A kínai és az egyiptomi légierő augusztus 22-én kezdte meg az Eagles of Civilization 2026 közös gyakorlatot, amely több egyiptomi légibázison zajlik. Az egyiptomi védelmi minisztérium közlése szerint a program közös repüléseket, valamint légi műveletek tervezését és irányítását is magában foglalja.
A kínai védelmi tárca pedig korábban azt közölte, hogy a szeptember elejéig tartó gyakorlat fő feladatai között légiharc-taktikák, légi fölény megszerzése és harci kutató-mentő műveletek szerepelnek. Ez a két ország második ilyen közös gyakorlata.
Több mint egy vadászgép bemutatkozása
Az esemény egyik legfontosabb újdonsága a kínai J–16 többfeladatú nehéz harci repülőgépek megjelenése. A típus most először vesz részt afrikai gyakorlaton. A gépek csaknem 6000 kilométeres, mintegy kilencórás út után érkeztek Egyiptomba, amelyhez repülés közbeni üzemanyag-utántöltésre is szükség volt.
Ipari szempontból azonban nem önmagában a J–16 a legérdekesebb. A kínai fél olyan összetett repülőeszköz-rendszert telepített a térségbe, amelyben a vadászgépek mellett légi utántöltő, stratégiai szállító és légtérellenőrző platformok is szerepet kapnak. Ez azért lényeges, mert a modern repülőgépipar versenyképességét már nem kizárólag az egyes gépek teljesítménye határozza meg. Legalább ennyire fontos a kommunikáció, az érzékelők, az adatkapcsolatok, a logisztika, a karbantartás és a különböző platformok rendszerbe szervezése.
A J–16 maga is ezt a fejlődési irányt képviseli. A kéthajtóműves, kétszemélyes repülőgép korszerű fedélzeti elektronikával, aktív elektronikus sugáreltérítésű, AESA-radarral és elektronikai hadviselési képességekkel rendelkezik. A konstrukció alapjai a szovjet/orosz Szu–27/Szu–30 repülőgépcsaládhoz vezethetők vissza, a J–16 azonban már jelentős részben kínai fejlesztésű elektronikára és alrendszerekre támaszkodik.
Kínai és európai technológia egy légtérben
A gyakorlat augusztus 23-án repülési szakaszba lépett. A kínai védelmi minisztérium megerősítette, hogy a J–16-osok és az egyiptomi repülőgépek közepes és kis távolságú légiharc-gyakorlatokat hajtottak végre. A program az egy-egy elleni feladatoktól a két-kettő elleni, majd összetettebb, rendszerszintű közös műveletek felé halad.
Különösen érdekes, hogy az egyiptomi oldalon francia gyártású Dassault Rafale gépek is részt vesznek a feladatokban, így kínai és európai eredetű, eltérő műszaki és üzemeltetési filozófiát képviselő, korszerű repülőgépek kerülnek közös gyakorlati környezetbe.
Ez B2B-szempontból is figyelemre méltó. Egyiptom légiflottája ugyanis több beszállítói ökoszisztémából épül fel, ezért a közös műveletek szükségszerűen felvetik az interoperabilitás, a kommunikáció, a földi kiszolgálás, az alkatrészellátás és a képzés kérdéseit. A modern repülőgépiparban így egyre kevésbé elegendő önmagában egy versenyképes végtermék: a gyártóknak komplett életciklus-támogatási és szolgáltatási hátteret kell kínálniuk.
A logisztika is technológiai képesség
A gyakorlatban való kínai részvétel ezért egyfajta ipari képességdemonstrációként is értelmezhető. Nagy teljesítményű repülőgépeket több ezer kilométerre telepíteni nem csak hatótávolság kérdése. Alkatrészeket, diagnosztikai és karbantartó eszközöket, földi személyzetet, kommunikációs infrastruktúrát és megfelelő utánpótlást is célba kell juttatni.
Ebben kulcsszerepet kapnak az olyan támogató platformok, mint a Y–20 stratégiai szállítógép, a KJ–500 légtérellenőrző és vezetési repülőgép, illetve a légi utántöltési kapacitás. Ezek együtt teszik lehetővé, hogy a harci repülőgépek távol a hazai infrastruktúrától is működőképes rendszert alkossanak.
Az egyiptomi gyakorlat ezért túlmutat a J–16 első afrikai szereplésén. A kínai repülőgépipar számára annak bizonyítására is lehetőséget ad, hogy a távol-keleti ország már nemcsak egyes fejlett platformokat képes előállítani, hanem a nagy távolságú üzemeltetéshez szükséges szállítási, légi utántöltési, érzékelési és rendszerintegrációs technológiákat is egyetlen működő ökoszisztémába tudja szervezni. A globális aerospace-piacon pedig egyre inkább éppen ez a komplex rendszerképesség határozza meg az ipari versenyképességet.
Forrás: South China Morning Post/Egypt Today Magazine/Kína Nemzetvédelmi Minisztériuma
A borítókép illusztráció, fotó: Adobe Stock
