Az emberiséggel természetszerűen egyidős az, hogy a táplálékról, annak megszerzéséről és valamilyen formában az élelmezésről gondoskodunk, illetve gondolkodunk. Globalizált és egyre népesedő világunkban pedig e téma további kihívásokat vet fel. Ahhoz, hogy a világon mindenki megfelelő élelemhez jusson, mind tápérték, mind minőség tekintetében, elengedhetetlen, hogy kihasználjuk azokat az ipari és technológiai vívmányokat, amelyek más ágazatokban is bizonyítanak.
Ilyen a gyártási folyamatok automatizációja, a digitalizálás, az IoT és az IIoT, valamint a teljes ipar 4.0.
Nem önálló entitás
„Az élelmiszeriparra nem úgy tekintünk vállalat szinten, mint egy különálló, elválasztott területre. Sokkal inkább vertikálisan gondolkodunk, olyan struktúrában, amelyben a megoldáskeresésnél természetesen szempontot képeznek a speciális előírások, azonban az eszközök széles skálája rendelkezésre áll” – kezdi Szakos Péter. A szakértő szerint olyan piacspecifikus ágazat tehát az élelmiszeripar, amelyben minden összeér és kapcsolódik. Ezzel a logikával a tervezés, az ügyféllel való közös gondolkodás és a megoldáskeresés is új értelmet nyer, mert nem korlátozódnak a lehetőségek egyetlen sztenderd portfólióra.
Emellett Szakos Péter szerint az élelmiszeripari terület az egyik leggyorsabban fejlődő iparág, főképp annak társadalmi vonatkozásai miatt. Így egy olyan nagyvállalat, mint a Siemens sem teheti meg, hogy ne koncentráljon kiemelt erőforrást rá. „Ugyanúgy, ahogy az autógyártásban, itt is egyre nagyobb szerep jut az úgynevezett egyedi tömeggyártásnak, sokat, de sokféle terméket kell előállítani. A formulák közötti váltások, a szigorú szabályozási környezet, pontos működést, gyors reakcióidőt követel meg” – foglalja össze.
Irány az automatizálás
Talán meglepően hangzik, de a tömeggyártással és az automatizációval kapcsolatos ellenérzések egyre kevésbé jellemzők az élelmiszeriparban. Hiszen a termelés digitalizációja és az ipar 4.0-ban rejlő lehetőségek kihasználása nélkülözhetetlen a versenyképesség fenntartásához ebben a szektorban is.
| „Az automatizálással kapcsolatos ellenérzéseket leginkább az oszlatta el, hogy a gyártók és a fogyasztók is megismerték az előnyeit. Mivel rengeteg adatot kell gyűjteni a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelően, a digitalizáció nélkülözhetetlen, az automatizálással pedig sokkal termelékenyebbé vált az ágazat. Ez minden szereplő számára pozitív változást jelent” – fogalmazza meg a szakember. |
Másrészt, nemcsak a kereslet indokolja a digitalizációt. Bizonyos méretek felett (és ez már elég kis cégeket is magába foglal a termelési volumen függvényében) minden vállalatnak rendelkeznie kell a termékek nyomon követését és azonosítását lehetővé tevő rendszerekkel. Ennek manuális módja nemcsak bonyolult, de az elvárásokkal szemben sem mindig állja meg a helyét, így a legtöbb vállalkozó ezen az ajtón lép be az ipar 4.0 kapuján. Ha pedig már megtapasztalja az előnyöket, könnyebben válik nyitottá további gyártáskönnyítő megoldások keresésére.
Kényszer az élelmiszeripar digitalizációja?
Tekintettel arra, hogy vannak olyan korlátok, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni ebben az iparágban is, nem feledkezhetünk meg azokról a „kényszerekről” sem, amelyek az ágazat szereplőit váltásra ösztönzik. Ezek Szakos Péter szerint a következők:
1. Adatgyűjtés
„A vállalatoknak rengeteg termékadatot kell gyűjteniük, amelyek az azonosításhoz és a későbbi ellenőrzésekhez szükségesek” – mondja. Ez tehát egyfajta hatósági megfelelési követelmény, amelyet törvényileg nem hagyhatnak figyelmen kívül az élelmiszer- és italgyártók.
2. Hatékonyság
„Nem tudnak a cégek versenyképesek maradni automatizáció és digitalizáció nélkül. Jó példa erre a húsfeldolgozás automatizálása, a folyamatokat lépésről lépésre gépek támogatják. Ezzel sokkal jobb eredményeket érnek el a húsipari termelők, mint a tisztán manuális folyamatokban. Volt olyan cég, amely csökkenő emberállomány mellett, néhány robot beállításával még növelni is tudta a kapacitásait” – foglalja össze Szakos Péter.
3. Rendeléskövetés
Bár a just-in-time a klasszikus értelemben úgy fest, hogy a jövőben jelenlegi formájában nem fenntartható, mégis, az élelmiszeriparban is szükség van gyors reakciókra, a rendelések állapotának követésére és szükség esetén a termelési folyamatok aktualizálására még a legnagyobb gyárakban is. „A legtöbb üzemben napi rendeléskövetést kell alkalmazni, ami a digitalizáció nélkül jószerével lehetetlen” -összegzi a szakértő. „Általános, hogy az aznapi munkaerő, a rendelkezésre álló alapanyag vagy a csomagolóanyagok függvényében kell változtatni a terveken. Ezt papíron nem, vagy nem elég hatékonyan tudnák követni” – egészíti ki.
4. Termeléstervezés
A rendelések követése iránti igénnyel szoros kapcsolatban kell a termelés aktualizációjára törekedni – ebben pedig a megfelelő szoftverek élen járnak. „Ha jól akarják csinálni, a gyárak szoftverekre bízzák ezeket a feladatokat, így sokkal egyszerűbb dolguk lesz. A döntés továbbra is a termeléstervezőké, de gyorsabban és kalkulációkkal alátámasztott folyamatokat indíthatnak a gépi támogatással” – magyarázza.
Megoldások az iparból az iparnak
A Siemensnél az élelmiszeriparhoz kapcsolódó támogatás több szinten és területen, vertikális szemlélet szerint valósul meg, így a cég teljes portfóliója elérhető az ágazati felhasználók számára – a villamos energiaelosztástól, az épületgépészeti automatizálástól, az ipari kommunikációtól kezdve a PLC-ken át a tervező és felügyeleti szoftverekig.
A különböző épületenergetikai rendszereket, az azokat összefogó és a kommunikációt biztosító megoldások, az energiamenedzsment rendszerek mind olyanok, amelyeket a Siemens megoldásai egyaránt támogatnak. A teljes termelést behálózza tehát mindaz, amit a high-tech ipari szereplő kínál, ráadásul olyan szabványos és elismert ipari technológiákkal, amelyek a bővítést és a hosszú távú alkalmazhatóságot is szolgálják.
| Energiahatékonyság, mint kiemelt szempont |
A Siemens számára, ahogy világszerte sok vállalat számára is, egyre fontosabbá válik a klímavédelem és az azzal szorosan összefonódó energiahatékonyság. A cégcsoport nemcsak saját üzemeiben, hanem ügyfelei gyáraiban is ilyen megoldások telepítésére törekszik. „Ezeket az élelmiszeripari partnereink is jól tudják kamatoztatni. A szállítószalagokat hajtó motorok gyakran több, mint egy évtizede szolgálnak. Ha most cserélik le őket, jelentős energiamegtakarítást érhetnek el az új Siemens hajtásokkal” – javasolja Szakos Péter. Ugyanígy az ügyfelek oldalán állnak akkor is, amikor a hatósági előírásnak megfelelő fogyasztásmérések elvégzéséhez keresnek eszközöket. |
Kompetenciaközpontokban sűrített szakértelem egy speciális terület számára
Mivel az élelmiszeripar több szempontból is speciális területnek számít – alacsonyabb profitú és nagyon szigorú előírásokkal működő ágazat -, gépészeti, automatizálási és digitalizációs szempontból is számos kihívást tartogat. Ahhoz, hogy az előírásokhoz jól alkalmazkodjanak az ügyfelek és megfelelő megoldásokat találjanak a problémákra, a Siemens ágazatspecifikus kompetenciaközpontokban dolgozik az egyedi megoldások fejlesztésén, alkalmazási lehetőségeket és konkrét példákat keresve. Így jelenleg erős fókuszba került a haltenyésztés, valamint a kontrollált körülmények között zajló élelmiszertermelés is (Smart farming).
A széles tapasztalatnak, az iparágfüggetlen megoldások sokféleségének köszönhetően a Siemens megoldásai egyszerre tehetik hatékonyabbá, olcsóbbá és tisztábbá a termelést a felhasználók számára.
