A legutóbbi, 2021-es tartományi választásokon a CDU a szavazatok kb. 37 százalékát érte el, ami alapján Reiner Haseloff miniszterelnök az SPD-vel és az FDP-vel közösen alakított koalíciós kormányt. Haseloff 2026 elején lemondott, helyét párttársa, Sven Schulze vette át.
A szeptember 6-i választások tétje, hogy az öt évvel ezelőtt a szavazatok 21 százalékát elérő AfD megszerzi-e a tartományi parlamenti mandátumok abszolút többségét, vagy az összes többi párt egyáltalán össze tud-e, és ha igen, képes-e összeállni egy koalíciós kormány létrehozására. Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár egy, a minap adott interjúban mindenesetre kizárta mind az AfD-vel, mind a Baloldali Párttal való együttműködést.
Jelen írásunk kereteit természetesen messze meghaladja a küszöbön álló választások esélyeinek elemzése, a választások ugyanakkor alkalmat kínálnak Németország keleti tartományai, és azon belül a szavazás eredményei szempontjából különösen érzékeny Szász-Anhalt gazdasági helyzetének górcső alá vételére.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a német gazdaság teljesítménye 2025-ben 0,2, ezen belül – Berlint is beleértve – a keleti tartományokban előállított GDP 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A hallei IWH gazdaságkutató intézet június közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése 2026-ra már akkor is feltűnően derűlátó volt: az össznémet gazdaságra vonatkozóan a GDP 0,9, ezen belül a keleti tartományokban 0,8 százalékos növekedését valószínűsítette, de ez – többek között a közel-keleti válság elhúzódása és a nyáron kitört szárazságnak a vízi szállítási feltételekre gyakorolt negatív hatása következtében – a nyár végére még messzebb került a valóságtól; megjegyezve, hogy Oliver Holtemöller, az intézet alelnöke már akkor, június közepén elismerte az előrejelzésben rejlő bizonytalanságot.
A müncheni gazdaságkutató intézet drezdai kirendeltsége június végén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a keleti tartományokban 2026-ra 0,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált; megjegyezve, hogy pozitív növekedési impulzusok mindenekelőtt Berlinben és a szövetségi fővárost körülvevő Brandenburg tartományban jelentkeznek.
Joachim Ragnitz, a kirendeltség vezetője elismerte, hogy „a bérek és jövedelmek Kelet-Németországra jellemző alacsonyabb szintje miatt különösen a benzinárak emelkedése erőteljesebben sújtja a konjunktúra alakulását”. Emellett az új tartományokénál sok tekintetben elmaradottabb nyugat-németországi infrastruktúra szanálásával kapcsolatos igények kielégítése, továbbá az a tény, hogy a német hadiipar súlypontja a nyugati tartományokban található, két olyan tényező, amely viszonylagos előnyben részesíti a nyugati tartományokat a keleti országrész gazdaságával szemben.
A foglalkoztatás tekintetében ma már messze nincs akkora különbség a nyugati és a keleti tartományok között, mint a korábbi években volt. Maradva az IWH már idézett előrejelzésénél: miközben Németországban mind 2026-ban, mind pedig a jövő esztendőre 6,3 százalékos éves munkanélküliségi rátát valószínűsítenek, a keleti tartományokban – a tb-köteles foglalkoztatottak létszámának csökkenése mellett – másfél százalékponttal magasabb, 7,8 százalékos mutatót feltételeznek a hallei kutatók.
Ifo: az üzleti hangulat javult, ami a derűlátó várakozásoknak köszönhető
A müncheni gazdaságkutató intézet által a keleti tartományok gazdaságára, kb. 1700 vállalat megkérdezése alapján számított üzleti hangulati index az áprilisi visszaesést követően folyamatosan javult, a júliusi 89,1 pontról augusztusban 89,8 pontra emelkedett. A felmérésben részt vevő vállalatok aktuális üzleti helyzetüket augusztusban az előző két havinál kedvezőtlenebbnek értékelték, miközben a következő hónapokra vonatkozó várakozásaik május óta egyre erőteljesebb optimizmust jeleztek.
A keleti tartományok feldolgozóiparában az üzleti légkör augusztusban érezhetően javult. A felmérésben részt vevő vállalatok az előző hónaphoz képest valamivel jobb üzleti helyzetről számoltak be, és kismértékben a jövőbeli üzleti várakozásaikat is felfelé módosították.
A szolgáltatási szektorban az üzleti légkör augusztusban összességében némileg romlott. A megkérdezett vállalatok aktuális üzleti helyzetüket valamivel rosszabbnak értékelték, mint júliusban, ezzel szemben üzleti várakozásaik kismértékben javultak.
A nagykereskedők júliushoz képest kissé javították aktuális üzleti helyzetük értékelését, a kiskereskedők viszont érezhetően rontották azt. A nagykereskedők lényegesen nagyobb bizalmat fejeztek ki a jövőbeli üzleti fejlődéssel kapcsolatban, mint az előző hónapokban, míg a kiskereskedők az egy hónappal korábbinál jóval borúlátóbbá váltak.
A keletnémet építőiparban az üzleti légkör augusztusban érezhetően javult. A megkérdezett építőipari vállalatok aktuális üzleti helyzetüket valamivel rosszabbnak ítélték meg, mint júliusban, ezzel szemben a jövőbeli üzleti kilátások megítélése jóval derűlátóbb a korábbinál.
Szász-Anhalt vállalkozásai „még nem léptek a gázra”
Szász-Anhalt tartományban a vegyipar hagyományosan az egyik legnagyobb munkaadó és az egyik legmagasabb hozzáadott értékű ágazat. Emellett a gép- és berendezésgyártók, valamint az ez idő szerint különösen nehéz helyzetben lévő autóipari beszállítók is meghatározó szerepet játszanak a térség feldolgozóiparában.
A tartomány mintegy 2,1 millió lakosából a foglalkoztatottak – és ezáltal a társadalombiztosítási járulékot fizetők – száma megközelíti a 800 ezret. A munkanélküliségi ráta magasabb az országos átlagnál, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak mediánjövedelme ugyanakkor alacsonyabb az országos átlagnál.
Szász-Anhalt tartományban az egy főre jutó gazdasági teljesítmény a legalacsonyabbak közé tartozik Németországban, az országos átlag mindössze háromnegyedét éri el. Az elmúlt években a tartomány bruttó hazai terméke általában lassabban növekedett a szövetségi átlagnál, azaz növekedett az országos és a tartományi gazdasági fejlettség közötti különbség.
A közel-keleti háború Szász-Anhalt tartományban is fékezi a gazdasági fellendülést; mindazonáltal a közép- és kisvállalatok üzleti hangulata ez év kora nyarán jobb volt az egy évvel korábbinál.
A Creditreform és az IWH mintegy 400 vállalatra kiterjedő felmérése során a megkérdezett vállalatok több mint fele, 57,1 százaléka a „nagyon jó” vagy a „jó” jelzővel minősítette saját üzleti helyzetét, szemben az egy évvel korábbi 49,5 százalékkal. Mindeközben a válaszadók alig 5 százaléka minősítette üzleti helyzetét rossznak vagy elégtelennek, az előző évi 9,4 százalékkal szemben.
„Három év recesszió után javul a közép- és kisvállalatok üzleti helyzete”, bár ez a javulás erősen szelektív. „A fejlődés fő motorja a szolgáltatási szektor, miközben a válság súlyosbodott a feldolgozóiparban” – állapította meg Martin Plath, a Creditreform hallei (Saale) ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt tizenkét hónapban a közép- és kisvállalatok értékesítésének növekedése visszafogott maradt. Míg a válaszadók 24,7 százaléka az értékesítés növekedéséről, 26,3 százalékuk annak csökkenéséről számolt be – azaz az értékesítéseik visszaesését jelző vállalatok aránya meghaladja az annak növekedéséről beszámolókét. A visszaesésben az építőipar különösen érintett volt, miközben a szolgáltatási szektorban tevékenykedő vállalkozások értékesítési várakozásai jórészt pozitív irányban változtak.
„Bár a közel-keleti konfliktus észrevehetően negatív hatással van, a közép- és kisvállalatok üzleti helyzete és értékesítési trendjei óvatos felfelé ívelő tendenciát mutatnak”
– fogalmazott Axel Lindner, a hallei IWH makroökonómiai osztályának helyettes vezetője, aki a nyár elején még abban reménykedett, hogy a Hormuzi-szoros fokozatosan újra megnyílik a tartályhajók előtt, a német gazdaság pedig az erőteljesebb fellendülés útjára lép, aminek a kormányzati beruházások és kiadási programok is lendületet kölcsönöznek. „Ez a lendület a következő évben is támogatni fogja a német gazdaságot” – jegyezte meg Axel Lindner.
Ma már tudjuk, hogy a nyár elején megfogalmazott várakozások nem teljesültek, sőt a súlyos csapadékhiány és a vízi szállítási lehetőségek romlása újabb kihívásokkal terhelte a német, és ezen belül a keletnémet gazdaságot.
A Creditreform ügyvezető igazgatója szerint Szász-Anhalt tartományban „a vállalatok még nem léptek a gázra. Mindenki továbbra is nagyon óvatos. Jelenleg a fő hangsúly a likviditás biztosítására helyeződik.” Problémát jelent, hogy egyre több vállalatnak van szüksége hitelre a rövid távú finanszírozási hiányok áthidalására, ami sok vállalkozás súlyosbodó pénzügyi terheire utal.
A felmérésben részt vevő vállalatok mindössze 46 százaléka tervez beruházásokat, ami az elmúlt tíz év legalacsonyabb mutatója. A beruházási hajlandóság különösen meredeken csökkent a feldolgozóiparban. Megjegyezve, hogy azok a vállalatok, amelyek beruházásban gondolkoznak, gyakrabban terveznek energiahatékonysági intézkedéseket, mint az előző évben. Plath szerint „a közép- és kisvállalkozások általában a hazai beruházások csökkentésével reagálnak a romló üzleti környezetre.”
A foglalkoztatási helyzetet illetően a vállalatok 20,8 százaléka számolt be alkalmazottai számának közelmúltban végrehajtott csökkentéséről, ezzel szemben 18,9 százalékuk növelte a foglalkoztatottak létszámát. Több munkahelyet építettek le a feldolgozóiparban, mint amennyi újat létesítettek, miközben új munkahelyek jellemzően a szolgáltatási szektorban keletkeztek.
A következő hónapokra vonatkozó foglalkoztatási tervek annyiban fordulatot sejtetnek, hogy a vállalatok 20,2 százaléka létszámnövelést tervez – szemben a tavalyi 16,7 százalékkal –, miközben létszámleépítést a vállalatok csupán közel egytizede (9,3 százalék) valószínűsít.
„A vállalatok hajlandósága további alkalmazottak felvételére némileg nőtt az előző évekhez képest” – fogalmazott Axel Lindner, az IWH kutatója, a közép- és kisvállalkozások személyzeti tervezését értékelve. Az viszont továbbra is bizonytalan, hogy a tervezett felvételek megvalósulhatnak-e a szakképzett munkaerő tartós hiánya miatt.
A borítókép illusztráció, fotó: Adobe Stock
