Októberben a Magyar Járműalkatrész-gyártó Országos Szövetsége (MAJOSZ) minden korábbinál gazdagabb programmal rendezte meg a szokásos őszi vállalkozói konferenciáját. A több mint 200 szakember, illetve 20 kiállító cég és intézmény részvételével megtartott rendezvénynek a hagyományoknak megfelelően ezúttal is a ZalaZone autós tesztpálya fogadóépülete adott otthont.
A rendezvény előestéjén dr. Nyírő József, a szövetség elnöke köszöntője után Talmácsi Gábor, a MotoGP 125 cm³-es kategóriájának 2007. évi világbajnoka tartott a pályafutásáról szóló beszámolót, aki nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatójában hangsúlyosan szólt – egyebek között – a csapatmunka, az egy-egy projektben részt vevők összefogásának jelentőségéről.
A rendezvényen megjelent és részint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok változásáról, részint a magyar befektetésösztönzési rendszer fejlesztéséről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adott tájékoztatást; Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a geopolitikai változások, a technológiai átmenet és az elektromobilitásra történő átállás, illetve a demográfiai változások, a bérfelzárkózás, a kamatkörnyezet, a változó fogyasztási szokások és a költségvetés alakulásának összefüggéseiről beszélt; Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője pedig a közútijármű-gyártás kihívásait és fejlődési tendenciáit értékelte, majd a mesterséges intelligencia bevezetésének és elterjesztésének összefüggéseit elemezte.
A konferencián előadást tartott még – többek között – Suppán Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára, Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke és Horváth Miklós, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
A tanácskozáson az Állami Fejlesztési Ügynökség képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlesztési célú pénzügyi támogatások mellett sokoldalú továbbképzéssel is segítik az érdeklődő vállalatvezetők tevékenységét. A rendezvény ezúttal is vélhetően kiemelkedő érdeklődést kiváltó része volt Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára által a Jedlik Ányos programról szóló előadás, aki részint a már meghirdetett, részint a közeljövőben kiírásra kerülő, energetikai célú beruházási pályázatokról adott tájékoztatást.
A rendezvényen kiemelt szerepet kaptak azok a gyakorló vállalatvezetők részvételével lebonyolított pódiumbeszélgetések, melyek során az ágazatot érintő legfontosabb kérdés rendkívül széles köre került megvitatásra. E beszélgetések során nagy hangsúlyt kaptak – egyebek között – a mesterséges intelligencia vállalati bevezetésével és alkalmazásával, a humánerőforrásokkal és a bérköltségek emelkedésével, valamint a versenyképesség fejlesztésével összefüggő kérdések. Többen megfogalmazták, hogy a béreknek a termelékenységnél gyorsabb emelkedése a fejlesztésektől von el forrásokat vagy – a bérköltségek korlátozások között tartása végett – létszámcsökkentésre készteti a vállalatvezetést.
A pódiumbeszélgetések során szóba került a vállalati pozicionálás irányának meghatározása, melyhez célszerű lehet széleskörű tapasztalatokkal rendelkező tanácsadók igénybevétele. Volt, aki a termelési-gazdálkodási környezet állandó változása iránti proaktivitás, rugalmasság és fogékonyság jelentőségére hívta fel a figyelmet; egy másik, nemzetközi dimenziókban is aktív nagyvállalat vezető tisztségviselője pedig arról beszélt, hogy az általuk kapcsolatteremtés és -építés céljából megszólított cégek csupán töredékével sikerült konkrét üzletet kötniük.
Egy pódiumbeszélgetésen részt vevő vállalatvezető a kiszámítóhatóság hiányát bírálta, egy másik résztvevő pedig azzal érvelt, hogy míg régen öt évre előre lehetett látni és tervezni, most jó, ha egy évre sikerül reális tervet készíteni. Volt, aki szerint a nehézségek elsőszámú oka az ágazat saját hiányosságaiban keresendő; e nehézségeket enyhítendő nagyobb összefogásra lenne szükség egymással és a döntéshozókkal.
Némileg elaludt a magyar autóipar, mondta egy vitapartner, aki szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a piaci igények változására. Egy másik résztvevő az ágazat elkényelmesedését a digitalizáció területén való elmaradásban látja. Ne sajnáljuk az innovációba, a fejlesztésbe irányuló forrásokat, figyelmeztetett egy 230-250 főt foglalkoztató dél-dunántúli cég ügyvezetője, aki szerint felértékelődött a termékfejlesztés, a kutatás-fejlesztés és a portfolió diverzifikálása. Ehhez kapcsolódott az a résztvevő, aki szerint az Európában tapasztalható túlszabályozottság az innovációra is negatív hatást gyakorol.
A téma neves szakértője szerint lehet, hogy jók vagyunk a szabadalmi bejelentésekben, de a vállalatok általában kevéssé törődnek azok tényleges hasznosulásával. Egy másik, nagy nemzetközi aktivitással rendelkező cég ügyvezetője az egyetemi nyelvvizsgák eltörlését bírálta, mert a nyelvismeret hiánya nem csak a konkrét üzleti tevékenységet, hanem az azt meghaladó kapcsolatépítést, különféle nemzetközi rendezvényeken való részvételt is nagyban megnehezíti. Többen hangsúlyozták a szakemberképzés, a jövő tehetséges mérnökei irányításának jelentőségét; volt, aki arra figyelmeztetett, hogy megnőtt a cégek igénye a jövő mérnökei továbbképzése iránt.
Mindent egybe vetve a zalaegerszegi konferencia ezúttal is jól szolgálta az ágazat előtt álló kihívások feltárását és a megoldási lehetőségek közös kutatását. A rendezvény végén mindazoknak, akik ezt igényelték, az idén is lehetőségük nyílt a tesztpálya autóbuszos bejárására.
Borítókép: MAJOSZ
