Egy, a kölni IW gazdaságkutató intézet által a múlt év nyarán 1038 vállalat körében végzett felmérés szerint az abban részt vevő vállalatok 37 százaléka használja a mesterséges intelligenciát. A nagyvállalatok körében ezen vállalatok aránya eléri a 66 százalékot, míg a kisvállalatok körében ez nem több 36 százaléknál.
Az ágazatok szerinti megoszlást tekintve az üzleti szolgáltatók a leggyakoribb mesterségesintelligencia-felhasználók (55 százalék), ezt követik a gép- és berendezésgyártók, illetve a villamosipari és az autóipari vállalatok nagyjából 40 százalék alatti aránnyal. Ezzel szemben olyan ágazatokban, mint az építőipar, a nagykereskedelem és a logisztika, lényegesen alacsonyabb, nem éri el a 25 százalékot a mesterséges intelligenciát használó vállalatok aránya.
A felmérés során megkérdezett vállalatok elsősorban rutinfeladatok automatizálására, összetett projektek támogatására és a minőség javítására használják a mesterséges intelligenciát. Az IW kutatói szerint a felmérés tapasztalatai arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia használata a német gazdaság egészében meglehetősen felületes. A kölni gazdaságkutató intézet www.iw-koeln.de honlapján elérhető tanulmány szerzői konkrét intézkedéseket javasoltak az MI széles körű bevezetésére és gazdasági lehetőségeinek kiaknázására az oktatási kezdeményezésektől, a célzott pénzügyi támogatáson át a digitális infrastruktúra kulcsfontosságú eszközként való használatáig bezárólag. „Ha Németország meg akarja őrizni az innováció és a megbízhatóság »Made in Germany« védjegyét, akkor a mesterséges intelligenciát a fenntartható növekedés és a jólét egyik kulcstényezőjévé kell tennie.”
Rutinfeladatok helyett
A mesterséges intelligencia alkalmazásának messze leggyakrabban említett célja a rutinfeladatok kiküszöbölése vagy egyszerűsítése, amelyet a felmérésben részt vevő vállalatok 84,5 százaléka említett a mesterséges intelligencia bevezetésének céljaként; ezen belül a legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok az átlagot meghaladó arányban törekszenek erre a célra (94,5 százalék). Az érintett vállalatok a mesterséges intelligenciát a szabványosított és ismétlődő munkafolyamatok automatizálására használják, ezáltal nemcsak a személyzeti költségeket csökkentik, hanem a hatékonyságot és a munka minőségét is növelik, illetve javítják. Az automatizálás jelentősen hozzájárul a termelékenység növeléséhez azáltal, hogy mentesíti az alkalmazottakat az időigényes rutinfeladatok alól, lehetővé téve számukra, hogy a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre koncentráljanak.
Az a tény, hogy különösen a nagyobb vállalatok törekednek a rutinfeladatok MI által történő kiküszöbölésére, elsősorban a bonyolultabb folyamatstruktúráikkal és a nagyobb termelési volumenükkel indokolható, s amely által lehetővé válik a mesterségesintelligencia-célú beruházások gyorsabb megtérülése és a hatékonyság erőteljesebb növekedésének elérése.
Minden harmadik vállalat használ mesterséges intelligenciát
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban széles körben elterjedt a német gazdaságban. Egy, a Bitkom digitális szövetség megbízásából a Bitkom Research által 604, 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató vállalat körében 2025 nyarán végzett reprezentatív felmérés szerint a vállalatok bő egyharmada (36 százalék) használ mesterséges intelligenciát. Ez a szám az egy évvel korábbi 20 százalék csaknem kétszerese. Ezen túlmenően a felmérés időpontjában a vállalatok közel fele (47 százalék) tervezte vagy tárgyalta a mesterséges intelligencia használatát, ami jelentős növekedés a tavalyi 37 százalékhoz képest. A felmérésben részt vevő vállalatok mindössze 17 százaléka mondta, hogy a mesterséges intelligencia nem releváns számukra, szemben a tavalyi 41 százalékkal.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal (destatis) 2025 novemberében nyilvánosságra hozott számításai szerint Németországban 2024-ben minden ötödik vállalat (20 százalék) használt már mesterségesintelligencia-technológiákat. Az MI használatát először 2021-ben mérték fel, s akkor nagyjából minden kilencedik vállalat (11 százalék) számolt be annak használatáról. A vállalatok nagysága meghatározó jelentőségű az MI-használat gyakorisága szempontjából. A mesterséges intelligencia használata minden vállalati méretben nőtt az előző évhez képest. A nagyvállalatok körében a növekedés mértéke 13, a középvállalatok esetében 12, míg a kisvállalatok esetében 7 százalékpont.
A mesterséges intelligenciát használó vállalatok leggyakrabban szövegelemző (48 százalék), beszédfelismerő (47 százalék) és természetes nyelvi generáló (34 százalék) technológiákat alkalmaznak. Ezeket a technológiákat elsősorban marketing vagy értékesítés (33 százalék), termelési vagy szolgáltatási folyamatok (25 százalék), üzleti adminisztráció vagy menedzsment (24 százalék), valamint számvitel, kontrolling vagy pénzügyi menedzsment (24 százalék) területén használják.
Az ipari integráció még nem terjedt el
Frederik Lange, a BDI közgazdasági szakértője ugyancsak 2025 novemberében, pár héttel a fenti statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalát megelőzően közölt írása szerint „a mesterséges intelligencia használata az ipari szektorban is növekszik”. A müncheni ifo gazdaságkutató intézet számítása szerint a feldolgozóiparban működő vállalatok mintegy 47 százaléka már használ mesterségesintelligencia-technológiákat – különösen gyakran az autóiparban, a gépiparban és a vegyiparban. Használata azonban eddig gyakran az adminisztratív folyamatokra összpontosított. A termelésbe való széles körű integráció még nem figyelhető meg. Mindazonáltal az esettanulmányok és elemzések azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia jelentős hatékonyságnövekedést tehet lehetővé az egyes ipari ágazatokban.
A mesterséges intelligencia jelentősége az iparban még akkor is növekszik, ha a széles körű produktív alkalmazása egyelőre korai szakaszban van. Az MI érezhetően hozzájárulhat az általános gazdasági növekedéshez – például a magasabb termelékenység, az új üzleti modellek és a kutatás-fejlesztés lendülete révén. Németország potenciális növekedése az évtized végére évente körülbelül 0,3 százalékponttal magasabb lehet. A jelenlegi visszafogott kilátások alapján ez jelentős növekedési lendületet jelentene – még akkor is, ha drámai növekedés nem várható. A tényleges eredmények nagymértékben függenek attól, hogy a mesterséges intelligencia mennyire jól ágyazódik be a gazdaságba, s hogy képes-e hatással lenni az egyes úttörő ágazatokon túl is.
Strukturális kihívások
A mesterséges intelligencia németországi felhasználását ugyanakkor egyelőre számos strukturális tényező akadályozza. A digitális infrastruktúra hiányosságai, a képzett munkaerő hiánya és a korlátozott finanszírozási lehetőségek – különösen a startupok számára – fékezik a fejlődés dinamikáját. A minőségű adatokhoz való hozzáférés és a tudományos eredmények piacképes alkalmazásokba történő átültetése továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent. Ezek a körülmények perspektívába helyezik a modellezett termelékenységi hatásokat, és azt mutatják, hogy a technológiai potenciál önmagában nem elegendő.
Németországnak stratégiailag ki kell használnia az ipari erejét a mesterségesintelligencia-technológiák fejlesztésében és alkalmazásában. Politikailag elengedhetetlen a széles körű gazdasági felhasználás feltételeinek megteremtése – például az állami digitális infrastruktúrákba történő beruházások, a mesterségesintelligencia-szakértelem bővítése és az innovációbarát jogi keretek révén. Ezenkívül kifejezetten elő kell mozdítani a technológiaátadást és a skálázást. A vállalatok számottevő része – méretétől függetlenül – nemcsak szórványosan használja a mesterséges intelligenciát, hanem stratégiailag is hasznosítja azt az üzleti modellek újratervezésében, az értékteremtésben és a munkaszervezésben.
A berlini szövetségi kormány célja, hogy „Németország továbbra is erős ipari nemzet és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) központja maradjon – miközben egyidejűleg vezető nemzetté válik a mesterséges intelligencia és a vállalkozói készség terén. A német kormány ezért az adókedvezményekre, a célzott innovációs finanszírozásra, valamint a digitalizáció, az infrastruktúra és az energiaellátás átfogó beruházásaira összpontosít. A vállalkozások és a fogyasztók egyaránt profitálnak ebből. A cél a gazdasági növekedés és a versenyképesség fenntartható erősítése.”
A High-Tech Agenda
A múlt év július 30-án a szövetségi kabinet elfogadta azt az újonnan kidolgozott High-Tech Agendát, amely paradigmaváltást jelent a kutatáspolitikában. „A jövőben kifejezetten a gazdaságunk technológiai szuverenitásához és versenyképességéhez fogjuk igazítani kutatáspolitikánkat, a globális politikai helyzet megkövetelésének megfelelően”, fogalmazott Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár a Műszaki Tudományok Németországi Akadémiája októberi rendezvényén tartott beszédében. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kulcsfontosságú technológiák előmozdítására fogunk összpontosítani”, s ezek sorában – a kvantumtechnológiák, mikroelektronika, biotechnológia, energiatermelés és klímasemleges mobilitás mellett – a mesterséges intelligencia is kiemelt helyet kapott.
A mesterséges intelligencia használatának támogatása nem korlátozódik a szövetségi szintekre. A digitális ügyekért felelős bajor minisztérium a múlt év decemberében mutatott be egy olyan, 190 ezer euróval támogatott projektet, melyben a mesterséges intelligencia tehermentesíti a gyermekgondozási szakembereket, s több időt szabadít fel a gyermekek számára. A „Kita Digital”-projekt keretében 2026 végéig mesterséges intelligenciával támogatott asszisztenseket fejlesztenek ki, melynek célja a pedagógiai és adminisztratív folyamatok jelentős egyszerűsítése – s ezáltal modellértékű hozzájárulás biztosítása a bajorországi gyermekgondozás fejlesztéséhez.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin márciusi lapszámában jelent meg, amely ezen a cikken keresztül, a lap alján letölthető formában is olvasható.
