A vasárnapig nyitva tartó rendezvény idei kiemelt témái a klímasemleges repülés, a digitalizáció és az ellátási lánc stabilitása. A rendezvényen olyan különlegességek, mint az elektromos függőlegesen felszálló repülőgépek, az éghajlatbarát meghajtási rendszerek, valamint a légvédelmi és műholdas rendszerek 150 ezer négyzetméteren kerülnek bemutatásra. 

Nyitóbeszédében Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár támogatásáról biztosította az iparágat. „Azt akarjuk, hogy a német és az európai légiközlekedési ipar világszerte vezető pozícióban legyen” – fogalmazott a kancellár, hangsúlyozva, hogy az ágazat támogatása a polgári repülésre, a védelmi és az űrhajózásra egyaránt kiterjed. A kancellár a vásáron bemutatott innovációkat „a technológiai fejlődés és a versenyképesség katalizátorának” nevezte. 

Volker Wissing (FDP) a vásárnyitáson szintén részt vevő szövetségi közlekedési miniszter arra emlékeztetett, hogy a német légi közlekedés már most is „világelső az éghajlatvédelemben, és úttörő szerepet tölt be a CO2-semleges meghajtási rendszerek, a drónok szállítása és a légi taxik terén”. Ezt az „úttörő szerepet” tovább kell bővíteni. Wissing a repülési tilalmakkal és technológiai korlátozásokkal kapcsolatos megfontolásokat „méregnek” nevezte Németország, mint üzleti telephely számára.

Robert Habeck zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter a légi közlekedés klímasemlegesség felé történő átalakítását versenyelőnyként kívánja felhasználni. A klímavédelem „új, versenyképes technológiákkal való előmozdítása jót tesz az éghajlatnak, ugyanakkor biztosítja a csúcstechnológiát, az értékteremtést és a jó munkahelyeket Németországban”. 

Berlin és a szövetségi fővárost körbe ölelő Brandenburg tartomány a repüléstechnika kiemelt telephelyének számít. Ezt igazolja olyan, a körzetben működő, az ILA-n kiállító cégek részvétele, mint a Rolls-Royce, az MTU, az Aero Engines, az Astro- und Feinwerktechnik Adlershof és a Future Aviation Simulation Technologies; míg a többi német és külföldi kiállítók közül – többek között – az Emirates, az Airbus, a Deutsche Aircraft, a Német Légi- és Űrkutatási Központ (DLR), a Diehl Defence, az MBDA és az Israel Aerospace Industries (IAI) érdemel kiemelést.

„Ma minden eddiginél világosabban láthatjuk, hogy mennyire fontos az európai és a német védelmi ipar” - mondta Scholz kancellár az Ukrajna elleni orosz támadásra utalva. A jövőben a korábbinál nagyobb szerepet kap a pilóta nélküli és a pilóta nélküli rakéták hálózatba kapcsolása.

Jó hír, hogy az iparág a koronavírus-járvány okozta sokk után a fellendülés jeleit mutatja. Ezt mutatják a Német Repülőgépipari Szövetség (BDLI) által nemrégiben közzétett adatok is: tavaly a repülőgépipar először érte el a járvány előtti szintet. A teljes forgalom 2023-ban 46 milliárd euró volt. Az iparági szövetség szerint ennek nagy része a Bundeswehr különalapjának köszönhető, ámbátor a polgári repülés is újra növekedésnek indult. 

Az iparág újításokkal válaszol korunk geopolitikai kihívásaira - mondta Michael Schöllhorn, a BDLI elnöke a vásár megnyitóján. „A polgári repülés olyan előrelépéseket mutat a fenntarthatóság terén, melyek egyben versenyelőnyökké is válnak.” A katonai repülés a jövő rendszereit mutatja be. Az űrhajózás pedig azt mutatja be, „hogyan tudja Európa biztosítani a világűr hasznosításához való független hozzáférést”.

Az ipar képviselőinek megnyilatkozásai nem nélkülözték a politika irányában megfogalmazott üzeneteket. „Az iparágra is nyomás nehezedik”. A túléléshez megfelelő politikai keretre van szüksége. „Kiszámíthatóságra van szükségünk a védelmi költségvetések és végső soron a megrendelések tekintetében is, különben elveszítjük azokat a közepes méretű vállalatokat és beszállítókat, amelyek kapacitása és képességei a jövőben kulcsfontosságúak lesznek”, figyelmeztetett a repülőgépipari szövetség elnöke.

Az ILA első négy napját a szakmai látogatóknak tartják fenn, míg az utolsó két nap a nagyközönség is megtekintheti a repülőgépeket és technológiákat, valamint a kiállítás programjának részét képező légibemutatókat. Egy néhány héttel korábban nyilvánosságra hír szerint Berlin és Brandenburg tartományok megállapodtak a repülőtéri társasággal, a vásárszervezőkkel és a BDLI-vel, hogy az ILA-t legalább 2030-ig a jelenlegi helyszínen tartják. A jegyek iránti kereslet idén mindenesetre óriási volt. A magánlátogatóknak szóló jegyek már a vásár kezdete előtt elfogytak.

Erősödött (volna) a kiállítás katonai jellege

A Tagesschau közszolgálati híradó tudósítója szerint Európa egyik legfontosabb légi közlekedési szakvásárának fókusza eltolódott a katonai felszerelések irányába. Most először azonban az átfogó koncepció részeként külön „védelmi parkot” is berendeztek. A Bundeswehr a legnagyobb egyéni kiállító.

Patrick Keller, a Német Repülőgépipari Szövetség (BDLI) szóvivője visszautasította azt a gondolatot, hogy az ILA fegyverkiállítássá vált volna. Mint fogalmazott, „továbbra is egyértelműen a civil területre összpontosítunk. Ugyanakkor azonban mi is észrevesszük, hogy itt a fordulat". Keller szerint a társadalmi légkör megváltozott. A Bundeswehr és a hadsereg elfogadottsága nőtt. Mindazonáltal a haditechnika növekvő jelenlétét a vásáron kritikával illették, például a brandenburgi baloldali párt részéről.

Aletta von Massenbach ezzel szemben nem látja az ILA militarizálódását. A „Flughafen Berlin Brandenburg GmbH” vezérigazgatója ehelyett úgy véli, hogy az iparág különböző szegmensei kiegészítik egymást: „A polgári repülés ugyanúgy profitál a katonai szektor kutatásaiból, mint az űrtechnológiából. Ez a kölcsönhatás az egyetlen módja annak, hogy elérjük a célt, hogy a jövő repülése emissziómentes legyen.”

A kiállítás témaválasztásában kiemelkedő szerepet játszik a repülés fenntartható átalakítása. A tudomány, az ipar és a kormányok már régóta kutatják és tesztelik a repülés rossz szén-dioxid-kibocsátásának kordában tartására irányuló lehetőségeket. A Rolls-Royce például egy üzemanyag-takarékos turbinát állít ki az ILA-n, az Airbus egy elektromos meghajtású légi taxi prototípusát, a Német Légi- és Űrkutatási Központ pedig a fenntartható üzemanyagokkal kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket mutatja be. Ugyanakkor mindhárom kiállító a katonai szegmensben is aktív.

Az ellátási láncok problémái tartós jelenségnek ígérkeznek

Egy, a kiállítás kapcsán megjelent sajtóhír szerint az Airbus, a világ legnagyobb repülőgépgyártója folyamatosan szűk keresztmetszetekre számít a beszállítóknál, miközben bővíti termelését. A koronavírus-járvány óta elharapódzott problémák az ellátási láncokban valószínűleg még két-három évig fennmaradnak – figyelmeztetett Guillaume Faury vezérigazgató. 

Az Airbus tovább akarja bővíteni az A320neo típuscsaládba tartozó keskeny törzsű repülőgépeinek gyártását. A bővítés azonban nem halad olyan ütemben, ahogyan azt az Airbus szeretné - mondta a vezérigazgató. 

Aki „nagyon komolyan” veszi a kínai versenytárs Comacot, amely a C919-essel olyan repülőgépet dobott piacra, amely az Airbus A320neo és a Boeing US0970231058-as 737 Max közepes távú sugárhajtású repülőgép versenytársa. Faury arra számít, hogy a Comac jelentős részesedést fog elérni a kínai piacon, azonban az új típust külföldön még nem minősítették.

Mindeközben maga az Airbus két új repülőgéptípus kifejlesztésére készül. Egyrészt szeretné, hogy a következő évtizedben elkészüljön az A320neo sorozat közepes távú sugárhajtású repülőgépeinek utódja. Ennek törzse és szárnyai valószínűleg a klasszikus repülőgépekével megegyező formájúak lennének. A repülőgép azonban nagyobb szárnyfesztávolsággal és úgynevezett nyitott rotoros hajtóművekkel rendelkezhet - magyarázta Faury. Az Airbus 2035-re egy kisebb, hidrogénhajtású utasszállító repülőgépet is szeretne megépíteni.