Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) a közelmúltban hozta nyilvánosságra a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium által végzett átfogó elemzés eredményeit, amely hatalmas lítiumkészletet tárt fel a kaliforniai Salton-tenger alatt. Ahogy a minisztérium sajtóközleménye fogalmaz: "A lítiumlelőhely segítségével az USA vezető szerepet tölthet be a tiszta energia jövőjében, munkahelyeket és erős hazai ellátási láncot teremthet, valamint növelheti a nemzeti energiabiztonságot".
A kaliforniai kormányzó által a "lítium Szaúd-Arábiájának" nevezett, perzselően forró sósavból álló földalatti tározó a becslések szerint 375 millió elektromos jármű akkumulátorának előállításához elegendő lítiumot tartalmaz. A felfedezés a Salton-tengert a világ egyik legnagyobb lítium-sósav lelőhelyévé teszi, és alapvető változásokat ígér az amerikai lítiumtermelésben. A lítium ugyanis létfontosságú a gazdaság szén-dioxid-mentesítéséhez és az USA azon célkitűzéséhez, hogy 2030-ra 50 százalékos legyen az országban az elektromos járművek aránya.
A Salton-tenger
A kaliforniai lelőhelyen nemcsak lítiumot bányásznak, hanem geotermikus energiát is. A Salton-tenger ismert geotermikus erőforrás területe (KGRA) a becslések szerint 400 megawattról (MW) 2950 MW-ra növeli geotermikus villamosenergia-termelő kapacitását. Noha a tó mostanra a geotermikus sóoldatokból történő lítium-kitermelés egyik fókuszpontjává is vált, a kitermelés nem egyszerű feladat.
Az olyan vállalatok, mint a Berkshire Hathaway Energy és a Controlled Thermal Resources már most is olyan technológiákba fektetnek be, amelyekkel a lítiumot hatékonyan lehet kinyerni a sós lítiumból. A hangsúly a közvetlen lítium-kitermelési technológia (DLE) kifejlesztésén van, amely elfordul a környezetre káros eljárásoktól, mint például a lítium kitermelésében jelenleg elterjedt nyílt bányászati fúrásoktól és a hatalmas párologtató medencéktől. A hazai lítiumforrás a környezetbarát kitermelési módszerekkel párosulva jelentős beruházásokat indított el. Olyan vállalatok, mint a GM, a Stellantis és a Ford már partnerségben állnak a Salton-tengerből származó lítium biztosítása érdekében, ami jelzi az ipar bizalmát a régió lehetőségeiben.
Fontos kérdés a kitermelés vízszükséglete is. Az első becslések szerint a régió történelmileg rendelkezésre álló vízkészletének 3 százalékára lenne szükség a jelenleg javasolt geotermikus energia- és lítiumkitermelési műveletekhez. A jelenlegi vízfelhasználás nagy részét a mezőgazdaság használja fel. A geotermikus kapacitás bővítése vagy a lítiumtermelés várhatóan nem befolyásolja az emberi fogyasztásra használt víz rendelkezésre állását vagy minőségét, és nem lesz közvetlen hatással a Salton-tenger vízminőségére. Az Egyesült Államok nyugati részén uralkodó hosszú távú szárazság azonban korlátozhatja a víz jövőbeli elérhetőségét.
Forrás: Interesting Engineering / Electrek
Borítókép: Salton Sea. Forrás: Adobe Stock
