Áprilisban a korábbihoz képest még csökkentették az ez évre szóló növekedési előrejelzést, de – mint Katherina Reiche (CDU) szövetségi miniszter fogalmazott – az elmúlt hónapokbann többek között a geopolitikai feszültségek és energiaárak meredek emelkedésének a gazdaságra gyakorolt terhelő hatása ellenére „a német gazdaság a vártnál ellenállóbbnak bizonyult”. A korábban feltételezettnél erőteljesebb növekedés az exportnak, a kormányzati beruházásoknak és a megnövekedett védelmi kiadásoknak köszönhető. A kormányzat mérsékelt derűlátását – ha nem is teljes mértékben – alá látszik támasztani, hogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal október végén nyilvánosságra hozott számítása szerint a bruttó hazai termék mennyisége az első negyedévi 0,5 és a második negyedévi 0,9 százalék után a július és szeptember közötti időszakban 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos negyedévit. 

A miniszter asszony értékelése szerint a német gazdaság „kilépett a mélypontról”, ami „fontos jelzés, de csak a kezdet. … A hangsúlyt most arra kell helyezni, hogy az élénkülést gazdasági lendületté alakítsuk. Célunk világos: Németországnak vissza kell térnie az élvonalba.” Ennek eléréséhez további reformokra van szükség – fogalmazott Katherina Reiche, aki a szövetségi törvényhozásban már az őszi előrejelzés közzététele előtti napon a a strukturális reformok szükségessége mellett érvelt, mondván, hogy a növekedés továbbra is ingatag lábakon áll, „a helyzet továbbra is törékeny.” 

A Szövetségi Pénzügyminisztérium adóbecslésekért felelős tanácsadó testülete szerint a javuló gazdasági kilátásoknak köszönhetően a szövetségi kormány 2027-ben mintegy körülbelül négymilliárd euróval több adóbevételre számíthat, mint azt a legutóbb, májusban számították. 

Lars Klingbeil (SPD) szövetségi pénzügyminiszter szerint „2026-ban stabil adóbevételekre számíthatunk a nemzetközi válságok és bizonytalanságok ellenére. Reagáltunk ezekre a válságokra, s szilárd helyzetben vagyunk. 2027-re összességébennem fogunk új költségvetési mozgásteret szerezni, de új réseket sem kell majd bezárnunk. Az viszont teljesen egyértelmű, hogy folytatnunk kell a szövetségi költségvetés konszolidációját, hogy mozgásteret teremtsünk a jövőre nézve”, megjegyezve, hogy 2027-re a német kormány 1,1 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. 

„A jövő évi bevételek várható növekedése ellenére továbbra is nagy az igény a cselekvésre és a reformokra. A szövetségi kormány célja a biztonság, a foglalkoztatás és a jólét hosszú távú biztosítása. Továbbra is a beruházások, a konszolidáció és a strukturális reformok háromágú megközelítésére támaszkodik, a német gazdaság versenyképességének javítása és a nagyobb növekedés előkészítése érdekében. A munkaerőpiac, az egészségbiztosítás és a nyugdíjrendszerek kulcsfontosságú területek, ahol Németország modernizációját döntően előre kell mozdítani” – olvasható a kormányzat honlapján. A szövetségi kormány folytatja terveit, amelyek célja az adminisztratív költségek csökkentése, a bürokrácia mérséklése és a németországi befektetési környezet további javítása. 

A nagy gazdasági szervezetek szerint a telephelyi feltételek további javításra szorulnak

Helena Melnikov, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) ügyvezető igazgatója szerint jó hír, hogy a legfrissebb adóbevételi előrejelzés ismét növekvő kormányzati bevételeket mutat, de „aki úgy véli, hogy a fiskális politikai kihívások megoldódtak, félrebecsüli az állam és a gazdaság strukturális helyzetét. A várható többletbevételek az idei 2,8 százalékos, a jövő évi pedig 3,8 százalékos nominális GDP-növekedésen alapulnak. Ez jól hangzik, de csak első pillantásra. Ennek a növekedésnek több mint a felét olyan kormányzati ösztönzők hajtják, amelyek nagyrészt az adósságon alapulnak. 

A magánberuházások által vezérelt növekedés továbbra is gyenge, mivel a strukturális problémák továbbra sem oldódnak meg. A fenntartható, hosszú távú növekedést nem a folyamatosan növekvő kormányzati kiadások, hanem az üzleti beruházások, az innováció és a növekvő termelékenység révén lehet elérni. Pontosan itt rejlik Németország, mint üzleti telephely gyöngesége. Míg az állami szektor észrevehetően bővíti adósság-finanszírozású beruházásait, a magánberuházások csak szerény mértékben nőnek. Németország jelentős beruházási lemaradást halmozott fel nemzetközi szinten.” 

A kamarai elemzés szerint a gépi- és berendezés-beruházások gyengesége és a tőkeállománynak a jövőbeli növekedéshez való alacsony hozzájárulása egyértelműen azt mutatja, hogy a magánszektor még nem képes önmagában fenntartani a növekedést. Ez még sürgetőbbé teszi a beruházási feltételek javítását. A vállalatok évek óta ugyanazokat az akadályokat említik: a magas energia- és telephelyi költségek, a túlzott szabályozás, a bürokratikus terhek, a hosszadalmas jóváhagyási eljárások és a tartós geopolitikai bizonytalanságok, amelyek negatívan befolyásolják az exportot. 

Azoknak, akik több magánberuházást szeretnének, közvetlenül kell foglalkozniuk ezekkel a problémákkal. A várható többletbevételt végre fel lehetne használni arra, hogy mindenki számára az európai színvonalra csökkentsék a villamosenergia-adót. Ez hatékony jelet küldene a megnövekedett versenyképességnek. Összességében a stabil bevételi alap mellett elengedhetetlenek a strukturális kiadási korlátok és a kormányzati feladatok következetes rangsorolása. Az adóbevételi előrejelzés ezért nem az új újraelosztási lehetőségek jelzése, hanem inkább Németország versenyképességének megerősítésére vonatkozó megbízás. Csak akkor biztosítható hosszú távon a jólét, a foglalkoztatás és a rendezett államháztartás, ha Németország a magánberuházásokból több önfenntartó növekedést generál, olvasható a DIHK elemzésében. 

Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) ügyvezető igazgatója szerint „a rövid távú bevétel-növekedés nem indokolja a reformok felhígítását. A hosszú távon stabil államháztartáshoz növekedésorientált reformpolitikára van szükség. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a tervezett reformokat gyorsan és átfogóan hajtsák végre. Az adósságból finanszírozott állami kiadások jelenleg ugyan támogatják a konjunktúrát, de 2027-re vonatkozó strukturális növekedési potenciál alacsony szinten marad…. 

Az adóbevételek nagyobb növekedése még nem jelent fenntartható növekedést, s nem teremt nagyobb mozgásteret a költségvetésben. Éppen ellenkezőleg: a kormánynak felül kell vizsgálnia a kiadásokat, a társadalombiztosítási rendszereket jövőbiztos módon meg kell reformálnia, és feltétlenül le kell mondania az új fogyasztási kiadásokról. Ugyanakkor a szövetségi kormánynak, a tartományoknak és az önkormányzatoknak a rendelkezésre álló forrásokat célzottan kell felhasználniuk további beruházásokra az infrastruktúra, a digitalizáció, az oktatás és a kutatás területén.”

Októberben tovább emelkedett az ifo-index

Jó hír Európa gazdaságának, s azon belül a német gazdasághoz szorosan kötődő magyar vállalatoknak, hogy októberben – az egy hónappal korábbi 89,9 pontról 90,2 pontra - javult a müncheni gazdaságkutató intézet által számított, mintegy 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló ifo-index. Ráadásul – mint az alábbi adatsorban látható – az üzleti hangulat alakulását jelző mutató május óta folyamatosan emelkedett. S bár az aktuális üzleti helyzet megítélése a szeptemberi állapothoz képest némileg (azaz 89,5 pontról 85,5 pontra romlott), az üzleti várakozások tekintetében folytatódott a vonatkozó jelzőszám öt hónap óta tartó folyamatos emelkedése, (októberben 90,4-ről 91,6 pontra). A lényeg: a felmérés eredményeit összegző müncheni kutatók szerint a német gazdaság fellendülése tovább folytatódik. 

A főbb gazdasági ágazatok közül a feldolgozóiparban az index jelentősen emelkedett, azaz a vállalatok mind a jelenlegi helyzetüket, mind a közeljövőre vonatkozó várakozásaikat a korábbinál lényegesen jobbnak értékelték. Az új megrendelések volumene emelkedett, a vállalatok a termelés növelését tervezik – olvasható a felmérés eredményeire vonatkozó elemzésben. 

Itt említjük meg, hogy az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszámok nyilvánosságra hozatala másnapján kiadott jelentés szerint a német exportőrök üzleti hangulata 2022 február óta a legmagasabb szintre emelkedett. A szeptemberi visszaesést követően októberben „az autóipar különös mértékben felfelé módosította az exportkilátásait” – mondta Klaus Wohlrabe, az ifo kutatásvezetője, megjegyezve, hogy „számos más ipari ágazat is az export növekedésének jeleit mutatja.” Továbbra is derűlátás jellemzi a gép- és berendezésgyártó vállalatokat, az elektromos készülékek, adatfeldolgozó berendezések, elektronikai és optikai termékek gyártóit is nagyfokú bizakodás jellemzi, s a fémgyártók és –feldolgozók exportkilátásai is javultak. Ezzel szemben a vegy- és a papíripari vállalatok októberben csökkenő exportra számítottak. 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint január és augusztus között mind a német árukivitel (1.093 milliárd euró), mind a behozatal értéke (947 milliárd euró) 4,4 százalékkal haladta meg az előző év első nyolc havit, a kiviteli többlet elérte 146 milliárd eurót. Az EU tagországaiba irányuló német szállítások értéke 7,2 százalékkal, 619 milliárd euróra bővült, s az EU-n kívüli országokba irányuló szállításoké (474 milliárd euró) mindössze 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Mindeközben az uniós partnerországokból származó import értéke csupán 2,8 százalékkal (478 milliárd euróra) bővült, míg az unión kívüli országokból származó behozatalnál 6,1 százalékos növekedést (468 milliárd eurós forgalmat) regisztráltak. 

Visszatérve az üzleti hangulatnak az ifo által bemutatott változására – a feldolgozóiparral ellentétben a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok körében az üzleti légkör összességében romlott: a korábbinál kevésbé elégedettek az aktuális üzleti helyzetükkel, igaz, mindeközben a várakozásaik pozitív irányban változtak. Az IT-szolgáltatók különösen pozitív hangulatot jeleztek. 

A kiskereskedelemben az üzleti légkörre vonatkozó mutató a szeptemberihez képest változatlan maradt úgy, hogy az aktuális helyzet megítélése némileg romlott, a várakozásaik azonban kis mértékben javultak. A nagykereskedelmi vállalatok hangulata kedvezőbb, mint a kiskereskedőké. 

Az építőiparban az üzleti légkörre vonatkozó index emelkedett. A vállalatok érezhetően elégedettebbek az aktuális üzleti helyzetükkel és kis mértékben a várakozásaik is javultak. 

A gazdaság élénkülésének a foglalkoztatásra gyakorolt hatása

A felmérésben részt vevő vállalatok – az üzleti légkör javulásával összhangban – az egy hónappal korábbihoz képest valamivel kevesebb munkahely megszüntetését tervezik. „A vállalatok némileg óvatosabbak a leépítésekkel. A gazdasági fellendülés azonban még mindig nem rendelkezik széles körű munkahelyteremtéshez szükséges erővel” – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az ifo kutatásvezetője.

A főbb ágazatok közül a feldolgozóiparban – az általános tendenciával ellentétben - a helyzet kissé romlott szeptemberhez képest. További leépítések várhatók, különösen az autóiparban. Ezzel szemben az adatfeldolgozó berendezések és az elektronikai és optikai termékek gyártói a korábban feltételezettnél magasabb létszámot jeleztek. 

A szolgáltatók várhatóan növelik a foglalkoztatottak létszámát, s ezen belül a munkaerő-kölcsönző cégek is egyre nagyobb bizalmat táplálnak a gazdasági kilátások alakulása iránt. A kiskereskedelmi szektorban a vállalati tervekben a létszámcsökkentések meghaladják a bővítési terveket, s a felmérés eredményei alapján az építőiparban is a foglalkoztatottak létszámának enyhe csökkenése valószínűsíthető.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock