Az orosz–ukrán drónháború egyik meghatározó technológiai problémája az elektronikai hadviselés: a zavarás megszakíthatja a drón és kezelője közötti vezérlő- vagy videókapcsolatot, illetve a műholdas navigációt. Az ukrán fejlesztők ezért egyre több feladatot helyeznek át magára a repülő eszközre. A Business Insider augusztusban megjelent, helyszíni riportja szerint több bevetett rendszer már képes arra, hogy az ember által előzőleg kijelölt célpontot a kapcsolat elvesztése után is kövesse.
A lap újságírói idén májusban jártak Ukrajnában, ahol kijevi és azon kívüli gyárakat, kiképzőhelyeket és tesztterületeket is felkerestek. Beszámolójuk szerint az egy évvel korábbi helyzethez képest látványosan előretört az autonómia: a fejlesztések között már AI-funkciókkal rendelkező drónok, autonóm elfogórendszerek és földi robotok is szerepelnek.
A célpontot már a fedélzeti számítógép követi
A „target lock”, vagyis célrögzítés lényege, hogy az operátor a kamera képén kiválasztja a célpontot, majd a fedélzeti szoftver veszi át annak követését. A megoldások fejlettsége eltérő: egyes rendszerek előre meghatározott folyamatokat, mások gépi látást és mesterséges intelligenciát alkalmaznak. Ha ezt követően megszakad a kommunikáció, a drónnak nem feltétlenül kell megszakítania a feladatot.
A technológia létezését az ukrán védelmi minisztérium közlései is alátámasztják. Az F-Drones által gyártott LITAVR elfogó drón automatikus végfázis-irányítással rendelkezik: a minisztérium tájékoztatása szerint a rendszer felismeri a célpontot és önállóan rávezeti a drónt. A végső repülési szakaszban a pilóta már csak a sebességet szabályozza, a többi funkció automatikusan működik. A drón saját, GPS-től független navigációs képességet is kapott.
Még tovább megy egy, a Brave1 védelmi innovációs klaszterhez kapcsolódó fejlesztés. Az ukrán védelmi minisztérium júniusi közlése szerint a Harkiv térségében harci körülmények között tesztelt elfogórendszer a teljes folyamat 95 százalékát automatizálja. Az ember választja ki a célpontot és adja ki az elfogási parancsot, ezt követően a rendszer önállóan vezeti rá a drónt, azonosítja és követi az ellenséges UAV-t, majd végrehajtja az elfogást.
A verseny már az AI-modellekről is szól
A fejlesztés B2B szempontból is figyelemre méltó. Ukrajna augusztusban megnyitotta védelmi vállalatai előtt az Avengers Labs platformot, ahol valódi harctéri adatokkal taníthatják saját AI-modelljeiket. Az infrastruktúra 5 millió annotált képkockát tartalmaz többek között harckocsikról, tüzérségi és légvédelmi rendszerekről.
A gyártók versenyében így már nem csupán a repülési idő, a hatótáv vagy a hasznos teher számít. Egyre fontosabb a fedélzeti számítási kapacitás, a gépi látás, az optikai navigáció, az AI-modellek minősége és az elektronikai zavarás mellett is működő autonómia. Ukrajna ráadásul a beszerzési folyamatot is úgy alakítja át, hogy a fronton bizonyított UAV-k kerüljenek előnybe.
Fontos ugyanakkor, hogy a jelenlegi ukrán rendszereket nem lehet általánosan teljesen autonóm fegyvereknek nevezni. A rendelkezésre álló források alapján az ember továbbra is meghatározó szerepet játszik, különösen a célpont kiválasztásában. Ami egyre inkább automatizálódik, az a navigáció, a felismerés, a követés és a támadás végső szakasza.
Forrás: Business Insider/Ukrajna Védelmi Minisztériuma
A borítókép illusztráció, fotó: Adobe Stock
