Ha a további vizsgálatok is alátámasztják a mostani vélekedést, ezek lesznek az első maradványok, amelyek régészetileg is bizonyítják, hogy a Neander-völgyi ember keveredett fajunkkal, a mai emberrel, sőt ebből a kapcsolatból gyermek is született – számolt be a kutatócsoport vezetője, Silvana Condemi a Discovery Newsnak a PLoS ONE-ban megjelent kutatási eredményeikről.

Korábban genetikai elemzések már kimutatták, hogy a mai emberben 1-4 százalékban találhatók meg a Neander-völgyi ember génjei. A most vizsgált állkapocscsontot Riparo di Mezzena-sziklamenedékben Monti Lessini tartományban találták meg. Az alsó állkapocscsont morfológiája alapján olyan Mezzena-emberarc rajzolódik ki, amely magán viseli a klasszikus neander-völgyi és a mai ember antropológiai vonásait. Condemi, az Ai-Marseille Egyetem kutatója, azt is elmondta a Discovery Newsnak, hogy elvégezték a csontmaradvány DNS- és 3D-s elemzését.

A genetikai vizsgálat kiderítette, hogy a Mezzena-ember mitokondriális (anyai ágon öröklődő) DNS-e alapján neander-völgyi volt, de mivel antropológiai jegyei már a Homo sapienshez közelítik, nagyon valószínű, hogy a neander-völgyi mama H. sapiens férfival keveredett. Körülbelül ekkoriban, vagyis 40 000-30 000 éve érkezett a modern ember Európába, ahol a Neander-völgyi is élt még úgynevezett Moustéri kultúrájában, amelyben jellegzetes kőbaltákat és más eszközöket használt.

Ezeket nagy számban találták meg jellemzően sziklamenedékekben és barlangokban Európa-szerte, és persze Riparo di Mezzenában is. A Neander-völgyiek mintegy 35 000-30 000 éve haltak ki, ennek pontos okát azonban még nem találták meg a kutatók.

Karosszékben

Egyre több jel mutat arra, hogy a Neander-völgyi ember keveredett fajunkkal, a modern emberrel, habár minden kétséget kizáró bizonyítékok még nincsenek erre. Mégis egyre több kutatási eredmény alapján vélhetjük úgy, hogy a Neander-völgyiek bennünk élnek. (A képen: Neander-völgyi gyermek - rekonstrukció)