Az AI Act célja, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia etikus és biztonságos használatának biztosításában. Elsősorban az egészséget, a biztonságot és az alapvető jogokat érintő kockázatokat kívánja kezelni, ezzel pedig fontos szerepet játszik majd a technológiai innováció szabályozásában az unión belül.

Kockázati minősítés

A kockázatalapú megközelítés alapján a jogszabály négy kategóriát határoz meg. 
A Minimális kockázatú AI-rendszerek közé tartozik a legtöbb AI-alapú megoldás, amelyekre nincsenek speciális szabályok, mert nem jelentenek jelentős kockázatot az állampolgárokra nézve. Ilyenek például az ajánlórendszerek és spamszűrők, amely rendszerekre tehát nem vonatkoznak kötelezettségek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály értelmében, a vállalatok önkéntesen további magatartási kódexeket fogadhatnak el.
Közepes kockázatú AI-rendszernek vagy Egyedi átláthatósági kockázatúnak minősülnek például a csevegőrobotok vagy mélyhamisítások (deepfake), ezek esetében a jogszabályi környezet alapján egyértelműen jelezni kell, hogy AI-jal van dolguk a felhasználóknak. Bizonyos mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat, köztük a deepfake-tartalmakat is címkézni kell, és a felhasználókat tájékoztatni kell a biometrikus kategorizálási vagy érzelemfelismerő rendszerek használatáról. Ezenkívül a szolgáltatóknak oly módon kell kialakítaniuk rendszereiket, hogy a szintetikus audio-, videó-, szöveges és képi tartalmak gépileg olvasható formátumban címkézhetők legyenek, és felismerhető legyen, hogy mesterségesen előállított vagy manipulált tartalmakról van-e szó. Itt tehát már bizonyos minimális követelmények vonatkoznak a transzparenciára és a felhasználói tájékoztatásra, de nincs olyan szigorú szabályozás, mint a magas kockázatú rendszereknél.
A Magas kockázatú AI-rendszerekre már szigorúbb szabályok vonatkoznak, meg kell felelniük bizonyos kockázatcsökkentő előírásoknak: biztosítaniuk kell az adatkészletek magas minőségét, a tevékenységek naplózását, a részletes dokumentációt, az egyértelmű felhasználói információkat, az emberi felügyeletet, valamint a nagyfokú robusztusságot, pontosságot és kiberbiztonságot. Az ilyen nagy kockázatú AI-rendszerek közé tartoznak például a munkaerő-felvételre vagy annak értékelésére használt AI-rendszerek, hogy valaki jogosult-e kölcsönre vagy autonóm robotok működtetésére.
Az Elfogadhatatlan kockázatú AI-rendszereket teljes mértékben betiltják. Ide tartoznak az olyan AI-rendszerek vagy -alkalmazások, amelyek a felhasználók szabad akaratának megkerülése érdekében manipulálják az emberi viselkedést, például a kormányok vagy vállalatok általi „társadalmi pontozást” lehetővé tevő rendszerek, valamint a prediktív rendfenntartás bizonyos alkalmazásai. Nem lesz megengedett a biometrikus szisztémák bizonyos típusú felhasználása sem, ilyen például az érzelemfelismerő rendszerek munkahelyi alkalmazása, az embereket kategorizáló rendszerek némelyikének bevezetése vagy a valós idejű, távoli biometrikus azonosítás bűnüldözési célú felhasználása a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken (csekély számú kivételtől eltekintve).

Az alkalmazás feltételei

A tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyek felügyelik majd az AI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását, uniós szinten pedig az Európai Bizottság AI-hivatala lesz a jogszabály uniós szintű végrehajtásának fő szerve. 
Azokra a vállalkozásokra, amelyek nem tartják be a szabályokat, pénzbírságot szabnak ki. A bírságok a tiltott mesterségesintelligencia-alkalmazások megsértése esetén a globális éves forgalom 7 százalékát, az egyéb kötelezettségek megsértése esetén akár 3 százalékát, a helytelen információk szolgáltatása esetén pedig akár 1,5 százalékát is elérhetik. 
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályainak többsége 2026. augusztus 2-ától alkalmazandó, az elfogadhatatlan kockázatot jelentő AI-rendszerekre vonatkozó tilalmak azonban már hat hónap elteltével alkalmazandók. A bizottság iránymutatásokat és önkéntes paktumokat dolgoz ki a zökkenőmentes átmenet érdekében.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin szeptemberi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.