Átalakulás a szociális-ökológiai piacgazdaság irányában

A 2021 decemberében hivatalba lépő, a szociáldemokrata párt, a Zöldek pártja és a liberális FDP által alkotott „közlekedésilámpa-koalíció” gazdaságpolitikájában kiemelt szerepet kap a szociális piacgazdaság szociális-ökológiai piacgazdasággá történő továbbfejlesztése. „Ami sikert hoz korunk nagy válságának kezelésében, mérséklésében vagy leküzdésében, azt a piacokon jutalmazni kell, s ennek megfelelően a szociális piacgazdaságról az ökológiai-társadalmi piacgazdaságra kell áttérni” – írja Robert Habeck zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter a tárca „A gazdaságpolitika súlypontjai – Vállalni a kihívásokat, kihasználni az esélyeket” címmel nyilvánosságra hozott dokumentumában.  

A gazdasági minisztérium vezetése szerint a gazdaságpolitikának proaktívan kell kezelnie a felmerülő kihívásokat, s új növekedési lehetőségeket kell nyitnia. Ennek során fontos, hogy megőrizzék és tovább javítsák a vállalkozói, s azon belül a startupszellem, továbbá az egyéni szabadságjogok mozgásterét. 
Emellett biztosítani kell a globális környezet védelmét. Miközben a közjó és a fenntartható fejlődés irányába mutató makrogazdasági normákat következetesen alkalmazzák, a hatékonyabb éghajlatvédelmi politika az intézkedések hatékony és kibővített kombinációját igényli, melynek középpontjában piaci alapú eszközök állnak. „A szövetségi gazdasági minisztérium intézkedésének vezérelve: annyi piac, amennyi csak lehetséges, ugyanakkor annyi állam, amennyi csak szükséges. A szociális-ökológiai piacgazdaság modelljének a klímasemlegesség irányába történő átalakítása, azaz a több mint hét évtizeden keresztül bevált szociális piacgazdaság szükséges továbbfejlesztése.”
Németországnak mint gazdasági telephelynek a jövőben is szüksége lesz a versenyképesség biztosítását szolgáló szabályozási keretre. A globális környezeti javak, mint az éghajlat vagy a biológiai sokféleség védelmének biztosítása érdekében a német, de a nemzetközi szabályozási keret alapvető továbbfejlesztésére is szükség van. A nemzeti, európai és nemzetközi szintű szakpolitikai kezdeményezéseknek célzottnak, hatékonynak, arányosnak és fenntarthatónak kell lenniük. 

Középpontban a kis- és középvállalkozások megerősítése

A német gazdasági szereplők több mint 99 százaléka a közép- és kisvállalatok csoportjába tartozik. Ezek a vállalatok biztosítják a gazdasági teljesítmény több mint felét és a munkahelyek közel 60 százalékát, s a német szakmunkások túlnyomó többsége az e csoporthoz tartozó vállalkozásoknál szerzi meg a szakképzettségét. 
A német kis- és középvállalkozások (kkv-k) az országban végbe menő innováció és technológiai fejlődés világszerte ismert legerősebb mozgatórugói. Márpedig azoknak a vállalatoknak, amelyek meg akarják őrizni versenyelőnyüket, a fejlesztési tevékenység élére kell állniuk. Egy, a Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) megbízásából készített tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a „Made in Germany”-védjegy mögött továbbra is a közép- és kisvállalatok által elért sikerek keresendők. Feltéve, hogy alkalmazkodnak az olyan új trendekhez, mint a digitalizáció alkalmazása, s megtalálják a módját annak, hogy kellő létszámú szakképzett munkaerővel rendelkezzenek. Cél, hogy a közép- és kisvállalatok továbbra is rugalmasak, erősek és innovatívak maradjanak. 
A gazdaság fejlődéséhez dinamikus vállalkozói tevékenységre van szükség. A vállalkozói tevékenység ösztönzése és a megfelelő szabadság megteremtése érdekében a minisztérium rendszeresen vizsgálja a vállalkozásokra vonatkozó keretfeltételeket, és – ha szükségesnek tartja – megfelelő tárgyalásokat kezdeményez, az európai szintet is beleértve, olvasható egy minisztériumi dokumentumban. A közép- és kisvállalatok az innováció motorjai, számos munkahelyet és képzési helyet biztosítanak, s nemcsak jelentős gazdasági szerepet játszanak a vidéki térségekben, hanem fontos társadalmi, szociális és kulturális szerepet is magukra vállalnak. A gazdasági kormányzat szerint a klímasemlegességre való átállás különösen közép- és hosszú távon nagy lehetőségeket kínál a versenyképesség javítása és az új értékteremtés szempontjából, s – legalábbis önmaga megítélése szerint – ebben a szemléletben fokozza a párbeszédet az üzleti szférával.

A minisztérium szándéka szerint a jövőben könnyebbé és kevésbé bürokratikussá kell tenni a cégalapítást, s ez a szándék találkozik a vállalkozói szervezetek véleményével. A fiatal vállalkozások növekedési fázisukban való megerősítése érdekében a szövetségi kormány létrehozta a Technológiai Növekedési Alapot, egy olyan eszközt, amellyel a tőkefinanszírozás kiegészítéseként kockázati adósságfinanszírozást bocsátanak az innovatív vállalkozások rendelkezésére. Ezenkívül a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium fontosnak tartja, hogy az állami fejlesztési bank, azaz az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) jobban bekapcsolódjon a finanszírozásba. 
A szakképzett munkaerő toborzása, pótlása különösen nagy kihívást jelent. A gyermekgondozásról szóló törvény elősegíti a hazai munkaerő-tartalék nagyobb mértékű bevonását, a szakképzett munkavállalók bevándorlásáról szóló törvény pedig a külföldről érkező szakképzett munkavállalók Németországba vonzása kereteit kell hogy javítsa. Annak érdekében, hogy a hazai szakmunkásokat alkalmassá tegyék a strukturális változásra, magyarán – haladjanak a korral, a szövetségi kormány többek között a képesítési lehetőségekről szóló törvénnyel kíván lendületet kölcsönözni. 

A kulcsfontosságú technológiák fejlesztése

A német és európai vállalatok versenyképességének erősítése érdekében mélyreható iparpolitikai impulzusokra van szükség. A Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium már eddig is fontos lendületet adott az innovációnak a jövő kulcsfontosságú területein, például az AI-stratégiával vagy a blokkláncstratégiával. A szövetségi kormány más európai partnerekkel együtt egy hosszú távú uniós ipari stratégiát szorgalmaz. 
A kutatás és fejlesztés az innovációk létrehozásának elemi előfeltétele. A német fenntarthatósági stratégiával összhangban 2025-re a kutatásra és fejlesztésre fordított szövetségi, állami és vállalati kiadásoknak a jelenlegi évi 3,1 százalékról a bruttó hazai termék 3,5 százalékára kell emelkedniük. 
A berlini szövetségi kormány egy, a múlt év februárban nyilvánosságra hozott dokumentumban kifejezte, hogy jelentőségének sok éve tartó gyöngülése után ismét a rendszer-, más néven szabályozási politikát kívánja a gazdaság középpontjába állítani. Megjegyezve, hogy olyan, a közelmúltban megjelent és megerősödött kihívásoknak, mint a digitalizáció, a globalizáció és a fenntarthatóság, csak nemzetközi koordinációval és korszerű szabályozási keretekkel lehet megfelelni. Ott pedig, ahol a megfelelő szabályozási keretek nem állnak rendelkezésre, súlyos következmények sújthatják a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet. 
A német gazdasági kormányzat ezért komolyan veszi a szabályozási politikát mint a versenypolitika keretét, melynek a gyakorlatban való érvényesítéséről a független versenyhivatalok gondoskodnak. Ennek szellemében kívánja tovább erősíteni a Szövetségi Versenyhivatalt, erősítve annak jogi lehetőségeit, s rendszeres dialógust ápolva azzal. 

A Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) tíz pontban összegezte a fenntartható verseny, illetve az annak végrehajtását szolgáló szabályozás politikai szempontjait.

 Ezek:

• a szabályozási politika „komolyan vétele”,
• a szabályozási és versenypolitikának az általános gazdaságpolitika középpontjába helyezése,
• a gazdaság átalakulási folyamatának támogatása,
• a versenyen alapuló, szociális szempontokat figyelembe vevő energiafordulat kereteinek erősítése,
• a fenntarthatóságot szolgáló jogbiztonságnak a versenyjogban történő érvényesítése,
• a hatóság szerepének erősítése a fogyasztóvédelemben,
• a közbeszerzések erősítése,
• a Szövetségi Versenyhivatal szerepének a versenyjog végrehajtásában történő erősítése,
• az uniós versenypolitika erősítése és átláthatóvá tétele, végül
• a globális és fair verseny erősítése. 

Az üzleti szféra egyre kritikusabb a kormánnyal szemben

Kétségtelen, a németek többsége egyre elégedetlenebb a szövetségi kormánnyal, és az üzleti szféra is egyre frusztráltabb. Másként fogalmazva: a „közlekedésilámpa-koalíció” az elmúlt időszakban nemcsak a lakosság, hanem az üzleti szféra körében is veszít támogatottságából. „Ahelyett, hogy stratégiát dolgozna ki, a kormány túlszabályozással mikromenedzselést folytat” – mondta Nikolas Stihl, az azonos nevű láncfűrészgyártó cég tanácsadó testületének elnöke egy, a Handelsblattnak a közelmúltban adott interjúban. 

Arndt Kirchhoff, a többek között autóipari beszállítóként ismert Kirchhoff-csoport igazgatótanácsának elnöke arra szólította fel a kormányt, hogy az jelentősen gyorsítson. „A kilátásba helyezett gyorsaságnak láthatóvá kellene válnia a tervezési és engedélyezési eljárásokban, a bürokrácia csökkentésében vagy éppenséggel a megújuló energiák bővítésében” – mondta Kirchhoff, aki egyben Észak-Rajna-Vesztfália vállalkozói szövetségének elnöki tisztét is betölti. 
A vállalkozók hangulata egybeesik a németek többségének hangulatával. Az Infratest Dimap közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az SPD, a Zöldek és az FDP alkotta kormánykoalícióval való elégedettség mélypontra süllyedt. A megkérdezettek közül már csak minden ötödik elégedett a kormány munkájával. Ugyanakkor a szélsőjobboldali AfD folytatja felfelé ívelő pályáját, és az ARD „Deutschlandtrend” című felmérésében egy szintre került a kancellárt delegáló SPD-vel. Az Infratest Dimap szerint mindkét párt támogatottsága 18 százalékon áll, és a második helyen osztozik a pártok rangsorában. 
Arndt Kirchhoff szerint a kormánynak komolyan kellene vennie a gazdaságot sújtó terhek moratóriumára vonatkozó ígéretét. A helyzet komoly: ettől függ, „hogy a vállalatok Németországra vagy a világ más pontjaira vonatkozó beruházási döntéseket hoznak-e”.

Ami Németországot mint termelési telephelyet illeti, a már idézett Nikolas Stihl a Családi Vállalkozások Alapítványa megrendelésére a mannheimi ZEW kutatóintézet által a közelmúltban készített felmérésre hivatkozva emlékeztetett arra, hogy a felmérés során vizsgált 21 fejlett ipari ország közül Németország a sor vége felé, a 18. helyen áll, négy hellyel elmaradva az előző, 2020. évi felmérés során elért helyezéstől. Különösen a szabályozás témakörében romlott Németország pozíciója. Ezért „át kell alakítani az állami költségvetést, különösen az infrastrukturális és digitalizációs beruházások tekintetében, több szabadpiaci keretfeltételre és természetesen kevesebb szabályozásra, a bürokrácia határozottabb csökkentésre van szükség” – mondta a világ első számú láncfűrészgyártójának vezető tisztségviselője.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock