GyártásTrend: Az iparban a kihívások egymást érik az elmúlt években, ám a Knorr-Bremse Csoport rekord pénzügyi eredményekkel zárt 2025-ben. Mi lehet a siker titka – vezetőként mit tesz hozzá ehhez?

Veres László:A vállalatcsoport rendkívül erős üzleti évet tudhat maga mögött. A vasúti ágazat különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtott: a rendelésállomány és az árbevétel egyaránt rekordot döntött, a profitabilitás pedig tovább javult – ráadásul egy geopolitikailag és gazdaságilag is kihívásokkal teli környezetben sikerült elérni ezeket az eredményeket. A fejlődésben komoly szerepe volt a BOOST-stratégiának: egy hároméves, átfogó átalakítási programnak, amely 25 százalékos termelékenységnövekedést tűzött ki maga elé célul. Első fázisa – a költségstruktúrák javítása és a portfólió átrendezése – mérhető eredményeket hozott, jelenleg pedig már a célzott növekedési fejlesztésekre helyezzük a hangsúlyt.

Vezetőként sokat segített, hogy karrierem során már kétszer is részt vettem hasonló léptékű, globális átalakulásban. Érdemes az ilyen folyamatokra úgy tekinteni, hogy a szükséges változás nem csupán kockázat, hanem magában hordozza a megújulás lehetőségét is. Vállalatunk a Knorr-Bremse Csoport meghatározó vasúti központja – ez a pozíció pedig egyszerre követel tőlünk stabilitást és folyamatos innovációt.

GyT.: A fejlesztések kapcsán két konkrét projekt is kiemelkedik a budapesti portfólióból: a Leader Flow digitálisan optimalizálja a tehervasút mozgását, a DAC fizikailag forradalmasítja a szerelvényképzést. Hogyan vált Budapest az európai tehervasút-innováció központjává?

V. L.: A vasúti közlekedés legkorszerűbb fejlesztéseiről van szó. A Leader Flow a vasúti hálózat dinamikus, valós idejű forgalmi adatainak integrálásával javasol optimális sebességprofilt a mozdonyvezetők számára, figyelembe véve többek között a közelben haladó vonatok helyzetét, a pályaszakaszok foglaltságát is. Használatával elkerülhető a felesleges gyorsítás és fékezés, ami akár 10 százalék feletti energiamegtakarítást is hozhat. Egyszerűen telepíthető: akár egy mozdony fülkéjében elhelyezett tableten is fut, kiegészítve a szerelvény meglévő rendszereit. Kézzelfogható választ ad arra a problémára is, hogy a tehervonatok a személyvonatok miatt gyakran órákra oldalvágányra kerülnek: a Leader Flow ezeknek az előre nem tervezett megállásoknak a számát is csökkenti.

A DAC – azaz a digitális jeltovábbítást lehetővé tevő elektromos csatolóval ellátott központi vonó- és ütközőkészülék – a tehervonati szerelvényképzés gyökeres újragondolása. Európa-szerte félmillió tehervagon összekapcsolása történik még ma is kézi erővel: egy vasutas beáll a két kocsi közé, felemeli a láncot, horgokra akasztja, majd kézzel csatlakoztatja az elektromos és légnyomásos kötéseket is. A DAC-kal mindez automatizálttá válik: a járművek önállóan kapcsolódnak, és a fékpróba sem igényel többé a szerelvény teljes hosszában végzett manuális ellenőrzést – a rendszer szenzorosan végzi el a feladatot.

Büszkék vagyunk rá, hogy budapesti központunk a vállalatcsoporton belül egyedülálló fejlesztői és gyártói kompetenciát épített ki ezen a területen: nálunk folyik a tervezés és a kivitelezés is, ami nemzetközileg is kiemelkedő szaktudást eredményezett. Ez meghatározó pozíciót jelent majd számunkra az egységes európai DAC-szabvány várható bevezetésekor. A világ legfejlettebb DAC-tesztpadját is mi üzemeltetjük itt, Budapesten: a versenytársaink ide hozták a termékeiket, hogy a csereszabatosságukat igazolják, ami már önmagában is jól jelzi vállalatunk iparági súlyát.

GyT.: Az innovációs készség nem csak a termékfejlesztésben mutatkozik meg. A modellalapú tervezés és gyártás bevezetése 2023-ban indult, és 2025 végére már a teljes gyártási láncban megjelent. Egy konzervatív iparágban ez rendkívül gyors szemléletváltás. Mi kellett ehhez – és mi volt a legnagyobb ellenállás?

V. L.: A modellalapú gyártásra való átállás nem csupán technológiai kérdés volt, hanem kultúraváltás is, hiszen a 2D-s műszaki rajz több mint száz éve az iparág alapvető referenciapontja. A módszer lényege, hogy a digitális 3D-s tervmodellből közvetlenül generálható a gyártási utasítás, így kiesnek a hagyományos rajztól a CNC-programig vezető átmeneti lépések, lényegesen lerövidítve az utat a tervtől a kivitelezésig. A tervezőmérnökök számára a szemléletváltás természetes volt – ők kezdeményezték az innovációt. A gyártóterületek, a szereldék és a minőségbiztosítás munkatársai, illetve a beszállítók azonban kezdetben nehezen fogadták el, hogy egyetlen digitális modell váltsa ki a megszokott formátumot. 
A megoldás a tudatos integrációs megközelítésben rejlett: a mérnökök folyamattérképet készítettek, az érintett szakterületek bevonásával definiálták a felelősségi köröket és az információáramlás rendjét. A siker kulcsa végül két dologban állt: a leginnovatívabb munkatársakat választottuk ki a kulcsszerepekre, és a menedzsment állandó, látható támogatást biztosított a folyamat egésze alatt.

GyT.: A fenntarthatóság ma már nemcsak értékrend, hanem versenyképességi tényező. Hogyan jelenik ez meg a Knorr-Bremse Budapest működésében?

V. L.: Egy ipari vállalat alapvető felelőssége, hogy a gyártási folyamatait ne csak a termékek minősége, hanem az erőforrás-felhasználás és a környezeti terhelés szempontjából is folyamatosan optimalizálja. Ez ma már valóban nem csupán értékrend kérdése: a megrendelőink és a szabályozói környezet egyaránt elvárja a fenntartható működést, és aki ennek nem felel meg, az könnyen versenyhátrányba kerülhet. Arra törekszünk, hogy ezen az úton beszállítóink is csatlakozzanak hozzánk, és közösen dolgozzunk ki kölcsönösen előnyös és költséghatékony megoldásokat.
Fenntarthatósági fejlesztéseink széles skálán mozognak. Legutóbb például az alkatrészgyártási területen vezettünk be olyan innovációkat, melyeknek köszönhetően a forgácsolási munkák során keletkező melléktermékek – az alumíniumforgács, illetve a hűtő- és kenőfolyadék – visszakerülnek a termelési folyamatba ahelyett, hogy azonnal hulladékként távoznának a rendszerből. 
De említhetném az elmúlt évek egyik kiemelkedő beruházási projektjét, a három fázisból álló napelempark-fejlesztésünket is. Az első két ütemben összesen 1200 kilowatt kapacitású napelemrendszert telepítettünk az üzemegységek tetejére, és a tervek szerint 2026 végéig megvalósul a harmadik fázis is – ez utóbbi, 400 kilowattos rendszer a szabadtéri parkolóra kerül majd.

GyT.: Az InnoTrans kiállításon a DAC nemcsak a Knorr-Bremse standján, hanem az ERJU standján is megjelenik majd idén ősszel. Mit jelent ez az elismerés?

V. L.: Az InnoTrans a vasúti ipar Le Bourget-ja: kétévente rendezik meg Berlinben, és ez a világ legnagyobb és legmeghatározóbb szakmai fóruma – itt születnek a nagy szerződések, a legfontosabb innovációs bejelentések, mindenki, aki számít, jelen van. Az, hogy az innovációnk a Europe’s Rail Joint Undertaking – az EU vasúti kutatási és innovációs partnerségi programja – standján is bemutatkozhat, azt jelenti, hogy a munkánkat az iparág szabványalkotói szintjén is referenciának tekintik. Kitüntetett figyelem ez – különösen annak fényében, hogy ezen a területen az iparágban régóta jelen lévő, erősen beágyazott szereplőkkel versenyzünk.
Ez az eredmény közvetlenül a budapesti csapat teljesítményére épül: a DAC-ot – beleértve az elektromos csatolót és a szétkapcsoláshoz szükséges aktuátort – teljes egészében itt fejlesztjük, gyártjuk és validáljuk. 

GyT.:  A Leader Flow és a Szerviz Központ révén közvetlen kapcsolódási pontjaik vannak a hazai vasúthoz. Hogyan látja a magyar vasúti infrastruktúra fejlesztésének jelenlegi helyzetét?

V. L.: Bár a hazai piac az árbevételünk kisebb hányadát képviseli, stratégiailag kiemelten fontos számunkra: ez az otthonunk, és a magyarországi kötöttpályás járműveket nagy számban fékezik biztonságosan a budapesti gyárunkban fejlesztett és gyártott fékrendszerek – a metróktól a tehervagonokon át a Flirt motorvonatokig. Az elmúlt időszakban konkrét elképzelések fogalmazódtak meg a vasúti infrastruktúra európai szintű fejlesztésére, amit kifejezetten biztatónak tartunk.

A fejlesztési projektek mellett a meglévő járműpark karbantartása is kulcskérdés. Szerviz Központunk megnyitásában is fontos motivációs tényező volt, hogy szakmai tapasztalatunkkal és kapacitásainkkal támogassuk a hazai üzemeltetőket és az infrastruktúra megújítását. De természetesen ez nemcsak a szervizre vonatkozik: örömmel segítjük kompetenciáinkkal a vasút fejlődését minden területen.

GyT.: Az Év Gyára Grand Prix és az Év Ipari Vezetője – mit olvas ki ezekből az elismerésekből?

V. L.: Hatalmas személyes megtiszteltetés mindkét elismerés – de elsősorban a kollégáknak szól. Egy ügyvezető munkájának értéke leginkább azon mérhető, hogy képes-e a szervezet egésze magas szinten teljesíteni. Az ilyen külső visszaigazolások ugyanakkor plusz energiát is adnak: azt mutatják, hogy jó úton járunk, és motiválnak, hogy jövőre még magasabbra tegyük a lécet.

Személy szerint az tölt el a legnagyobb büszkeséggel, hogy vállalatunk egyszerre képes magas színvonalon kiszolgálni a világ több mint száz országából érkező megrendeléseket, és olyan fejlesztéseket piacra vinni, amelyek a vasútipar jövőjét formálják. Ez a valódi mértéke a sikernek.