A Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint 2026 második negyedévében a Németországban előállított bruttó hazai termék (GDP) az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,3 százalékkal meghaladta az előző negyedévit; míg éves visszatekintésben a növekedés mértéke a január és március közötti 0,8 százalékról 0,1 százalékra emelkedett.

A német feldolgozóipar termelése 0,9 százalékkal nőtt, elsősorban a vegyipar és a villamosipar jóvoltából. A szolgáltatási szektor jó részében is növekedett az aktivitás, míg az építőipar termelése nagyrészt stabil maradt. A beruházások volumene ezzel szemben – főként a gépekre és berendezésekre fordított kiadások 1,4 százalékos csökkenése miatt – kissé visszaesett. Mindeközben a magán- és a kormányzati fogyasztási kiadások csak kis mértékben, egyaránt 0,1 százalékkal emelkedtek.

A gazdasági teljesítmény bővülése az állami költségvetés helyzetének romlásával párosult. 2026 első félévében az államháztartás hiánya a múlt év első hat havit 36,6 milliárd euróval meghaladva 71,3 milliárd euróra, a Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatain alapuló számítása szerint a bruttó hazai termék 3,1 százalékára emelkedett.

A hiány nagy része a szövetségi kormánynál jelentkezett, ahol a hat havi kiadási többlet a múlt év első félévihez képest 29 milliárd euróval, mintegy 48 milliárd euróra nőtt. A tartományok hiánya is nőtt, ezzel szemben az önkormányzatok csökkenteni tudták a kiadási többletüket az előző év azonos időszakához képest. A társadalombiztosítás – a 2025-ös első félévi 3,8 milliárd eurós többlettel szemben – 1,8 milliárd eurós hiányt könyvelt el, ami elsősorban a törvényes egészségbiztosítás és a hosszú távú ápolási biztosítási kiadások emelkedésének a következménye. Ráadásul – mivel a kormányzat jelentősen növeli az út- és vasúthálózatra, valamint a védelemre fordítandó kiadásait – a szakértők arra számítanak, hogy a költségvetési hiánynak a bruttó hazai termék nagyságához viszonyított mértéke a 2025. évi 2,7 százalékról 2027-re több mint 4 százalékra emelkedik.

Az utóbbi időben egyre több jel utalt arra, hogy a német gazdaság lassan lendületet vesz, amihez az erős export, a magas vállalati nyereségek és – a lakásépítési engedélyek számának emelkedése folytán – az építőipar fellendülése szolgál hajtóerőként. Néhány közgazdász felfelé, 1 százalék körüli szintre módosította idei éves növekedési előrejelzését, ami első ránézésre talán nem jelent látványos fellendülést, mégis jelentősen meghaladná a 2025. évi 0,2 százalékos dinamikát, a két korábbi esztendő visszaeséséről nem is beszélve.

Miközben a szövetségi kormány milliárdos nagyságrendű infrastrukturális és védelmi kiadásai támogatják a gazdasági növekedést, a Rajna rekordalacsony vízszintje és a hajózás feltételeinek romlása jelentős zavarokat okozott olyan fuvarigényes ágazatokban, mint például a vegyipar. „A harmadik negyedévben a kulcsfontosságú vízi utakon tapasztalható alacsony vízállás következményei átmenetileg valószínűleg lelassítják a német gazdaság fellendülését” – írták a közelmúltban a Német Szövetségi Bank szakértői, akik szerint a júliustól szeptemberig terjedő időszakban a gazdaság teljesítménye a „legjobb esetben is csak kis mértékben fog növekedni”.
 

A magas energiaárak továbbra is terhet jelentenek a vállalatok és a fogyasztók számára. Az üzemanyag-kedvezmény lejárta után az inflációs ráta júliusban fél százalékponttal 2,8 százalékra emelkedett, és a következő hónapokban tovább emelkedhet. Ennek oka az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus elhúzódásában és a globális olaj- és gázkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros többé-kevésbé lezárt állapotában keresendő.

Az export szerepe a gazdasági teljesítmény növekedésében

Ruth Brand, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke szerint „a gazdasági teljesítmény növekedése az első negyedévhez hasonlóan elsősorban az erős exportnak volt köszönhető”. Az áruk és szolgáltatások exportja 2,0 százalékkal nőtt 2026 első negyedévéhez képest.

Németország idei első félévi áruexportja (811,6 milliárd euró) 3,7 százalékkal, míg a behozatala (711,6 milliárd euró) 4,4 százalékkal haladta meg a tavalyi első hat havit. Európa vezető gazdasági hatalmának első félévi exporttöbblete 105 milliárd euró volt, azaz alig maradt el az egy évvel korábbi 105,9 milliárdtól.

Az Európai Unió tagországaiba irányuló német kivitel (463,3 milliárd euró) 7,5 százalékkal bővült, míg az EU-n kívüli országokba irányuló (353,3 milliárd euró) 0,9 százalékkal mérséklődött. A harmadik országok csoportjába irányuló szállítások csökkenésében meghatározó szerepet játszott az Egyesült Államokba irányuló export (74,4 milliárd euró) 5,8 százalékos és a Kínába irányuló (36,6 milliárd euró) újabb, 12,3 százalékos visszaesés.

Az Európai Unió tagországaiból származó behozatal (360,6 milliárd euró) 3,6 százalékkal, míg az EU-n kívüli országokból származó (351,0 milliárd euró) import 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legfontosabb beszerzési forrásnak számító Kínából (91,8 milliárd euró) ezzel szemben az átlagot jóval meghaladó mértékben, 8,9 százalékkal bővült a német behozatal értéke.

Az Ifo szerint augusztusban tovább javult az üzleti légkör, bővülhet az export, és a korábban feltételezettnél a foglalkozási várakozások is kedvezőbbek. A müncheni gazdaságkutató intézet által számított, mintegy 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló üzleti hangulati index április óta folyamatosan javult, és a júliusi 86,7 pontról augusztusban 88,8 pontra emelkedett. A vállalatok a korábbinál elégedettebbek aktuális üzleti helyzetükkel és a közeljövőre vonatkozó várakozásaik is javultak. „A bizonytalanság tovább csökkent. Az energiaárak újbóli emelkedése ellenére a német gazdaság fellendülőben van” – olvasható a felmérés eredményeinek összefoglalójában.

A főbb gazdasági ágazatok közül a feldolgozóiparban az üzleti index észrevehetően emelkedett. A vállalatvezetők augusztusban jobbnak értékelték az aktuális üzleti helyzetüket, mint egy hónappal korábban, és a várakozásaik is kevésbé szkeptikusak annál, mint amilyenek az előző hónapokban voltak. A termelés várhatóan növekedni fog a következő három hónapban, ugyanakkor a vállalatok továbbra is elégedetlenek a rendelésállományuk alakulásával.

A szolgáltatási szektorban szintén javult az üzleti légkör. A várakozások tovább javultak és aktuális üzleti helyzetük megítélése is pozitív irányban változott. Megjegyezve, hogy míg az IT-szolgáltatók körében továbbra is magas a bizalmi szint, a szállítási és logisztikai szektor helyzete továbbra is kihívásokkal teli.

A kereskedelemben és az építőiparban is erősödött a mutató

A kiskereskedők elégedettebbek lettek az aktuális üzleti helyzetükkel és a várakozásaik is tovább javultak.  Az építőiparban az üzleti hangulati index szintén emelkedett, ami – az aktuális helyzet értékelésének kissé lefelé történő módosítása mellett – az észrevehetően kevésbé pesszimista várakozásoknak köszönhető.

Ugyanezen felmérésnek a német exportszektort érintő részében szintén javultak a várakozások: az Ifo által számított mutató – 2022 júniusa óta a legerőteljesebb havi növekedést produkálva – a 2022 februári óta a legmagasabb szintre, a júliusi -2,8 pontról +9,6 pontra emelkedett. Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője szerint „az exportszektor lendületet vesz” úgy, hogy „különösen az EU-ba irányuló export virágzik, míg a Kínába irányuló export tovább gyengül.”

Javuló kilátások az iparban és a munkaerőpiacon

Az egyes főbb nemzetgazdasági ágazatok közül különösen derűlátók az adatfeldolgozó készülékek, valamint az elektronikai és optikai termékek gyártói, amiben a gazdaság növekvő digitalizációja és a mesterséges intelligenciába történő beruházások magas szintje vélhetően meghatározó szerepet játszik. A pozitív várakozások tekintetében jóval meghaladja az ipari átlagot az autóipari, valamint a textilipari vállalatok, az átlagnál alig magasabb a vegyipar mutatója, míg az átlagtól elmarad, de még mindig a pozitív tartományban van a gép- és berendezésgyártók mutatója. Mindeközben a papíripar és – kisebb mértékben – a fémgyártó- és feldolgozói tevékenységet folytató vállalatok az export csökkenésére számítanak.

Az Ifo foglalkoztatási barométere augusztusban szintén javult, azaz a németországi vállalatok kevesebb munkahely megszüntetését tervezik, mint amennyi megszűnésével korábban számoltak. „A munkaerőpiac enyhe emelkedő tendenciát mutat” – mondta Timo Wollmershäuser, az Ifo kutatásvezetője, de összességében továbbra is megszűnnek bizonyos munkahelyek.

A feldolgozóiparban a létszámleépítés lelassult, a foglalkoztatási barométer itt a 2024 márciusa óta mért legmagasabb szintre emelkedett. Az egyes ágazatok többsége azonban továbbra is a leépítésekre összpontosít. Pozitív kivételt képeznek az adatfeldolgozó berendezések, az elektronikai és optikai termékek gyártói, valamint az élelmiszeripar. Ezen három ágazatban a foglalkoztatottak számának növekedése várható.

Míg a nagy- és kiskereskedelemben továbbra is a létszámcsökkentési tervek dominálnak, a szolgáltatási szektorban a létszámbővítési és -leépítési tervek pontosan kiegyensúlyozottak. Azaz: a foglalkoztatás szintje egyelőre változatlan, és ugyanez vonatkozik az építőiparra is.

Szakértői vélemények

Ralph Solveen, a Commerzbank közgazdásza szerint az első félévre vonatkozó bruttó hazai termék felfelé módosított adataival együtt a pozitív Ifo-adatok kedvezőbb fényt vetnek a német gazdaság kilátásaira, amely egyértelműen profitál a jelentősen erősebb külföldi keresletből és a magasabb kormányzati kiadásoknak a következő negyedévekben várható emelkedéséből.  Emellett a javuló üzleti hangulat arra utal, hogy az emelkedő energiaárak és a szélsőséges aszály negatív hatásai a harmadik negyedévben kevésbé terhelik majd a gazdaságot, mint azt korábban feltételezték.

Thomas Gitzel, a liechtensteini VP Bank vezető közgazdásza szerint a német gazdaság teljesítménye már most is komoly pozitív meglepetés. „A magas energiaárak ellenére az első negyedévi 0,4 százalék után a második negyedévben a GDP 0,3 százalékkal bővült a megelőző három havihoz képest. A harmadik negyedévben a Rajna alacsony vízállása kissé visszafoghatja a gazdasági növekedést, de a GDP csökkenése nagy bizonyossággal kizárható. Az Ifo üzleti hangulatindexe mindenképpen azt mutatja, hogy a vállalatok továbbra is bizakodók” – tette hozzá a közgazdász.

Marc Schattenberg, a Deutsche Bank közgazdásza fontosnak tartja, hogy az Ifo üzleti hangulatindexe augusztusban meglepően meredeken emelkedett, és minden vizsgált ágazatban javult. Ezzel az index tizenkét hónapja a legmagasabb szintre került. Az aktuális üzleti helyzet megítélése ugyanolyan pozitív, mint 2024 elején volt. „Az üzleti várakozások is tovább emelkedtek. Ezek biztató jelek a jelenlegi harmadik negyedévre nézve. Az első és a második negyedévi növekedési adatok meglepően erősek voltak. Ebből kifolyólag a 2026-ra vonatkozó 0,5 százalékos növekedési előrejelzés némileg alultervezettnek bizonyulhat” – jegyezte meg Marc Schattenberg.

Jens-Oliver Niklasch, a Baden-Württemberg tartományi bank (LBBW) elemzője „vegyes jelzést” lát a német gazdaság számára. Mint fogalmaz, „az iparban régóta nem látott bizalomnövekedés tapasztalható…. A szolgáltató szektor ezzel szemben nyári visszaesést mutat. Összességében a német gazdaság kilátásai nem kimondottan rózsásak. A helyzet azonban kedvezőbb, mint amitől az iráni-iraki háború kezdetén tartottak.”

A borítókép illusztráció, fotó: Adobe Stock