hero
GyártásTrend

Rovat:

Hadiipar
Becsült olvasási idő: 2 perc
Gyárthatóságra hangolják az új hiperszonikus rakétát

Nem egyszerűen gyorsabb rakétát akar fejleszteni az amerikai DARPA: a következő generációs hiperszonikus robotrepülőgépet már a kezdetektől úgy terveznék, hogy nagy sorozatban és megfizethető költséggel lehessen gyártani. Az NGHCM programban a hatótávolság, a sebesség és a repülési magasság jelentős növelése mellett a gyárthatóság is alapvető mérnöki követelménnyé válik.

Új hiperszonikus fegyverprogramot készít elő az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának fejlett kutatási ügynöksége, a DARPA. A Next Generation Hypersonic Cruise Missile (NGHCM) célja egy teljesen integrált hiperszonikus robotrepülőgép-demonstrátor megtervezése, megépítése és repülési tesztelése.

A program azonban nem egyszerű továbbfejlesztése a jelenlegi technológiáknak. A DARPA olyan konstrukciókat keres, amelyek a hatótávolság, az utazósebesség és a repülési magasság legalább egyikében jelentős előrelépést hozhatnak. A rendszernek erősen védett környezetben, korszerű integrált légvédelmi rendszerekkel szemben is alkalmazhatónak kell lennie.

Az ügynökség augusztusban információkéréssel fordult az iparhoz, ezen a héten pedig meghirdette a szeptember 22-én, a virginiai Arlingtonban tartandó ipari napot. Ez még megelőzi a hivatalos pályázati felhívást: a DARPA jelenleg a műszaki követelmények és a beszerzési stratégia kialakításához gyűjt iparági visszajelzéseket.

Nem elég a gyorsaság, gyárthatónak is kell lennie

Az NGHCM egyik legfontosabb eleme a Design for Manufacturing and Assembly, vagyis a gyárthatóságot és összeszerelhetőséget már a konstrukció kialakításakor figyelembe vevő DFMA-szemlélet. A DARPA ezt a fejlesztés kezdetétől megkövetelné, hogy a demonstrátortól reális út vezessen a megfizethető, nagy ütemű sorozatgyártásig.

Ennek hátterében a hiperszonikus fegyverek egyik alapvető problémája áll. A rendkívüli repülési sebesség extrém termikus és mechanikai terhelést okoz, ezért speciális anyagokra, összetett hajtóművekre és nagy pontosságú gyártási folyamatokra van szükség. A hagyományos eljárásokkal készült rendszerek emiatt költségesek és nehezen skálázhatók.

A DARPA szerint a korábbi demonstrációk már igazolták a torlósugár-hajtóműves, úgynevezett scramjetes hiperszonikus repülés alapvető működőképességét, a következő kihívás azonban a teljesítmény jelentős növelése és az ipari méretezhetőség.

A fejlesztési irányok között ezért nem csak új légköri hajtóművek szerepelnek. A DARPA nagy energiasűrűségű üzemanyagok, fejlett gyorsítófokozatok, magas hőmérsékletet elviselő anyagok, új hőmenedzsment-megoldások, valamint nagy teljesítményű energiaellátó, aktuátor- és üzemanyagrendszerek iránt is érdeklődik.

A tesztelést is felgyorsítanák

A gyártás mellett magát a fejlesztési ciklust is rövidítenék. Az NGHCM-hez új tesztelési és értékelési technológiákat keresnek, amelyek csökkenthetik a hiperszonikus földi és repülési vizsgálatok idő-, költség- és infrastruktúra-igényét. A lehetséges megoldások között autonóm telemetria, fejlett adatfeldolgozás és új repülésbiztonsági architektúrák is szerepelnek.

A program beszállítói szempontból is figyelemre méltó. A DARPA kifejezetten ösztönzi a hagyományos nagy hadiipari vállalatok, új technológiai szereplők, alvállalkozók és speciális teszttechnológiai cégek együttműködését. Ez azt jelzi, hogy a következő generációs hiperszonikus rendszerhez nem egyetlen technológiai áttörést, hanem új anyagok, hajtóművek, gyártási eljárások és teszttechnológiák összehangolt fejlesztését keresik.

Az NGHCM így egy szélesebb hadiipari változást is jól szemléltet: a teljesítményrekord önmagában már nem elegendő. Egy új fegyverrendszer értékét egyre inkább az is meghatározza, hogy milyen gyorsan, milyen költséggel és milyen darabszámban lehet előállítani. A DARPA most ezt a szempontot már a hiperszonikus rakéta első mérnöki vázlataiba beépítené.

Forrás: DARPA/Army Recognition

Borítókép: Raytheon Missiles & Defense