Az új felülettel lényegében bármely tárgy – például egy repülőgép szárnyai, egy hűtőszekrény belső fala, villamosvezeték – bevonható, így ezerszer hatékonyabb, mint a piacon lévő korábbi megoldások.
A kutatócsoport felfedezte, hogy a levelek homorú erezetén kevesebb fagy keletkezik, mint a domború régióin. Ennek oka a levél felületének különleges geometriája, nem pedig az anyaga, színe vagy formája. Azaz a levél hullámos felülete csúcsain több, a völgyeiben pedig kevesebb víz kondenzálódik, így a völgyekben lévő víz elpárolog, megakadályozva a fagyképződést. A rendszer úgy működik, mint egy tartály, amely megakadályozza a vízgőz megfagyását.
A texasi tudósok – utánozva a levelek geometriáját – sok kísérletezés után végül egy hibrid makrotextúra-grafén-oxid felületet hoztak létre, amely a leghatékonyabbnak bizonyult a fagy megelőzésében. A 600 mikron vastagságú grafén-oxid vonzza a vízgőzt, majd a vízmolekulákat a szerkezetén belülre zárja. Az új módszer felülmúlta a meglévő fagyásgátló technikákat: 160 órán keresztül 100 százalékos fagyállóságot ért el.
Az új fagyásgátló előállítása viszonylag olcsó, méretezhető, így alkalmazása jelentős megtakarítást hozhat a legkülönfélébb iparágak számára, amelyek eddig költséges fagymentesítésre kényszerültek.
Forrás: Interesting Engineering
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
