A gyártóiparból széles körben jól ismert elvet ültetnék át a légiközlekedésbe brit kutatók: új technológiai infrastruktúra kiépítése helyett adatokkal és mesterséges intelligenciával optimalizálnák a meglévő rendszer működését. Az Operation Blue Skies programban valós repülési körülmények között vizsgálják, hogy kisebb útvonalmódosításokkal csökkenthető-e a repülőgépek klímahatása.

A probléma középpontjában a tartós kondenzcsíkok állnak. Ezek bizonyos légköri körülmények között hosszabb ideig megmaradhatnak, és hozzájárulhatnak a légiközlekedés felmelegítő hatásához. A megoldás ugyanakkor nem feltétlenül igényel új hajtóművet, alternatív üzemanyagot vagy teljesen új repülőgépet.

A teszt során AI-alapú előrejelzések segítségével azonosítják azokat a légrétegeket, ahol nagy valószínűséggel tartós kondenzcsíkok keletkeznének. A repülőgépek ezeket kisebb magasságváltoztatással kerülhetik el. A kutatók ezután műholdas és meteorológiai adatokkal mérik, hogy a beavatkozás valóban csökkentette-e a kondenzcsíkok kialakulását.

Az Imperial College London részvételével zajló, kormányzati támogatású program különlegessége, hogy az elméleti modellezést valós üzemi környezetbe viszi át, többek között az észak-atlanti légtérben.
 

Az Operation Blue Skies programban 2026–2027 telén indulhat az első valós teszt az észak-atlanti Shanwick légtérben. A Google, brit állami és légiforgalmi szervezetek, valamint a Cambridge-i Egyetem és az Imperial College London részvételével zajló projektben AI-alapú modellek segítségével határozzák meg, mikor érdemes néhány száz méterrel módosítani a repülőgépek magasságát a kondenzcsíkok elkerülésére.

Egy korábbi nemzetközi kutatás szerint már a járatok kevesebb mint két százalékának megfelelő magasságváltoztatása akár 59 százalékkal mérsékelheti a kondenzcsíkok felmelegítő hatását. A két téli teszt során most először vizsgálják ezt nagy léptékben, valós üzemi környezetben. Ha a módszer működik, a légiközlekedés klímahatása új repülőgépek vagy üzemanyagok nélkül, a meglévő rendszer intelligensebb működtetésével is csökkenthető lehet.

Ipari szemmel a kísérlet tétje túlmutat a repülésen: azt demonstrálhatja, hogyan lehet egy komplex, már kiépített rendszer teljesítményét adatvezérelt folyamatoptimalizálással javítani. A képlet ismerős: minimális beavatkozás, intelligensebb működés, mérhető eredmény.

Forrás: Imperial

A borítókép illusztráció, fotó: Adobe Stock