Az ipari mesterséges intelligencia körüli diskurzus az elmúlt évben látványosan elmozdult: a hype és a pilotprojektek szintjéről a skálázható, üzleti értéket termelő megoldások irányába. Az Industry HUB –  Magyar Ipari Vezetők Klubja első eseménye erre a fordulatra reflektált – tudatosan úgy felépítve, hogy a résztvevők ne csupán esettanulmányokat halljanak, hanem konkrét működési modelleket, kockázatokat és döntési helyzeteket is megértsenek. 

A csak az ipar szűkkörű topvezetőit célzó  esemény programjának íve világos volt: a „pilottól a profitig” vezető út bemutatásától indulva azonnal szembesítette a résztvevőket az AI-rendszerek sebezhetőségével, majd a fókuszt a gyakorlati implementációra helyezte – vállalati transzformációs mintákra, ipari alkalmazásokra és core-folyamatokra. 

A nap második felében a közös gondolkodás, a tapasztalatok szintetizálása és egy működő kiskereskedelmi use case zárta a programot. Az esemény így nem egyszerűen egy újabb „AI-ról szóló konferencia” volt, hanem egy strukturált kísérlet arra, hogy a technológiát üzleti, szervezeti és operatív kontextusban, cross industry szemléletben értelmezze – pontosan azon a ponton, ahol a legtöbb vállalat ma valódi döntési kényszerrel szembesül.

AI a gyártásban: a pilottól a profitig

Kiss Konrád, az AI Origo AI igazgatója Key Note előadásában konkrét ipari példákon keresztül mutatta be, hogyan válik a mesterséges intelligencia a kísérleti projektek szintjéről valódi üzleti értékké a gyártásban. Kiemelte: a vállalatok ma alapvetően két irány között választanak – automatizálás vagy augmentáció. Míg az előbbi a munkaerő kiváltására törekszik, az utóbbi a dolgozók képességeinek kiterjesztésével nyit új üzleti lehetőségeket, ami hosszabb távon versenyelőnyt jelenthet.

Egy hazai ipari példán keresztül bemutatta, hogy egy egyedi gyártásirányítási rendszer akár néhány hét alatt is bevezethető, ha a fókusz a célorientált újratervezésen és a manuális lépések minimalizálásán van. Egy másik, autóipari esettanulmány pedig arra világított rá, hogy az AI bevezetése előtt sok esetben még az emberi döntéshozatal minősége sincs mérve – így a technológia nemcsak automatizál, hanem láthatóvá is teszi a rejtett hatékonysági problémákat.

Az előadás egyik kulcsállítása szerint a szoftver értéke alapjaiban alakul át: az AI-eszközök megjelenésével a fejlesztés drasztikusan felgyorsul, a korábban hónapokig vagy évekig tartó implementációk akár hetek alatt megvalósíthatók. Ez azt jelenti, hogy a szoftver önmagában egyre kevésbé jelent tartós versenyelőnyt – sokkal inkább az számít, hogy egy vállalat mennyire érti a saját folyamatait, és milyen gyorsan képes azokra jól definiált, működő megoldásokat építeni. A hangsúly így a technológiáról a problémamegértésre és a domain tudásra helyeződik át.

Kiss szerint ez a változás a klasszikus enterprise rendszerek piacát is átalakíthatja: a nagy, hosszú bevezetésű szoftverek helyett egyre inkább gyorsan testreszabott, specifikus megoldások jelennek meg. Ez különösen a kisebb, agilis cégeknek kedvez, amelyek gyorsabban tudnak kísérletezni és alkalmazkodni.

Az előadás zárásaként kiemelte: a technológiai változás üteme már nem években, hanem hónapokban mérhető. Azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek képesek gyorsan tanulni, iterálni és az AI-t nemcsak hatékonyságnövelésre, hanem új növekedési lehetőségek kiaknázására használni.

Etikus hackerek a modellek biztonságáért

Sok cégvezető fejében még komoly félelmet okoz, hogy a céges adatokat egy felhőbe vagy közös AI-alapú rendszerbe integrálja. A KPMG etikus hackerei –  Mikhail Zolotarev és Tóth Dániel – által tartott „Hagyd figyelmen kívül a korábbi utasításokat” c. workshop a nyelvi modellek gyakorlati sebezhetőségeit tette kézzelfoghatóvá.

A résztvevők konkrét példákon keresztül ismerhették meg az AI rendszerek sérülékenységeit. Többféle támadási formát láthattak, amelyeket a számukra előkészített tesztrendszeren ki is tudtak próbálni a telefonjukról. Felmerült a vállalati Copilot alkalmazások kockázata is: milyen módon válhatnak elérhetővé például béradatok illetéktelenek számára.

A bemutatón megtudhattuk, hogy a külső dokumentumokba ágyazott rejtett utasítások hogyan képesek eltéríteni a modell működését (model hijacking), akár a felhasználót is manipulálva – például rosszindulatú linkekre irányítva. A biztonság kulcsa, hogy a rendszerek megfelelően átgondoltak legyenek, és azokat egy megfelelő szakember tesztelje. A Copilot kapcsán pedig alapvető, hogy a megfelelő jogosultsági rendszert tükrözzék a beállítások és a felhasználók ne osszanak meg érzékeny adatokat a nyilvános rendszerekkel.  

AI körüli vezetői diskurzus

A program adatbiztonsági workshopját követően két párhuzamosan zajló Focus Labbal folytatódott, ahol válllalatvezetők, döntéshozók beszélgettek a mesterséges intelligencia több aspektusáról. Az egyik műhely az AI-transzformáció gyakorlati megvalósítására koncentrált, ahol a K&H Bank szakértői – Csáti Andrea és Ágoston Papp Gabriella – a bank „AI jogsi” programján keresztül mutatták be, hogyan válhat a mesterséges intelligencia a vállalati működés integrált részévé, míg a másik blokk a gyártásban alkalmazott AI-megoldásokra fókuszált. Makkos Levente, a Trumpf lézertechnológiai szakértője az intelligens lézerhegesztés, a prediktív megközelítések és az AI-alapú minőségellenőrzés konkrét ipari példáiról beszélt. Az előadások után a résztvevők szakértői segítséggel megvitatták az elhangzottakat, majd szabadon beszélgettek, megosztották egymással saját tapasztalataikat a témában.  

Kerekasztal

A HUB-tagjaink számára fenntartott félnapos, zártkörű szakmai programsorozatot követően nyilvános kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott az esemény. A kerekasztalbeszélgetés résztvevői – Belső Gabriella, az Egis HR-szakértője, Dapsy Zoltán, az AUMOVIO Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Kiss Konrád, az AI Origo igazgatója és Makkos Levente, a Trumpf lézertechnológiai szakértője – levonták a programsorozat legfontosabb tanulságait, tapasztalatait, illetve körbejárták a vállalati AI-transzformáció témáját (a kerekasztal-beszélgetésről bővebben a jövő héten megjelenő cikkünkben olvashat).

A mesterséges intelligencia vállalati bevezetése ma már nem technológiai kérdés, hanem szervezeti és kulturális kihívás – ez volt az egyik legfontosabb üzenete a kerekasztal-beszélgetésnek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a transzformáció során az AI-t nem csupán egy újabb szoftverként, hanem egyfajta „kollégaként” vagy erőforrásként kell értelmezni. És ez alapjaiban írja át a HR-stratégiákat és a vezetői feladatokat is. 

Alapvető feltétel továbbá, hogy az AI vállalati bevezetése előtt a vállalati folyamatokat is rendbe kell tenni. Például az IT-biztonsági kérdések áthidalása kulcsfontosságú, mert a gyártó cégek csak a biztonság garantálása esetén tudják hosszú távon növelni nyereségességüket az AI segítségével.

Networking

Az esemény zárásaként Kovács Ilona, az Auchan Magyarország Kft. koncepció igazgatója tartott prezentációt az áruházlánc digitalizált kereskedelmi megoldásáról, majd networking következett a HUB-tagokkal, ipari vállalatvezetőkkel, döntéshozókkal. 

A következő eseményünket június 17-én (szerdán) tartjuk, a KPMG székházában. Téma: HR és utánpótlásképzés.

Az Industry HUB - Magyar Ipari Vezetők Klubja kiemelt támogatója a KPMG.