Az energiahatékonyság és a fenntartható működés nem új cél a vállalatoknál. A meghatározott 2030-as és 2050-es klímacélok mellett több szabvány, mint például az ISO 50001 vagy a MEKH-rendelet is előírja a gépek és eszközök fogyasztásának mérését, szolgáltatási szinten is már hosszú évek óta elérhetők azok a monitoringrendszerek, szoftverek, amelyek többek között az üzemek, gyártóeszközök, gépek energiafogyasztását is mérik, és az adatok alapján segítenek a rendszerek hatékonyságának növelésében. A szakemberek most mégis azt látják, hogy az iparvállalatok mérettől függetlenül soha nem látott mértékben fordulnak hozzájuk. A kkv-k is egyre inkább nyitnak, a nagyvállalatoknál pedig a fejlesztések üteme gyorsul fel érezhetően. Ennek egyértelmű okát Simon András abban látja, hogy „míg korábban a termelési költségek nagyjából 10-20 százalékát tette ki a villamosenergia-felhasználás, mára ez elérheti a költségek 40 százalékát is az energiaintenzív iparágakban, ezért egyre fontosabb a hatékonyabb energiagazdálkodás”.

Digitalizáció, de hogyan? 

A szakemberek egyetértenek abban, hogy nem kell rögtön több százmilliós beruházásokra gondolni, vagy pánikszerűen napelemparkot telepíteni az üzem tetejére, a termelés monitorozásának eredményeképpen néha már egy motor vagy egy kompresszor cseréje is kimutatható eredménnyel járhat, ha kiderül, hogy hibás működéséből adódóan jelentősen növeli az energiaszámlánkat. Ahhoz, hogy tartós változást érjünk el, kell egy tudatos fenntartható gondolkodás, amit a jelenlegi helyzet előremozdíthat. Pfeiffer András a kkv-k számára azt javasolja, hogy nem kell félniük az adatalapú döntésektől, a jelenlegi helyzetben előre kell menekülni. Úgy véli: a digitalizációt már nem lehet kihagyni, ez segít abban, hogy a folyamat végén hatékonyabban tudjon működni egy vállalat.

A mérés adja vissza a kontrollt az energiaszámlák felett

A szakemberek szerint mára egyre több ipari szereplő tudja, ahhoz, hogy pontosan lássuk, hogy mi a kiinduló helyzet, az energiaszámlák mellett a másik oldalt is ismernünk kell, azaz az energiafelhasználás csökkentése érdekében a rendszereket monitorozni kell, a folyamatokat pedig hatékonyabbá tenni. „A mérés, a terepi adatgyűjtés teszi lehetővé, hogy a vállalatok visszavegyék az irányítást azáltal, hogy megismerhetik saját folyamataikat, és reagálhatnak azokra” – összegzi a monitoring fontosságát Simon András, majd hozzáteszi, amennyiben egy vállalat nem méri a fogyasztását, esély sincs arra, hogy energiát takarítson meg. 
A mérés az első lépés, ami már néhány telepített mérőeszköz segítségével képet adhat egy vállalat működéséről (például ipari fogyasztói leágazások villamos mérése), ez a szakemberek tapasztalatai szerint egyre gyakoribb, nem csak a nagyvállalatok körében. Itt az adatok helyes felhasználása lehet kritikus a szakember szerint. Ebben segít a következő lépés, az adatok összegyűjtése, adatcsomagok létrehozása és kiértékelése, amire több szoftveres megoldás is létezik. „Ma már a komplex megoldást biztosító szoftveres rész a lényeg, az Excel nagyon látványos lehet, de egy jó rendszer pillanatok alatt képes átláthatóvá tenni az egész gyártási folyamatot, azonnal megmutatja azokat a sarokpontokat, ahol még húzni lehet egy kicsit, ahol lehet spórolni a termelés során” – mutat rá a Siemens szakembere. Ha megszületett az elemzés eredménye, levontuk a következtetéseket, akkor következik a konkrét cselekvés, a beavatkozás. 
Pfeiffer András szerint nemcsak az számít, hogy mérjünk, az is fontos, hogy mit és milyen minőségben. Kiemeli, hogy a sok adat akkor lehet hasznára egy vállalkozásnak, ha van kontextusa, az adatgyűjtés egy tervezett és szabályozott folyamat részeként valósul meg.

A régi gépek lehetnek a rendszer kritikus elemei

A legtöbb energiát a legrosszabb, legkevésbé hatékony pontok felderítésével lehet megspórolni. Az újonnan épült üzemekben természetes, hogy mérőműszerek, fogyasztásmérők mutatják a fogyasztást a rendszer minden pontján, azonban egy régi üzemben sok problémás pont lehet. Régen ugyanis ez kevésbé számított, a gyártósorokat energiaigény szempontjából sok esetben túltervezték, hogy biztosan jól működhessenek, ma azonban ezeket a felesleges kiadásokat le kell faragniuk a vállalatoknak. Simon András rámutat, miközben számos vállalat újította meg az elmúlt években a gépparkját, sokan továbbra is 15-30 éves gépeket használnak. Ezeket javasolt felülvizsgálni, nem kell kidobni, célszerű automatizálni, elemezni, monitorozni a működését. „A termelőgépek, gyártósorok elemzésére, optimalizálására alkalmas a Siemens S7 Energy Efficiency Monitor hardver- és szoftvereszköz, amely egy referenciaértéket beállítva követi a gépek teljes körű működését. A magas energiaárak mellett a termelés optimalizálásával őrizhetik meg termékük versenyképességét a vállalatok. 

Apró lépések vezetnek a spóroláshoz

Ahogy egy háztartásban, egy üzemben is átlagfogyasztásokat mutatnak a számlák, amiből nem derül ki, hogy pontosan miért fizet egy iparvállalat. A szoftveres megoldások, mint az S7EE Monitor, segíthetnek abban, hogy az otthoni elektromos berendezésekhez hasonlóan lehessen osztályozni egy üzem gépeit. Ez különösen fontos lehet sok elemből álló gépek esetén. 
Simon András hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a motorok szerepe. A nyárfavirágzás sok esetben eltömíti az üzemcsarnokok szellőzőventilátorait, ami azt eredményezi, hogy a motorok erőlködnek, több energiát fogyasztanak a szellőztetéshez, ami megspórolható, ha időben észreveszik és orvosolják a problémát. A szakember rámutat, hogy az iparban majdnem mindent motor működtet, és az áramfogyasztás jelentős része motorikus forrású. A motorokkal kapcsolatban a tervezés fontossága kiemelkedő, az alul- vagy a rosszul megtervezett eszközök a használat során melegedni fognak. A melegedés pedig az energiafelhasználás szempontjából a legkevésbé hatékony. 
Ahogy a fenti példa is mutatja, sokszor kis dolgok vezetnek a jelentős összegű megtakarításokhoz. Ha már egy iparvállalat tréningeket, fórumokat tart a dolgozóinak az energiahatékonyságról, elmondja a dolgozóinak, hogy kapcsolják le a villanyt, már azzal is meg lehet spórolni energiát, sőt, ha kicserélik a világítást korszerű mozgásérzékelős lámpákra, akkor azok hosszú távon is csökkentik az energiaszámlákat. A motorok, a levegő-előállítás, a szellőzés és a kompresszorok optimális működtetésével, a kazánok cseréjével akár 25 százalékos energiamegtakarítás is elérhető Simon András szerint. 

Napelem vagy termelésoptimalizálás? 

Biztosan sok vállalatvezető fejében megfordul, hogy a jelenlegi helyzetben új, költséghatékony energiaforrásokba vagy a termelés hatékonyságának növelésébe, digitalizációba, automatizálásba fektessen. Simon András szerint mindkettő megoldást jelenthet, mindkettő befektetést igényel, a szakértő szerint az a fontos, hogy az energiamix kiválasztásakor is a rendszerünkbe illeszkedő megoldást kell találni. Ha egy vállalat napelemeket telepít, például az irodái üzemeltetéséhez, az egy logikus lépés, de csak akkor lehet felmérni, hogy mikor térül meg, illetve hogyan befolyásolja az energiamixet, ha azokról adatokkal is rendelkezik a felhasználó, ehhez kell a mérés – mutat rá ismételten a mérés fontosságára a szakember. Tehát nemcsak az a fontos, hogy fenntartható, megújuló energiával tudjuk pótolni, kiváltani a meglévő energiaforrásainkat, hanem az is, hogy az új elemeket hatékonyan tudjuk a meglévő rendszereinkbe integrálni. 
Hozzáteszi, hogy sokat segít az energiahatékony rendszerek fejlesztésében a technológia, például a digitális ikrek alkalmazásával lehetőség van előre lemodellezni gyárakat, üzemeket, gyártósorokat a virtuális térben, még telepítés előtt, így olyan rendszerek építhetők ki a valóságban, amelyek valóban energiahatékonyak lesznek – összegzi Simon András. 

Mi a helyzet a kkv-kkal? 

Pfeiffer András, a Haris Digital Engineering Kft. társalapítója – amely elsősorban a kkv-méretű vállalkozásoknak kínál személyre szabott digitális megoldásokat Európában, Amerikában és Ázsiában is – tapasztalatai szerint a kkv-k többségének minden fillér számít, főleg, amit ki lehet mutatni. Ha nincs kimutatva, akkor nem foglalkoznak vele, viszont ha egy demó után szembesülnek vele, hogy melyik gép mennyire hatékony, mennyit áll, és ez mekkora veszteséget termel, akkor megértik a digitalizáció fontosságát.Ugyanakkor sok esetben már nincs elég mérnöki idő és szaktudás, hogy ezt a mindennapok szintjén követni tudják. „Az, hogy azt hallják, globálisan nagyon fontos a digitalizáció, az nem meggyőző eléggé. Ha meg tudjuk mutatni, hogy mennyit lehet megspórolni, és mennyi idő után térül meg a befektetés, az meggyőzheti őket.”
A Haris Digital Engineering Kft. társalapítója arra is felhívja a figyelmet, hogy a kkv-szektor sem homogén, míg egy „fémes” cégnél általában van mérnökség, ismerik a számokat, hatékonyabbak akarnak lenni, a mérnöki háttérrel nem rendelkező vállalkozások, például a textilipar viszonyulása jellemzően ettől eltér. 

Szerző: Myat Kornél 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin novemberi számában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.