Emlékezetes, hogy – az előző negyedévihez képest 2025 utolsó három hónapjában is növekedett a német gazdaság teljesítménye, majd 2026 első két negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) mennyisége a megelőző háromhavival összehasonlítva 0,4, illetve 0,3 százalékkal emelkedett. Ebben sokat segített az export, amelynek értéke júniusban – 139,3 milliárd euró - rekordértéket ért el.
Javult a vállalatok üzleti hangulata, sokasodtak a kockázati tényezők
A müncheni gazdaságkutató intézet által számított ifo-index, amely a német vállalatok hangulatának fontos mutatója, augusztusban az elmúlt tizenkét hónap legmagasabb szintjére emelkedett. „Ez több mint csak egy pillanatnyi fellángolás” – fogalmazott Clemens Fuest, az intézet elnöke egy, a Deutsche Wellének adott nyilatkozatában. „Lehet, hogy ez egy fellendülés kezdete”, tette hozzá.
„Ami történt, pozitív”, s azt mutatja, hogy „a német gazdaság a vártnál ellenállóbbnak bizonyult” – mondta Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza. Aki azért óva intett a túlzott optimizmustól, mivel a gazdaság néhány alapvető problémája továbbra is fennáll. „Ahhoz, hogy ezt a fejleményt valóban hosszú távú fellendüléssé alakítsuk, többre van szükségünk” – hangsúlyozta a szakértő.
A pozitív hírek ellenére továbbra is sokasodnak a német gazdasággal kapcsolatos bizonytalansági tényezők. Az, hogy a Volkswagen, az ország egyik kultikus márkája, drasztikus létszámleépítésbe kezdett, csupán egyike azoknak a jeleknek, amelyek a kínai versenytársakkal szemben, nem mellesleg számos más globális kihívás miatt, országszerte az átalakulást szolgáló lépésekre
kényszerítenek. Ráadásul az elmúlt nyáron olyan német vízi utak, mint a Rajna és a Duna, történelmi mélységbe apadtak, jelentős zavarokat okozva az áruszállításban, a kereskedelemben és számos más gazdasági tevékenységben. Mindeközben az iráni háború hatására az energiaárak jelentősen megemelkedtek.
A gazdasági teljesítmény első félévi bővülése után az öt vezető gazdaságkutató intézet felfelé módosította idei egész éves növekedési várakozásait. Ezek szerint a bruttó hazai termék (GDP) bővülése csaknem kétszer olyan gyors lehet annál, mint amit eddig vártak, azaz jóval meghaladhatja az 1 százalékot, amit 2022 óta nem sikerült elérni. Számos közgazdász azonban arra figyelmeztetett, hogy az évtized végéig szóló hosszabb távú kilátások visszafogottak, sőt kedvezőtlenek maradnak, ha a szövetségi kormány nem szánja rá magát a múlt év tavaszi hivatalba lépése óta ígért reformok végrehajtására.
Jupp Zensen, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) konjunktúra-szakértője szerint az, hogy a júliusban beérkező megrendelések volumene a múlt év vége óta a legmagasabb szintre emelkedett, jó hír. Sajnos azonban ebből még nem következik a német ipar versenyképességének javulása, s így önfenntartó fellendülése sem. A rendelések növekedését ismét a védelmi iparban megjelenő, ingadozó nagy megrendelések hajtják, miközben a külföldi üzleti tevékenységre vonatkozó kilátások továbbra is ellentmondásosak. Míg az euróövezetből érkező megrendelések jelentősen bővülnek, a világ többi részéből érkező megrendelések volumene összességében sajnos csökken. Az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi konfliktus, a közel-keleti válság és a Kínából érkező egyre erősödő versenynyomás megnehezíti a német exportőrök helyzetét.”
Az idei kilátásokat illetően a legderűlátóbb a müncheni ifo és a hallei IWH gazdaságkutató intézet, amelyek az idén immár 1,4 százalékos növekedést valószínűsítenek. Ennél valamivel szerényebb az esseni RWI és a kieli IfW 1,3, még visszafogottabb a berlini DIW 1,2 százalékos előrejelzése. Az öt intézet prognózisaiban közös, hogy ez 2022 óta nem csak a legerőteljesebb növekedési dinamika, (megjegyezve, hogy 2023-ban és 2024-ben nem is nőtt, hanem csökkent a német GDP a megelőző évhez képest), hanem a 2000 és 2020 közötti évek átlagát is meghaladja. Ugyanezen előrejelzés szerint 2027-ben várhatóan szintén erőteljesebben fog növekedni a német gazdaság teljesítménye, mint azt korábban jósolták, de a jövő évi növekedési dinamika mégsem fogja elérni az ideit.
A következő évek kilátásainak megítélésében az előrejelzések az ideinél jóval nagyobb mértékben különböznek. Az ifo intézet szintén 0,4 százalékponttal, 1,2 százalékra emelte 2027-re vonatkozó előrejelzését, míg 2028-ra 0,8 százalékos növekedést vár. A kieli kutatók lényegesen óvatosabbak: 2027-re vonatkozó előrejelzésüket változatlanul 1,0 százalékon hagyták, 2028-ra pedig már csak 0,5 százalékos növekedéssel számolnak.
A bruttó hazai termék alakulása a müncheni ifo gazdaságkutató intézet 2026 szeptemberi előrejelzése tükrében
Az ifo elemzése szerint „az energiaárak jövőbeli alakulása jelentős kockázatot jelent. Amennyiben a közel-keleti konfliktus tovább súlyosbodna, az energiahordozók világpiaci árai tovább emelkedhetnek. Növekedne az ellátási nehézségek és a gázhiány kockázata, a termelés akadályba ütközhetne, s fokozódhatna az inflációs nyomás. Ezzel szemben az energiaárak a vártnál gyorsabban csökkenhetnek, ha Irán és az USA között megállapodás születik.
Bizonytalanság övezi a német gazdaságpolitika irányvonalát is. Az előrejelzés kedvezőbb lehetne, ha további, a potenciált erősítő reformokat vezetnének be”, írták a müncheni szakértők.
Az idei növekedés jórészt az állami fogyasztásnak és beruházásoknak köszönhető
„A német gazdaság az elkövetkező két évben egy olyan fordulat előtt áll, amely erőteljesebb növekedéshez vezethet” – mondta Marcel Fratzscher, a DIW elnöke. A konjunktúra lendületét elsősorban az állami szférának köszönhetik. „Az idei gazdasági növekedés mintegy 70 százaléka az állami fogyasztásnak és beruházásoknak köszönhető.” Az egészségügyre, az ápolásra és a nyugdíjakra fordított növekvő kiadások mellett az infrastruktúrába és a védelembe történő magasabb beruházások is támasztják a növekedést.
A DIW elnöke szerint azonban a fellendülés továbbra is törékeny. „A magánberuházások továbbra sem elegendőek ahhoz, hogy Németország versenyképességét és innovációs képességét tartósan megerősítsék.” Emellett a globális bizonytalanságok is jelentősek maradnak. „A közel-keleti helyzet eszkalálódása és az új kereskedelmi konfliktusok ismét fékezhetik a fellendülést.” Ennek ellenére van ok „óvatos optimizmusra”.
A frankfurti székhelyű Szövetségi Bank becslése szerint is a német gazdaság 2026-ban lényegesen erőteljesebben fog növekedni, mint azt eddig előre jelezték. Az első két negyedév alapján Németország „jó úton halad afelé, hogy ebben az évben körülbelül 1 százalékos növekedést érjen el, ami lényegesen jobb, mint a júniusi előrejelzésünk” – nyilatkozta Joachim Nagel, a pénzintézet elnöke egy, a francia „Le Monde”-nak adott nyilatkozatában.
Emlékezetes, hogy a Bundesbank az idei évre júniusban még csak 0,5 százalékos növekedést jósolt. A növekedés dinamikája ugyan továbbra sem túl magas, az exportadatok azonban az utóbbi időben meglehetősen szilárdak voltak, a feldolgozóipar megrendelései pedig – mint arra jelen írásunkban az ipari és kereskedelmi kamara szakértője elemzésének bemutatásánál is rámutattunk - kielégítően alakultak.
A napjaink fellendülését zavaró kockázati tényezők sorában az első helyen az iráni háború miatt bekövetkezett olaj- és gázáremelkedés áll. „A gáztárolók jelenlegi, csupán körülbelül félig teli állapota folytán egyre nő a gázhiány kockázata” – figyelmeztetett Timo Wollmershäuser, a müncheni ifo intézet kutatásvezetője. Aki szerint a hiányhelyzetben a gáz és az áram a következő télen jelentősen drágulni fog. Pedig a gazdaságot és a fogyasztókat a megnövekedett energiaköltségek oldaláról már most is nagy terhelés sújtja, amely – többek között – a benzinkutaknál fizetendő üzemanyagárak rekord magasságában jut kifejezésre.
Vannak azonban nyertesek is: a közel-keleti konfliktus következtében a német vegy- és gyógyszeripar forgalma figyelemre méltó mértékben emelkedett. A Német Vegyipari Szövetség (VCI) szerint az idei második negyedévben az ágazat vállalatainak forgalma jelentősen, 7,3 százalékkal nőtt, ami a korábbinál kissé magasabb termelésnek és az árak 5,7 százalékos emelkedésének köszönhető; ez pedig a szállítási feltételeknek a Hormuzi-szoroson keletkezett megnehezülését különösen megszenvedő ázsiai és közel-keleti versenytársak ellátási problémáira vezethető vissza.
Egy, augusztusban kiadott nyilatkozatában a Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium (BMWE) is utalt erre a tényezőre, megállapítva, hogy az áremelkedések és a szállítási nehézségek erőteljesebben érintették az ázsiai versenytársakat. Az elmúlt évek számos sokkhatása ugyanakkor oda vezetett, hogy a német vállalatok diverzifikálták saját ellátási láncaikat. Sok vállalat „az elmúlt években átalakította szállítási logisztikáját, nagyobb készleteket tart, és különböző szállítási útvonalakat használ, hogy ellátási láncait ellenállóbbá tegye” – olvasható a minisztérium közleményében.
A gazdaság élénkülése az adósságteher növekedésével párosul
Az intézetek elemzése szerint a korábban feltételezettnél kedvezőbb növekedési kilátásokhoz a szövetségi kormány által az adósságteher növeléséből finanszírozott beruházási csomag, valamint a külföldi kereslet élénkülése is nagyban hozzájárul. Az ifo intézet szerint az elmúlt években az amerikai vámemeléseket és a kínai verseny erősödését egyaránt megszenvedő ipar, (példának okáért a gép- és berendezésgyártás) az idén akár 1,8 százalékkal is növelheti a maga termelését.
Johannes Gernandt, a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége (VDMA) szakértője szerint az a belföldi piacon tapasztalható értékesítési válság, amely a hazai rendelésállomány visszaesésére vezethető vissza, belső okok következménye. „Németországban továbbra is túl kevés a beruházás. Ennek részben az az oka, hogy a szövetségi kormány eddig nem hajtotta végre következetesen a gazdasági telephely megerősítését célzó, bejelentett reformokat.” A külföldi megrendelések pozitív alakulása ugyanakkor összességében „örömteli jelzés az iparág számára”.
A gazdasági teljesítmény növekedése az állami költségvetés pozíciói gyors romlásával párosul. Az ifo szerint az államháztartásnak a GDP-hez viszonyított hiánya a tavalyi 3 százalékról 2028-ra 4,6 százalékra nőhet. Jelenleg az hiteleknek az állami büdzsét terhelő kamatkiadásai évi 50 milliárd eurót tesznek ki, de ennek nagysága az évtized végére megduplázódhat, azaz évi 100 milliárd euróra emelkedhet.
Kellemetlen hír a polgárok számára az inflációs ráta – németországi viszonyok között - várhatóan magas szinten maradása, sőt további emelkedése. A kieli IfW 2026-ra és 2027-re egyaránt 2,7 százalékos inflációt vár, míg a müncheni kollégáik a jövő évre az árak 3 százalékos emelkedését valószínűsítik.
Az nyilvánvaló, hogy a gazdasági fellendülés elengedhetetlen feltétele a berlini szövetségi kormány által kilátásba helyezett reformintézkedések végrehajtása. „Az, hogy a vállalatok újra többet fognak-e befektetni, döntő mértékben a politikai reformoktól függ” – figyelmeztetett Torsten Schmidt, az esseni RWI gazdaságkutató intézet elemzője. Aki szerint „az állami kiadások emelése önmagában nem eredményez fenntartható növekedést”.
Sok német vállalat továbbra is keveset fektet be a maga hazai telep-helyeibe. Mint arra egy, az ipari és kereskedelmi kamarák által készített, s tavasszal nyilvánosságra hozott tanulmány figyelmeztetett, a német iparvállalatok befektetői érdeklődése mindinkább a külföldi telephelyek iránt fordul. „Az infrastrukturális célú különalap és az állami védelmi kiadások ugyan fellendülést hoznak”, fogalmazott Moritz Schularick, a kieli IfW világgazdasági intézet elnöke. Ezek a fiskális ösztönzők a következő években kifulladnak, miközben a társadalombiztosítási járulékok emelkednek és a geopolitikai kockázatok is magasak. „Ezért olyan fontosak a telephelyeket erősítő reformok.”
„Németországnak ipari nemzetnek kell maradnia!”
A német gazdasági kilátások ellentmondásaira utalt Friedrich Merz (CDU) a szeptember 13-án esedékes alsó-szászországi helyhatósági választások alkalmából a minap a Hannoverrel szomszédos Langenhagenben tartott beszéde. Amelyben a kancellár a Volkswagen válsága folytán az ipari munkahelyek elvesztésének veszélyére figyelmeztetett. „A Volkswagen jól mutatja a németországi és európai autóipar nehéz helyzetét”, fogalmazott Merz, hangsúlyozva a vállalat Alsó-Szászország, s tágabb értelemben az egész ország gazdaságában betöltött kiemelkedő szerepét, egyben ígéretet téve a kedvezőtlen tendencia megállítását szolgáló kormányzati intézkedések végrehajtására. „Németországnak ipari nemzetnek kell maradnia!” – hangzott a kancellári figyelmeztetés. (Megjegyzés: a VW felügyelőbizottsága a közelmúltban jóváhagyta a csoport átfogó szerkezetátalakítását, ez azonban tízezres nagyságrendű létszámleépítést és a modellkínálat csökkentését foglalja magában úgy, hogy a cégcsoport tíz németországi gyára közül négynek a jövője egyelőre teljesen bizonytalan.)
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
