Ez a növekedési dinamika ugyanakkor szerényebb a megelőző hónapokban számítottnál, amikor még kétszámjegyű növekedési ütemet sikerült elérni. Az európai autópiac bővülése lassulásának okai a vásárlási kedvnek az emelkedő kamatlábakból és a gazdasági növekedés lassulásából adódó csökkenésében keresendők.
Az ACEA adatai szerint az év eleje óta Magyarország kivételével valamennyi európai piac bővült: Olaszország 20,5, Spanyolországban 18,5, Franciaországban 15,9, míg Németországban 14,5 százalékos növekedést értek el az előző év első háromnegyed évéhez képest.
Hosszabb időszakra visszatekintve – az értékesítési darabszám idei emelkedése ellenére az még mindig jócskán elmarad a koronavírus-járvány előttitől. Az év eleje óta elért 8 millió darabos kibocsátás 16,9 százalékkal meghaladja az előző év első kilenc havit, de jóval kevesebb a 2019 azonos időszakában elért 10 milliós darabszámnál.
Minden harmadik eladott új autó benzinmotorral üzemel
A hajtásfajtákat tekintve a benzines autók szeptemberben töretlen népszerűségnek örvendtek: az eladott új autók jó harmada benzinmotoros volt, emellett az autók további jó ötöde hibrid üzemeltetésű, azaz olyan benzinmotoros jármű, amely elektromos kiegészítéssel is rendelkezik.
A harmadik helyen a tisztán elektromos meghajtású autók következtek a múlt év szeptemberi 14,1 százalékkal szemben 14,8 százalékos piaci részesedéssel. A szeptember az idén amúgy a harmadik olyan hónap volt, amikor az elektromos autók népszerűbbek voltak az autóvásárlók körében, mint a dízelautók, annak ellenére, hogy Németországban jelentősen csökkentették az elektromos autók támogatását. Számokban kifejezve: az elektromosautó-eladások 28,6 százalékos csökkenését bőven ellensúlyozta a 34,2 százalékos francia-, a 60,7 százalékos spanyolországi és 70,8 százalékos hollandiai növekedési dinamika. Mindeközben a dízelautók aránya a 2022 első kilenc havi 15,9-ről 12,7 százalékra mérséklődött.
A német gyártók világszerte több elektromos autót értékesítettek
2023-ban világszerte jelentősen nőtt az elektromos autók értékesítése. Ebből a Bergisch Gladbach-i gazdasági szakfőiskola mellett működő autóipari központ (Center of Automotive Management – CAM) friss tanulmánya szerint a német gyártók is szépen profitáltak úgy, hogy különösen a prémium szegmensben nőtt az újonnan forgalomba hozott elektromos autók darabszáma.
A „CAM Electromobility Report 2023” című jelentés szerint a BMW január és szeptember között 247 ezer, míg a Mercedes 175 ezer elektromos autót értékesített, s ez mindkét gyártó esetében az előző évi mintegy kétszerese. Ami talán még ennél is fontosabb, hogy a német autógyártók eddig távol tartották egyes olyan ambiciózus versenytársakat, mint a kínai Nio, amely ugyanezen időszakban 34 százalékos növekedést és 110 ezres értékesítési darabszámot ért el.
A Teslával szemben azonban továbbra is nagy a német gyártók lemaradása: az amerikai márka az idén 46 százalékkal, 1.324 ezerre emelte kiszállításait. A milliárdos Elon Musk által vezetett gyártó elsősorban két modellt, a Model 3-at és a Model Y-t értékesít.
Mindeközben a kínai BYD pozíciói is sokat erősödtek. A tanulmány szerint a kínaiak az év első kilenc hónapjában több mint egymillió darab elektromos autót adtak el, a múlt évi bázishoz képest mintegy 80 százalékkal növelve az eladásai darabszámát. Ez elsősorban a kínai belföldi piacon tapasztalt erős keresletnek köszönhető. A BYD azonban világszerte terjeszkedni akar, s mint a szeptember elején megtartott müncheni IAA mobilitási vásáron látható volt - Németországban is. Ha a vállalat plug-in hibridjeit is beszámítanák, a BYD máris a világ legnagyobb elektromos járműgyártójának számítana.
A világszerte eladott 530 ezer elektromos autóval Németország legnagyobb autógyára, a Volkswagen a harmadik helyen áll, megelőzve többek között a nagy riválisnak számító Stellantist. Mivel azonban a Volkswagen az előző évhez képest azonban csak mintegy 45 százalékkal tudta növelni új elektromos járművei kibocsátását, mind a Tesla, mind pedig a BYD tovább növelte vele szembeni előnyét.
A Volkswagennek nem csak a kínai pozícióvesztés okoz gondot, ahol elvesztette piacvezető pozícióját a BYD-vel szemben, hanem Európában sem alakult olyan dinamikusan az elektromos autókkal való üzletmenet, mint amilyenre a vállalat számított. A VW ezért a közelmúltban csökkentette az elektromos modellek gyártását a zwickaui üzemében és napirendre került a Drezda belvárosában működő „Gläserne Manufaktur” bezárása is.
Néhány kínai e-autó gyártó is kudarcot vall
A tanulmány szerint azonban néhány kínai kihívó is gondokkal küszködik. Az Xpeng márka eladásai, (amely nemrég jelentette be a VW-vel való partnerségét), kissé még vissza is estek, amiért a tanulmány szerzői szerint az „erős hazai árháború" felelős. Kínában a gyártók az utóbbi időben egymást múlták alul az elektromos autók értékesítését ösztönző újabb és újabb árcsökkentéseikkel.
A kínai SAIC csoportnak, amely a korábbi brit MG márkát is birtokolja, szintén meg kell küzdenie a korábban kasszasikernek számító Hongguang Mini EV gyengülő eladási számai miatt. A tanulmány szerint a SAIC mintegy 500 ezer elektromos autót adott el, s ezzel közvetlenül a VW mögött áll a márkák versenyében.
Az elektromobilitás most új fejlődési szakaszba lép, idézi a Handelsblatt Stefan Bratzel, az intézet igazgatója véleményét. Aki szerint a további növekedés érdekében „az árérzékeny ügyfeleket is egyre inkább meg kell szólítani". Emellett egyre nagyobb a nyomás az árrések mérséklése céljából. Legutóbb a piacvezető Tesla jelentett be átfogó árcsökkentést. „Ez növeli a költség- és konszolidációs nyomást, mivel az elektromobilitásnál alkalmazott árrés sok bevett gyártó számára alacsony, sőt negatív" – mondta az igazgató.
A Mercedes és a BMW egyelőre a luxuskategóriát célozza meg elektromos modelljeivel. Különösen a Mercedes koncentrált a luxusszegmensre Ola Källenius ügyvezető igazgató vezetése alatt, s törölte az alacsonyabb kategóriába tartozó modelleket.
Az elektromos autók csökkenő támogatása fékezi az európai piac növekedési dinamikáját
A tanulmány szerzői 2023 egészére összességében 10 millió új elektromos modell regisztrációját prognosztizálják, ami több mint egyharmados növekedésnek felelne meg a 2022. évihez képest. A tanulmány szerint Kína mintegy hatmilliós kibocsátással messze a legfontosabb piac lesz az elektromos autók szempontjából.
Európában ezzel szemben az autópiac élénkülésének lassulását valószínűsítik. Mint már utaltunk rá, nemcsak az állami támogatások csökkennek, hanem a magas infláció és a nehéz gazdasági helyzet is visszafogottságra készteti az autóvásárlókat. Mint emlékezetes, 2022 és 2023 fordulóján, majd 2023 nyarán Németországban csökkent a vásárlási prémium, s ami még megmaradt, a tervek szerint 2024-ben tovább mérséklődik. A tisztán elektromos meghajtású autók vásárlói jövő év januártól már csak legfeljebb 3 ezer euró támogatásban részesülhetnek.
Európában összesen mintegy kétmillió új elektromos autó kibocsátásával számolnak a szakértők, ezen belül Németországban mintegy 460 ezer darab új forgalomba helyezése várható. Ez azt jelentené, hogy az új elektromos autók regisztrációja nagyjából a tavalyi szinten alakulna. Január és szeptember között – mint már említettük – a szövetségi köztársaságban majdnem minden ötödik újonnan forgalomba helyezett autó akkumulátoros meghajtással rendelkezik; ugyanakkor a szövetségi kormány azon célja, hogy 2030-ban több mint 15 millió elektromos autó közlekedjen az utakon, Stefan Bratzel szerint aligha elérhető.
Az Egyesült Államokban viszont a tanulmány előrejelzése szerint az új elektromos regisztrációk száma valószínűleg jelentősen növekedni fog. Az adókedvezményeknek és a piacvezető Tesla agresszív árpolitikájának köszönhetően ott az idén a múlt évinél 60 százalékkal több, mintegy 1,3 millió darab új elektromos járművet fognak forgalomba helyezni.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
