Hatékonyabb energiafelhasználású házak, újrahasznosított szennyvíz, időjárás- és forgalomfüggő, valós idejű úti információ a városi dugók elhárítására – efféle összetevői vannak az élhetőbb városok kialakítását célzó programok többségének. A közkeletű tévhittel ellentétben efféle elképzeléseket korántsem csak Nyugat-Európában igyekeznek megvalósítani, hasonlóan nagyratörő városszabászatba fogtak idén július elején az indiai Surat város elöljárói és az angliai székhelyű The Ecological Sequestration Trust (TEST) non-profit zöldítő szervezet szakemberei.

A tervek szerint hamarosan ökovárost varázsolnak India nyolcadik legnagyobb településéből, a világelső gyémántipara miatt Gyémánt-város néven is emlegetett Suratból. Ha megvalósul, a TEST által amolyan kísérleti jelleggel kiválasztott Surat teljes átalakítása lesz a valaha volt legátfogóbb „zöldváros program”.

Miközben feltartóztathatatlanul zajlik az urbanizáció – egyes előrejelzések szerint két évtized múlva a mainál 30 százalékkal több, mintegy 5 milliárd ember fog városokban, köztük 20 milliós megapoliszokban élni –, a városok fenntarthatóvá tétele amolyan divathullámmá nőtte ki magát. Erre szükség is lehet, a földlakók széndioxid-kibocsátásának mintegy négyötöde ugyanis a városokból származik, miközben a világ GDP-jének „mindössze” felét termelik a nagy lélekszámú településeken.

A zölddé válás rögös útján hamarosan a magyar főváros is elindul – többé-kevésbé kényszerből. A fenntartható fejlődés ugyanis elsőbbséget élvez az Európai Unió következő – 2014-ben kezdődő – ciklusában, így a támogatásra szánt összegekből a fő csapásirányt zászlajukra tűző programok pályázhatnak jó eséllyel.

Az esélynövelést számos hazai program célul tűzte ki. Uniós támogatással Magyarországon is beindult például az Energy City diagnosztikai program, amely – hat közép-európai nagyvároshoz hasonlóan – Budapest hőtérképének az elkészítését tűzte ki célul. A térkép az épületek energiahatékonyságát hivatott szemléltetni, vagyis azt, hogy a (fűtési) hő mekkora része szökik el azokból. Ezt leginkább télen lehet felmérni, így tavaly télen végezték a repülőgépes felmérést.

Az ennek alapjául szolgáló, 20 kilométer hosszú, 2 kilométer széles, „Kelenföldtől a Pólus Center bevásárlóközpontig tartó sávot úgy választották ki, hogy abban az összes épülettípus – bérházak, családi házak, paneltömbök – megtalálható legyen. A házról házra rögzített adatokból összeállított térképet a korrekciós tényezők beszámítása után, körülbelül két hónap múlva a világhálón is lehet majd böngészgetni” – büszkélkedik a Debreceni Egyetem docenseként a Budapesti Műszaki Egyetem Környezetgazdálkodási Tanszékével a felmérésen részt vett Csoknyai Tamás.

Az állapotfelmérés azonban legfeljebb egy lehetőség arra, hogy – akár állami, akár magánkezdeményezésre – elinduljon az épületek korszerűsítése. A tényleges újításokhoz azonban meglehetősen sok pénz kell. A panellakások átfogó felújítása ügyes tervezéssel is mintegy 3,5 millió forint lakásonként, ráadásul a költségek igen gyorsan megugorhatnak – összegez Csoknyai, aki tapasztalatait 2003-ban, a dunaújvárosi paneleket átalakító Solanova program munkálatai nyomán szerezte. Noha a nagyszabású dunaújvárosi beruházás végére a „kezelésbe vett” panelház nem lett teljesen passzív, a szigeteléssel, a nyílászáró-cserékkel, valamint a napelemek elhelyezésével elért mintegy 85 százalékos energiamegtakarítás minden bizonnyal rekordnak számít.

Ezt legfeljebb Sydneyben sikerült nemrégiben túlszárnyalni azzal a társasházzal, amelynek légkondicionálásáról a szél gondoskodik, és egy százezer literes esővízgyűjtő tartálynak köszönhetően a kerti öntözők és a WC-k nem használják a csatornahálózatban szolgáltatott vizet. A környezettudatos lakókra számítva a házhoz egyáltalán nem építettek autóparkolót.

Zöldülő városok

Budapest komplex zöldesítését álmodta meg a Siemens magyar fővárosra kidolgozott fenntarthatósági projektje. Az átalakítás – a már „bejáratott” épületgépészeti megoldásokon túl – a teljes energiaellátást forradalmasítaná. A világ más országaiban már ismert, Magyarországon azonban mindeddig elvétve alkalmazott úgynevezett smart grid intelligens rendszert honosítanának meg, amely a háztartások kisebb energiaigényű lámpáinak a működtetéséhez a tetőkre szerelt napelemek által termelt, míg a nagyobb teljesítményű háztartási gépekhez a hálózati áramot használnák.

A Siemens-féle 9 pontban a közlekedésirányítás, valamint a kórházi eszközök környezetbarátabbá tételének is jutott hely. Úgynevezett Green City Index tanulmányában a Siemens elemezte Németország, majd Európa nagyvárosait, illetve a többi világvárost is. „A felmérésben kimutatott erős és gyenge pontokat áttekintve alakult ki a szakmai fejlesztési tervezet. A vállalat – felkérés esetén – a döntéshozók elé tárt fejlesztési tervek kivitelezésében is részt venne” – ismerteti a tervezet jelenlegi állapotát Ludvig László, a Siemens Zrt. Infrastruktúra és városok üzletágának vezetője.

A városfejlesztésbe mostanában belekóstoló müncheni központú vállalat 30 európai fővárosban kopogtatott Green City Index pontrendszerével. A skandináv államok vezette listán Budapest a 17. helyen végzett. A középmezőnyt magyarázza, hogy miközben a tömegközlekedés terén egész jól szerepelt, a magyar főváros az energiafelhasználás terén a sereghajtók táborát gyarapítja. Az összehasonlítás azonban nemcsak arra volt jó, hogy kiemelje a rosszabbul teljesítők hiányosságait, hanem a már megvalósult jó ötletekre is ráirányította a figyelmet.

Dublinban a munkáltatók adómentesen adhatnak a dolgozóiknak pénzt biciklire. Tallinban a buszvezetők távirányítók segítségével maguk kapcsolgathatják a közlekedési lámpákat, így biztosítva járműveiknek zöld hullámot. Ljubljanában egy 2008 óta működő speciális lottó segítségével pénzt utalhatnak azoknak, akik helyesen használják a háztartásaikban, vagy a munkahelyükön telepített szelektív hulladékgyűjtőket. Hollandiában az országban található mintegy 137 ezer kilométernyi kerékpárutakat napelemekkel kezdték lefedni, hogy így gondoskodjanak a közlekedési lámpák áramellátásáról.

A világ-, de legalábbis Európa-szintű városfejlesztéssel kacérkodó német Siemens 2007-ben, afféle szemléltetésként felkarolta Norvégia technikai központjának számító Trondheim környezetvédelmi törekvéseit. Közös célul tűzték ki, hogy ma is elérhető technikai megoldások segítségével ötödével csökkentik a város széndioxid-kibocsátását. Mint arra a program közben készített tanulmány rávilágított, már a hagyományos izzók LED-re cserélésével is óriási eredményeket lehet elérni: a lakóingatlanok esetében 21, az ipari épületeknél pedig 38 százalékkal csökkent az energiafelhasználás.

Noha a magyar fővárosban még gyermekcipőben járnak a munkálatok, a Siemens által korszerűsítendő Budapesti Forgalomirányító Központ rendszere olyannyira tanulékonnyá válik, hogy bizonyos helyzetekben a beérkező időjárási, forgalmi, vagy akár parkolóház-foglaltsági adatok alapján önállóan is be tud majd avatkozni a forgalomirányításba, például a közlekedési lámpák átprogramozása révén. Ekképp manipulálhatják az autósokat, hogy hamarabb megtalálhassák az üres parkolóhelyeket, és a szűk, egyirányú utcákban való keringés megakadályozása a légszennyezést és a dugókat egyaránt segíthet csökkenteni.

Alulról (is) szervezték

A hatalmas városszabászati mozgalmak gyökerei parányi helyi akciókban keresendők. A még ma is divatos, Budapesten például Kispesten, illetve a VIII. kerületi tömbrehabilitáció központja, a Corvin negyed melletti utcákban több helyen is zöldségeskerteket eredményező közösségi kertészkedés már az 1890-es években sem volt teljesen ismeretlen. A gazdasági válság sújtotta Detroitban a polgármester kérte meg a nem használt városi területek tulajdonosait, engedjék meg a munkanélkülieknek, hogy zöldséget, gyümölcsöt termesztve fenn tudják tartani magukat. Ez akkoriban mintegy 2000 család napi betevőjét biztosította.

A válság elvonulása után némiképp feledésbe merült mozgalmat az 1970-es években élesztették újjá, akkor illegális formában. Az első gerillakertészeti kihágást – melynek során engedély nélkül csinosította ki virágokkal egy közterületet – a New York-i Green Guerillas aktivistacsoport követte el 1973-ban, egy elhanyagolt telek rendezett kertté alakításával. Az ottani városvezetés eltekintett a büntetéstől, sőt, jelképes (egydolláros) összegért utólag bérbe adta a szóban forgó, azóta a gerillák vezére, Liz Christy nevét viselő parkká avanzsált területet.

A műfaj klasszikusaként azóta mégis a brit Termékeny Ellenállás (Resistance is Fertile) nevű szervezetnek az első összehangolt, az ezredfordulón Londonban, Bristolban, Brightonban, Bristolban, Bradfordban, Manchesterben és Sheffieldben egy időben végrehajtott palántázását emlegetik – derül ki a HVG hetilap 2008 június 14-i számából.

Az első „zöld város hadműveletet” 1989-ben hirdették, San Fransisco tengerparti részeinek rehabilitációjánál. Az összetett, több elemből álló program újrahasznosítást, forgalom-átszervezést, megújuló energia felhasználását, valamint barátságosabb környezet kialakítását egyaránt tartalmazott. A zöld területek városokon belüli növelését, valamint a meglévők javítását célzó Green City mozgalom 2002-ben startolt a nagy népsűrűsége miatt jóformán egyetlen óriási városból álló Hollandiában.

A célokat humán- és környezetgazdálkodási kutatásokkal is alátámasztották, így a zöld területeknek nemcsak a gazdasági megtérülésére, hanem a kevésbé ismert pozitív hatásaira is fény derült. A Holland Nemzeti Közegészségügyi Intézet kutatása az ezredfordulón például azt mutatta ki, hogy kevesebb a beteg ember a zöldebb lakókörnyezetben. A természet a lábadozásra is jótékony hatással van. Vizsgálatokkal igazolták, hogy a súlyos műtéten átesett, kórházban ápolt betegek közül azok gyógyultak gyorsabban, akiknek a kórtermi ablakaiból a parkra lehetett látni.

Megtérülő befektetés

„Drága dekorációnak tűnhetnek, de gondos tervezéssel a parkoknak az apró pénzre váltható előnyei is hamar megmutatkoznak, például az áramfogyasztásban” – állítja Somorjai-Tamássy Zsolt, a holland Green City kezdeményezéshez hatodikként csatlakozott Magyarországot képviselő Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője. Egy épület hűtésének, illetve fűtésének a költsége akár 15-40 százalékkal csökkenhet, ha a közelében lombos, árnyékot adó és szélfogó fák vannak.

Egyesült Államokbeli kutatások szerint az utakat szegélyező fák, sövények a forgalomban keletkező por 75 százalékát is képesek megkötni. Egy 1995-ös holland vizsgálat szerint ráadásul a zöldbe ágyazott ingatlanok tulajdonosai akkor is jól járnak, ha szeretnének megválni lakásaiktól: a parkok közelében lévő otthonok árai ugyanis akár 30 százalékkal is nagyobbak lehetnek, mint a betonrengetegben találhatóké.

Növényekkel még az özönvizeket is meg lehet fékezni – New Yorkban legalábbis ebben bíznak. A világ fővárosában tavalyelőtt 2,6 millió dollárt áldoztak természetes vízmegkötő megoldások kialakítására. A Rego Park három hektáros területén például úgy alakították ki a növényzetet és talajt, hogy az 750 ezer liter vizet tud tárolni, amivel a csatornahálózatot tehermentesíti. A csapadékmenedzsment, vagyis a víz talajba jutásának, majd onnan való kipárolgásának a biztosítása a Green City Mozgalom minősítő rendszerében is fontos kritérium.

A követelményeknek egyébként több magyar városi zöld terület is megfelelt. Kiválóan vizsgázott például nemesvámosi önkormányzat parkja, illetve a Margit-szigeten a Svéd Nagykövetség támogatásával épült játszótér. A kritériumok alapján tervezik átépíteni többek között például a budapesti Clark Ádám teret.