Magyarországot gyakran emlegetik vízben gazdag országként, régiós víznagyhatalomként. Ez a kép történelmi tapasztalatokból és valóban kedvező adottságokból táplálkozik: bőséges felszín alatti vízkészletekkel, nagy vízhozamú folyókkal, világszínvonalú termálvízkinccsel rendelkezünk.
„A hazai közgondolkodásban az a kép él, hogy a Kárpát-medence természetes bősége önmagában elegendő lesz, hogy biztosítsa a következő generációk vízellátását. A gazdag örökség azonban könnyen hamis biztonságérzetet kelthet” – mutat rá Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője. A 150 országban aktív, hazánkban Cegléden és Abonyban gyártóüzemmel, valamint Törökbálinton regionális szervizközponttal és értékesítési irodával is rendelkező víztechnológiai vállalat szakemberei jól ismerik hazánk vízgazdálkodási helyzetét, hiszen a vízüggyel és a vízművállalatokkal dolgoznak együtt. Sok évtizede ellátják a magyar piacot kiváló minőségű termékekkel és 1992 óta közvetlen képviselettel vannak jelen hazánkban.
Felszíni vizeink bő 90 százaléka határainkon túlról érkezik, így az ország rendkívül kitett a nemzetközi vízgyűjtők állapotának és a környező országok vízgazdálkodási döntéseinek. Függésünket súlyosbítja a klímaváltozás: a csökkenő csapadékmennyiség, a gyakoribb aszályok, a hirtelen lehulló, intenzív, de elfolyó esőzések, a felszín alatti készletek kimerülése. Ehhez társul a sok helyütt elavult víziközmű-hálózat, amely évi több tízmillió köbméternyi ivóvíz elvesztéséhez is vezethet. Mindez épp akkor történik, amikor az ipari vízfelhasználás – különösen a vízigényes technológiák, például az akkumulátorgyártás térnyerésével – rohamosan nő.
A megoldás része: újrahasznosított szennyvíz!
„Van egy mondás: a fel nem használt energia a legjobb energia. A mi területünkre ezt úgy fordíthatjuk le, hogy a fel nem használt természetes vizek jelentik a legjobb vízgazdálkodási opciót – magyarázza Gampel Tamás. – Az ipari üzemek nem mindig igényelnek ivóvíz-minőségű vizet – a hűtés például olyan terület, ahol a vízminőségi elvárások enyhébbek. Ezt kiválóan lehet fedezni újrahasznosított szennyvízből, ami egyszer már bekerült a gazdasági körforgásba, de utána nem hulladékként kezeljük, hanem ismét erőforrássá tesszük.”
A szennyvíztisztítókban megtisztított vizeket ma többnyire természetes folyóinkba vezetjük vissza – majd ezek a vizek gyakran elhagyják az országot. Ehelyett hatékonyabb lenne, ha helyben hasznosítanánk őket, például a vízigényes gyártó üzemekbe vezetnénk őket tisztítás után. Nemcsak az ökológiai lábnyomot csökkentené ez a megoldás, hanem hozzájárulna a természetes vízbázisok tehermentesítéséhez is.
Digitális iker: korszerű technológia a hatékony vízhasznosításért
A megoldás részét képezheti az úgynevezett digital twin vagy digitális iker technológia, amely a szennyvíztisztító telepek digitális mását hozza létre valós idejű adatok alapján. A Xylem által több országban is alkalmazott eljárás keretében szenzorokkal mérik a víz minőségét, az energiafogyasztást, a kémiai és biológiai paramétereket, majd ezek alapján egy számítógépes modell automatikusan optimalizálja az üzem működését, majd az így optimalizált beállításokat alkalmazzák a valódi szennyvíztisztítási folyamatban.
Ez nemcsak az újrahasznosítás hatékonyságát növeli, hanem jelentős, akár 10–15%-os energia- és vegyszer-megtakarítást is eredményez. Gampel Tamás kifejti: mindez különösen nagy segítség ott, ahol szakemberhiány nehezíti az üzemeltetést. Egy jól működő digitális iker lehetővé teszi, hogy az üzemeltetők biztonságosan próbáljanak ki új beállításokat – anélkül, hogy az éles rendszerben bármihez hozzá kellene nyúlniuk.
A vízbiztonság kihívásai Debrecenben
Debrecenben stratégiai kérdés a vízellátás. A város jelenlegi vízbázisai – a Tisza és a felszín alatti készletek – már ma is korlátozottak, és kérdés, képesek lesznek-e hosszú távon kiszolgálni a lakosság mellett a gyors ütemben fejlődő ipar, például az akkumulátorgyártás vízigényeit. Itt különösen jó megoldás lehet a városi szennyvíz újrahasznosítása, ami a tervezési fázisban van. Fontos megjegyezni, hogy debreceni akkumulátorgyártással kapcsolatban a közbeszédben gyakran emlegetett „szürkevíz” kifejezés nem egyenlő a tisztított szennyvízzel. A szürkevíz a szennyvíz azon része, amely zuhanyzásból, mosásból származik, alacsonyabb szervesanyag-tartalommal. A feketevíz magasabb szennyezettségű, például WC-öblítésből ered. A szennyvíztisztítók azonban mindkettőt képesek olyan szintre megtisztítani, amely bizonyos ipari célokra újra felhasználható.
Tenni kell érte, hogy vízben gazdag ország maradjunk
A szennyvíz újrahasznosítására már vannak nemzetközi példák, például Izrael, ahol mindez a mezőgazdasági vízellátás szerves része. Magyarországon ugyanakkor a technológia még gyerekcipőben jár. A rendszerváltás előtt voltak kísérletek mezőgazdasági felhasználásra – például nyárfások öntözésére –, de az ipari hasznosítás máig szinte ismeretlen terület maradt, pedig komoly távlatok vannak előtte.
„Az, hogy Magyarország valóban vízben gazdag országként maradhasson fent, nemcsak a természeten múlik. Technológiai döntéseket, hosszú távú vízpolitikai tervezést és infrastruktúra-fejlesztést igényel. A tisztított szennyvíz ipari célú újrahasznosítása az egyik olyan megoldás, amely nem igényel évtizedes kutatás-fejlesztést, csupán a meglévő eszközök okosabb felhasználását” – hangsúlyozza Gampel Tamás.
Forrás: Xylem
