A gazdasági teljesítmény visszaesése az európait meghaladó mértékű inflációval párosul, míg a munkaerőpiaci helyzet kis mértékben romlik, bár a jövő évre a nemzetközi összehasonlításban egyébként sem túl magas munkanélküliségi ráta kis mértékű csökkenése várható. 

Bert Rürup professzor, az öt bölcsnek nevezett független szakértői tanács korábbi elnöke, a Handelsblatt Research Institute (HRI) vezető közgazdásza egy, a gazdasági-üzleti napilapban a napokban megjelent kommentárban arra emlékeztetett, hogy az 1998 és 2005 közötti első, Gerhard Schröder és Joschka Fischer nevével fémjelzett vörös-zöld kormánykoalíció tevékenysége ma már egyértelműen a „sikeres” jelzővel jellemezhető, mert – mint a szerző fogalmaz – sikerült kihúznia a német gazdaságot a késői „Kohl-évek” letargiájából és fontos reformokat hajtott végre. 

Ezzel szemben a jelenlegi „közlekedésilámpa-koalíció” vezető személyiségeinek, azaz Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellárnak, Robert Habeck zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszternek és Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszternek sokat és gyorsan kell cselekedniük azért, ha nem akarják, hogy bukott triumvirátusként vonuljanak be a gazdaságtörténetbe. 

Németországban 2022 utolsó negyedévében 0,5, az idei év első három hónapjában további 0,3 százalékkal csökkent a GDP, az előző negyedévihez képest. Lars Feld, a freiburgi egyetem professzora, Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter főtanácsadója szerint „amit jelenleg látunk, még nem utal teljes recesszióra”. A koronavírus-járvány és a pénzügyi válságok idején a mostaninál jóval nagyobb, a covid idején 9,5 százalékos visszaesésre is volt példa; ugyanakkor igaz, hogy „a dolgok nem igazán mennek jól – a gazdaság csak döcög”, s még nem látszik, honnan jön egy új dinamizmus.   

A német GDP visszaesésével szemben különösen szembetűnő, hogy az unió másik három nagyobb nemzetgazdasága közül Spanyolországban és Olaszországban a legnagyobb mértékben, az ár-, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az előző negyedévhez képest 0,5, míg Franciaországban kisebb, az Európai Unió egészével azonos mértékben 0,2 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék mennyisége. Az, hogy Németország a téli félévben recesszióba csúszott, megerősítette, hogy a gazdasági fejlődés tekintetében a szövetségi köztársaság nemzetközi összehasonlításban lemaradásban van. 

Friedrich Heinemann, a mannheimi székhelyű Európai Gazdasági Intézet (ZEW) közgazdásza szerint azonban nem szabad túlértékelni az ilyen, egyes negyedévekre vonatkozó ingadozásokat. Ezek pillanatképek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az egyes országok honnan indultak, s hogy a koronavírus-járvány különböző mélységű recesszióba taszította az egyes országokat.

Spanyolországban például a gazdaság teljesítménye 2020-ban több mint 11 százalékkal, Olaszországban pedig csaknem 9 százalékkal csökkent. Németország ezzel szemben viszonylag könnyen, 3,7 százalékos mínusszal megúszta a járvány első esztendejét. „Azok az országok, amelyek mélyen összeomlottak, a következő években erősebben is talpra állhatnak" - mondta a ZEW szakértője egy sajtónyilatkozatban. 

Aki az első negyedévi fejlődésre vonatkozó mínusz-jelet figyelmeztetésnek tekinti, mert az a német gazdaság gyengeségeiről árulkodik. „Erősen iparosodott országként, ami sokáig erősség volt, Németországnak most komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Különösen az energetikai átalakulással kapcsolatban" - ítéli meg Heinemann. Ellentétben például Spanyolországgal, amely nem függött az orosz gáztól, és inkább a turizmusra támaszkodik.

Stefan Kooths, a kieli IfW világgazdasági intézet kutatásvezetője szerint – bár az első negyedév számai „közelebbről szemlélve" nem is tűnnek olyan rossznak -, Németország egyértelműen lemaradásban van az elmúlt évek válságjegyei leküzdésében. Ez azzal is magyarázható, hogy Németországban sokkal nagyobb az ipari szektornak a GDP-hez való hozzájárulása, mint számos más uniós tagországban és az ellátási láncok – mint fogalmazott - még mindig nagyon érzékenyek. 

Romlott a német gazdaság versenyképessége, a kutatói műhelyek egybe hangzóan teljesítménycsökkenést valószínűsítenek    

A közelmúltban, (nagyjából a „közlekedésilámpa-koalíció” hivatalba lépése óta), Németország pozíciója sokat romlott a gazdasági telephelyek versenyében. A lausanne-i székhelyű IMD World Competitiveness Center telephelyi rangsorában Európa vezető nemzetgazdasága az idén az előző évhez képest hét helyet csúszott vissza, s ez idő szerint a 22. helyet foglalja el a világ legversenyképesebb gazdaságai sorában. Ezzel Németország éppen csak megelőzi Ausztriát, de messze lemarad olyan országoktól, mint Izland, Szaúd-Arábia vagy Ausztrália. Dánia meg tudta védeni első helyét, mint a legversenyképesebb helyszín, míg Írország a tizenegyedik helyről a másodikra küzdötte fel magát, a harmadik helyre visszaszorítva Svájcot.

Az IMD a rangsor feltételrendszerében négy kategóriát - gazdasági teljesítmény, infrastruktúra, valamint kormányzati és üzleti hatékonyság – különböztet meg, s Németország mindenhol lemaradt. Az adórendszer tekintetében különösen rosszul szerepelt: a vállalatokra és a háztartásokra nehezedő magas terhek miatt a 64 vizsgált ország között a 60. helyre került. 

A HRI június utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a német gazdaság teljesítménye 2024 végén sem lesz magasabb, mint 2019 végén volt, ami öt év stagnálást jelent. Ellentétben azzal, hogy a 2000 és a 2020 közötti két évtizedben évi átlagban 1 százalékkal bővült a német gazdaság teljesítménye. Történt ez részint a 2001. évi New York-i és washingtoni terrormerénylet, részint a 2009-es és a 2020-es, a pénzügyi világválság, illetve a koronavírus-járvány miatti súlyos visszaesés ellenére.   

A HRI szakértői emlékeztetnek arra, hogy tavaly tavaszig a német ipar a rendelésállomány alakulását illetően csak egy irányt, a felfelé történő változást ismerte. A vállalatok 2022 áprilisában elméletileg 8,1 hónapig a szokásos szinten folytathatták volna a termelést, még akkor is, ha nem érkezett volna új megrendelés. Azóta ez az időtartam lassan, de folyamatosan olvadt és a 2023. áprilisi adatok szerint a rendelésállomány már csak 7,3 hónapra elegendő. Ami még mindig megfelelő, de ha a folyamat a belátható jövőben nem ér véget, bajok fenyegethetnek. 

Fentiekre a Szövetségi Pénzügyminisztérium (BMF) szakértői is felfigyeltek. Mint a júniusi havi jelentésükben fogalmaznak: az Ifo konjunktúraindex jelenlegi romlása, a gyenge termelési tendencia és a rendelésállomány folyamatos csökkenése arra utal, hogy egyelőre legfeljebb szerény mértékű gazdasági élénkülés valószínűsíthető.

Június közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a berlini Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) és a kieli székhelyű Világgazdasági Intézet (IfW) egyértelműen kimondta: Németország gazdasági teljesítménye 2023-ban – a közgazdászok többségének korábbi, enyhe növekedési várakozásával szemben – nem bővül, hanem mérséklődik: a DIW szakértői a bruttó hazai termék 0,2, míg kieli kollégáik 0,3 százalékos visszaesését valószínűsítik a múlt évihez képest.  A gazdasági növekedés aránya és iránya alapján a berlini DIW gazdaságkutató intézet a folyó évre vonatkozó előrejelzése szerint az általa megfigyelt 16 nemzetgazdaság közül Németországnál csak Oroszország teljesít rosszabbul. 

A kutatói műhelyek szerint a tartósan magas, az év egészére vonatkozóan a DIW által 5,9, míg az IfW által 5,8 százalékra becsült fogyasztói áremelkedés és a háztartások vásárlóerejének ebből eredő csökkenése fékező hatást gyakorol a német gazdaság fejlődésére. 

Az euróövezet régió négy legnagyobb gazdasága közül háromban lassulni látszik az infláció, a negyedik, a legnagyobbnak számító Németország ez alól kivételt képez. A Bloomberg felmérése szerint az euróövezet egészében a fogyasztói árak júniusban 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami fél százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. Németországban az infláció mértéke ezzel szemben a májusihoz képest fél százalékponttal, 6,7 százalékra emelkedhetett. 

2024-re a DIW 1,5, míg az IfW 1,8 százalékos gazdasági növekedést vár. „A kevésbé meredeken emelkedő árak, a növekvő reáljövedelmek és a magasabb fogyasztási kiadások valószínűleg a gazdasági fellendülés kulcsai lesznek" – idézi a Handelsblatt Timm Bönke, a DIW illetékes kutatási igazgatója véleményét. „A súlyos válság és az Oroszországból érkező olaj- és gázszállítások leállása ellenére a német gazdaság hősiesen helytáll, megerősítve, hogy képes gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez” – mondta Moritz Schularick, az IfW elnöke. 

A német gazdaság azonban a következő negyedévekben, ha a teljesítménye egyáltalán bővül, akkor is csak minimális növekedésre lesz képes. A DIW a második negyedévben az első negyedévi teljesítményhez képest 0,3, majd a mindenkori megelőző három hónaphoz képest 0,4, majd 0,5 százalékos pluszt vár, de – mint Geraldine Dany-Knedlik, a DIW kutatási társigazgatója fogalmazott - „ez nem tudja ellensúlyozni a lassú első negyedévet". 

Az, hogy Németország a télen technikai recesszióba csúszott, elsősorban a magánháztartásoknak a magas energiaárakból és a bizonytalanságérzetből adódó takarékoskodási kényszerével magyarázható. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint 2023 első negyedévében a fogyasztás 1,2 százalékkal esett vissza az előző, 2022 utolsó negyedévhez képest.

A bérek oldaláról megjelent az élénkülés lehetősége. Ennek oka elsősorban az, hogy a munkavállalók jelentős része egyre inkább képes magasabb bérigényeket érvényesíteni az infláció ellensúlyozására. A DIW arra számít, hogy az áremelkedések és a béremelések hosszú idő után lassan kiegyenlítik egymást. Geraldine Dany-Knedlik azonban rámutatott arra, hogy ezzel egyidejűleg „a bérek további inflációs nyomást váltanak ki”. 

A munkaerő-piaci helyzet továbbra is kedvező, s várhatóan támogatja a gazdasági fellendülést. A munkaerő iránti kereslet az utóbbi időben valószínűleg némileg csökkent, de a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is fennáll. Az intézetek a munkanélküliség enyhe, bő 150 ezer fős növekedésére számítanak az idei évben, aminek az oka elsősorban az ukrán menekültek beáramlásának köszönhető. Az ő munkába állásukkal, integrálódásuk erősödésével azonban 2024-ben várhatóan ismét csökken a munkanélküliség.

Az ipar helyzete várhatóan romlik. A feldolgozóipar egyelőre a magas rendelésállományra támaszkodik, amelyet a világjárvány időszakát követő felzárkózási hatások és az ellátási lánc problémáinak megoldása táplál. Az év második felében azonban a lendület megtörik, aminek az oka a rendelések és a termelés csökkenésében keresendő; utóbbi pedig részben az energiaválság által az energiaintenzív iparágakra háruló terheknek tudható be. Az ukrajnai háború kezdete óta az energiaintenzív ágazatok termelése 15 százalékkal visszaesett. 

Ugyanebben az időszakban a többi, az energiaintenzív ágazatok kívüli területeken a termelés mintegy 3 százalékkal nőtt, de a második negyedévre vonatkozóan az IfW már csak az ipari termelés stagnálására számít. A termelési 

kapacitások valószínűleg tartósan csökkentek, nem utolsósorban az autóiparban zajló szerkezetváltás, a magasabb energiaárak és a szakképzett munkaerő folyamatos hiánya miatt - áll a kieli gazdasági jelentésben. 

A Német Szövetségi Bank június közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a bruttó hazai termék mennyiségét tekintve - a kieli IfW gazdaságkutató intézettel egyetértve – az év egészére vonatkozóan 0,3 százalékos visszaesést prognosztizál. „A német gazdaság még mindig a magas infláció következményeivel küzd, s ez csökkenti a polgárok vásárlóerejét” – fogalmazott az előrejelzés nyilvános bemutatásakor Joachim Nagel a pénzintézet elnöke. A Bundesbank aktuális várakozása szerint 2024-ben a bruttó hazai termék mennyisége a két, a fentiekben idézett gazdaságkutató intézet előrejelzésénél szerényebb mértékben, 1,2, majd egy évvel később újabb 1,3 százalékkal bővülhet. 

A közeljövőben az infláció enyhülése, az erőteljesen emelkedő bérek és az erős munkaerőpiac hatása együttesen jelentkezik. Ezért a magánháztartások vásárlóereje fokozatosan nő, és többet tudnak fogyasztani. A szigorúbb monetáris politika azonban magasabb finanszírozási költségekhez vezetett, ami visszafogja a magánberuházásokat, különösen a lakásépítésben. Emellett az erősebb euró és a magas bérdinamika ellenszelet jelent az exportőrök számára. 

A növekvő külföldi keresletnek köszönhetően az export ennek ellenére mérsékelten növekszik. A kormányzati reálfogyasztás a világjárványhoz kapcsolódó kiadások fokozatos leépítése nyomán az idén meredeken csökken, majd ismét jelentősen emelkedik. „Összességében a gazdaság teljesítménye az év második felében valószínűleg csak fokozatosan bővül, majd később valamivel erőteljesebben fog növekedni" - írják a Bundesbank szakértői. 

Jens Nagel elmondta: a harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) mért inflációs ráta a tavalyi 8,7 százalékról az idén 6, 2024-ben 3,1, majd 2025-ben 2,7 százalékra mérséklődik. Az előrejelzések szerint az energia inflációs rátája az idén erőteljesen csökken. Az élelmiszerek esetében is vannak arra utaló jelek, hogy az áremelkedés már nem olyan széles körű, mint korábban. A tejtermékek például az utóbbi időben olcsóbbak lettek, és a gyümölcsök és zöldségek ára is újra csökkent. A Bundesbank szerint azonban a 2023 eleji erőteljes áremelkedés után az éves átlagos élelmiszer-infláció százalékban kifejezve az idén is a kétszámjegyű tartományban marad. 

A lassú gazdasági fellendülés miatt a foglalkoztatás növekedési üteme a második és harmadik negyedévet magában foglaló „nyári félévben” érezhetően lassul. Ez, valamint a munkanélküliségnek a következő hónapokra várható mérsékelt növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy a tavaly Németországban védelmet keresők fokozottan fognak a munkaerőpiac rendelkezésére álli. Mindent egybe vetve a Bundesbank szakértői arra számítanak, hogy a munkanélküliség a következő két évben csökkenni fog, és 2025-ben ismét eléri a korábbi, 2019-es mélypontot.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet néhány nappal a DIW és az IfW előrejelzése után nyilvánosságra hozott prognózisa szerint a bruttó hazai termék mennyisége az idén várhatóan 0,4 százalékkal csökken, ami jóval kedvezőtlenebb a tavasszal jósolt mínusz 0,1 százaléknál, s valamivel elmarad a berlini és a kieli várakozásoknál. A bázis csökkenése ugyanakkor nem jelenti a jövő évi kilátások emelkedését: 2024-re vonatkozó növekedési előrejelzését az Ifo kutatói 1,7-ről 1,5 százalékra szintén mérsékelték, mert – mint Timo Wollmershäuser az intézet kutatási igazgatója fogalmazott – „a német gazdaság csak nagyon lassan keveredik ki a recesszióból". 

Az inflációs ráta lassan csökken: a 2022-es 6,9 százalékról idén 5,8 százalékra, majd 2024-ben 2,1 százalékra. A legnagyobb fék az idén valószínűleg a magánfogyasztás lesz, amely a magas infláció és a vásárlóerő ebből fakadó csökkenése miatt 1,7 százalékkal várhatóan csökken. S 2,2 százalékkal csak 2024-ben fog ismét növekedni - mondta Wollmershäuser.

Az Ifo szerint az állami hitelfelvétel várhatóan csökkenni fog. Míg tavaly a költségvetés kiadási többlete 106 milliárd euró volt, addig 2023-ban várhatóan 69 milliárd euró, 2024-ben pedig 27 milliárd euróra mérséklődik. Ezzel szemben a folyó fizetési mérleg külfölddel szembeni többlete várhatóan csaknem megduplázódik, a tavalyi 145 milliárd euróról jövőre 269 milliárd euróra emelkedik, ami a gazdasági teljesítmény 6,3 százalékának felelne meg, meghaladva az EU által ajánlott 6,0 százalékos küszöbértéket. 

Christoph M. Schmidt, az esseni RWI gazdaságkutató intézet elnöke szerint, ha az infláció csökkenne, és az ősz folyamán megindulna a fellendülés, sikerülne elkerülni a valamennyi ágazatra kiterjedő és ennél fogva a munkaerőpiacot is érintő teljes körű recessziót. Az RWI arra számít, hogy a GDP az idén 0,3 százalékkal csökken, s a gazdaság 2024-ben egy erőteljesebb, 2 százalékos növekedést produkálva kezdené meg a felzárkózást. 

Monika Schnitzer, az öt bölcsnek nevezett független szakértői tanács elnöke nagyrészt a német gazdaság stagnálására számít az idén. „A növekedés plusz/mínusz nulla lesz" – idézi a Handelsblatt a szakértői testület vezetőjének a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatát. Aki szerint az év második felétől valószínűleg fellendülés lesz, „ez pedig Kínától függ”. Emellett a szigorúbb monetáris politika egyre inkább érezteti hatását a gazdaságban - tette hozzá. "Hiszen az Európai Központi Bank is kamatot emelt, hogy fékezze a gazdaságot" - mondta Schnitzer a Német Gazdasági Szakértők Tanácsa fennállása 60. évfordulója alkalmából Berlinben rendezett ünnepség margóján. 

A szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler Alapítvány makrogazdasági intézete (IMK) szintén azt közölte, hogy a német gazdaság az idén valószínűleg nem kerül ki a recesszióból, sőt 2023-ban 0,5 százalékkal zsugorodik. "A következő évben aztán a gazdaság némi lendületet vesz, és a bruttó hazai termék várhatóan átlagosan 1,2 százalékkal növekszik”.  

Az IMK előrejelzése jelentés szerint az éves inflációs ráta 2023-ban még mindig „magas, 5,3 százalékos" lesz, bár ez alacsonyabb az írásunk korábbi részében idézett kutatóintézeti és jegybanki előrejelzésnél. „2024-ben az inflációs ráta ismét viszonylag közel lesz az Európai Központi Bank (EKB) 2,4 százalékos inflációs céljához". Emlékezetes, hogy márciusban a közgazdászok még stagnálást vártak 2023-ra. Sajnálatos, hogy a valamivel pozitívabb tavaszi gazdasági kilátások most rendre megdőltek - mondta Sebastian Dullien, az IMK igazgatója. Aki szerint a szövetségi kormány „alapvetően sok jól csinált a válságellenes politikájában, téve ezt minden jogos kritika ellenére, mert egy rendkívül nehéz szakaszban korlátozza a vásárlóerő-veszteséget".

Az iparszövetség elégedetlen a kormány tevékenységével 

A német ipar egyre nagyobb veszélyeket lát Németországra, mint gazdasági telephelyre nézve, és elégedetlen a „közlekedésilámpa-koalíció” irányvonalával. Az ország a növekvő kihívások egész "hegye" előtt áll, fogalmazott Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke a Berlinben június 19-én rendezett „A német ipar napján”. "Sok vállalkozó türelmetlensége és bizonytalansága növekszik", a politikusoknak ezért szisztematikusan hozzá kell látniuk a strukturális reformokhoz, figyelmeztetett a német ipar vezető reprezentánsa.  

Russwurm felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több német vállalat, köztük számos kis- és középvállalkozás fontolgatja, hogy értékteremtésének egy részét kivonja Németországból és azt más termelési telephelyre helyezi át.  

A vállalatok egyre inkább túlterheltek a jelenlegi áramárakkal, ami jelentős versenyhátrányt jelent számukra, ezért a BDI olyan konkrét koncepciót vár a szövetségi kormánytól, amely gyorsan megvalósítható, s amely hosszú távon, nemzetközi összehasonlításban versenyképes áron garantálja a biztonságos áramellátást.

Az Olaf Scholz kancellár által kilátásba helyezett „németországi sebesség" a cseppfolyósított földgáz-terminálok építésének kivételével eddig nem teljesült. A BDI elnöke a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítását, a helyszíni beruházások jobb adózási keretfeltételeit és a szabályozás arányosságát sürgette. Az energiafordulat egyelőre nem hoz további gazdasági növekedést. A BDI az idei évre gazdasági stagnálást vár, ami Németország számára nemzetközi összehasonlításban lemaradást jelent. 

A kancellár az ipar napján tartott beszédében – némileg figyelmen kívül hagyva a BDI elnöke által gyakorolt kritikát – egy olyan a klímasemlegesség irányába vezető utat ismertetett, melynek három nagy fejezete van: az energiarendszer átalakítása, az ipar széndioxid-mentessé tétele és a szakképzett munkaerő biztosítása.

A Scholz által felvázolt jövőkép szerint 2030-ban az áram 80 százaléka megújuló energiából származik majd. Az iparnak a piaci erőkre támaszkodva végrehajtott dekarbonizálása kapcsán a kancellár hivatkozott egy nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmányra, mely szerint Németország a megújuló energiákban történő befektetések szempontjából a második legvonzóbb országgá vált. A szakképzett munkaerő hiányát pedig „a valószínűleg legnagyobb növekedési fék”-nek nevezte, melynek ellensúlyozására a szövetségi kormány támogatni kívánja azokat a vállalatokat, amelyek „alkalmazottaik oktatásába és képzésébe kívánnak befektetni. (Megjegyzés: a Bundestag június utolsó napjaiban elfogadta azt a törvényt, amely a kanadai pontrendszer tapasztalatainak felhasználásával az EU-n kívüli országok megfelelő felkészültséggel, nyelvi ismeretekkel és egészségügyi alkalmassággal rendelkező polgárai németországi munkavégzését hivatott előmozdítani.)

Scholz felhívta a figyelmet arra, hogy a válság miatt évekig tartó „példátlan mértékű hitelfelvétel" után a szövetségi kormánynak most vissza kell térnie a szilárd költségvetési politikához. A kancellár szerint helyes volt, hogy Németországot nagy támogatási csomagokkal biztonságosan átvezették a koronavírus-járványon és az elmúlt télen, és milliárdos beruházásokat kezdeményeztek a Bundeswehrbe. „De ugyanilyen helyes, ha nem hagyjuk, 

hogy ez a kivételes helyzet normává váljon" - mondta a kancellár. „A válság miatt elköltött milliárdok után visszavisszük a kiadásokat arra a szintre, amellyel a válságok előtt éveken át jól gazdálkodtunk". Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter a koalíción belül hónapok óta tartó viták után még a nyári parlamenti szünet előtt be akarja nyújtani a 2024. évi költségvetést, melyben három prioritás lesz: a biztonság, a klímasemlegesség és a kohézió.

A vállalatvezetők szerint tovább romlott az aktuális üzleti helyzet és a közeljövő kilátásainak megítélése

A német gazdaság általános üzleti légköre, s ezen belül az aktuális helyzet a következő hónapok kilátásai romlása a müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer vállalatvezető megkérdezése alapján számított mutató alakulásában is megfigyelhető. Az intézet által számított Ifo-index a múlt év októberétől kezdődően fél éven keresztül folyamatosan javult, majd - a májusi visszaesést követően – júniusban tovább romlott.   

Ezen belül 

• az aktuális üzleti helyzet megítélésének múlt év novembere és idén április között – a februári átmeneti visszaesést leszámítva – folyamatos javulása és a májusi visszaesés után a márciusi 95,5 ponthoz képest képest csaknem két, míg a májusi 94,8 ponttal összehasonlítva több mint egy pontot, 93,7 pontra,
• míg az üzleti várakozások megítélése a tavaly október és idén április közötti folyamatos javulás után az áprilisi 91,7 pontról májusban három ponttal, 88,6, júniusra pedig nyolc ponttal, 83,6 pontra 

romlott.

A müncheni gazdaságkutató intézet által számított Ifo-index 2022 októbere és 2023 június között

Forrás: www.ifo.de

Az egyes főbb gazdasági tevékenységek közül elsősorban az ipar gyöngesége sodorja nehéz vizekre a német gazdaságot. A feldolgozóiparban ugyanis különösen nagy mértékben romlott az üzleti légkör úgy, hogy az üzleti várakozások megítélése meredeken, 2022 novembere óta a legalacsonyabb szintre esett vissza. Sok vállalat túlságosan alacsonynak tartja a maga rendelésállományát. 

A szolgáltatási szektorban is csökkent a tevékenység hangulatára vonatkozó mutató, a vállalatok elégedetlenebbek lettek a jelenlegi helyzettel és – különösen a szállítmányozási és logisztikai tevékenységet folytató vállalatok körében - a várakozások is egyértelműen a pesszimista irányban változtak. 

A kereskedelemben is romlott az üzleti légkörre jellemző mutató úgy, hogy miközben az aktuális helyzet megítélése valamivel tovább romlott, az üzleti várakozások minimális mértékben javultak, bár továbbra is nagyfokú pesszimizmus jellemzi az érintett vállalatokat. 

Az építőiparban mind az aktuális helyzet megítélése, mind a következő hónapokra vonatkozó kilátások szintén romlottak a legutóbbi, májusi felméréshez képest. 

Borúlátó szakértők

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza megerősítve látta az Ifo-index alakulásában a német gazdaság jelenével és közeljövőjével kapcsolatos szkepszisét. „Megerősítve érezzük előrejelzésünket, hogy a német gazdaság az év második felében ismét zsugorodni fog. Sok közgazdász még mindig túlságosan optimista gazdasági előrejelzéseket ad.” Most „valószínűleg tovább csökkentik azokat". 

Alexander Krüger, a Hauck Aufhäuser Lampe Privatbank vezető közgazdásza hasonlóan pesszimistán nyilatkozott: „A borús helyzetértékelés azt mutatja, hogy a növekedési oldalon egyelőre semmi sem várható. A várakozások csökkenése a világvége hangulatát közvetíti. A felmérés tovább növeli a gazdasági szkepticizmust" - mondta a szakértő. Ebben az is szerepet játszik, hogy a gyenge világgazdaság nem játszik a német gazdaság kezére.

Jens-Oliver Niklasch, a baden-württembergi tartományi bank (LBBW) elemzője pedig röviden és egyszerűen úgy fogalmazott: „Egy recesszió közepén vagyunk".