghibásodása, szoftveres fagyások –, nem pedig emberi hibából. A biztosítók így inkább a gépjárműipari szereplőknek kínálhatnak majd védelmet az ilyen baljós kimenetelekkel szemben” – teszi hozzá Al-Hilal István, a cég magyarországi értékesítési vezetője.

Ma már több autógyártó is kezeskedik a saját önjáró autójáért, ami a termékmegbízhatóság magabiztos jele. Ráadásul egy ilyen megegyezés azért is lehet előnyösebb, mert végtére is egy autógyártó jobban meg tudja becsülni a járművének biztonságát, mint egy biztosító. Függetlenül attól, hogy egyikük vagy másikuk, netán egy harmadik szereplő lesz az önműködő autókért felelős biztosító, számolniuk kell a kibertámadások okozta balesetekkel.

A legtöbb biztosítási vezető egyetért abban, hogy a kiberbiztonság biztosítása nagy lehetőség, de csak kevesen hisznek abban, hogy helyesen be is tudják árazni ezt a feladatot. További bizonytalanságot szül, hogy nem egyértelmű, hogyan működne ez a többi termékkel: ha például a hacker arra utasítja a járművet, hogy a garázson keresztül hajtson be a nappaliba, akkor a lakásbiztosítás vagy a kiberbiztonsági biztosítás után kell díjat fizetnie a biztosítónak? A szakma most arra vár, hogy a bíróságok hozzanak precedens értékű döntéseket, ezek pedig az elkövetkezendő öt évben meg is történnek.