A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet emelte idei növekedési előrejelzését…

A Hormuzi-szoros átjárhatóságának helyreállítása és reménybeli tartóssá válása nyomán a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet a német gazdaság idei növekedésére vonatkozó tavaszi előrejelzését 0,2 százalékponttal 0,8 százalékra emelte, s az idei bázishoz képest a jövő évre is 0,8 százalékos növekedési dinamikát valószínűsít. Az ez évi várakozás teljesülésének feltétele az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodás azon pontja, hogy maximum 30 napon belül teljes mértékben helyreállítják a hajóforgalmat. 

A német gazdaság a szövetségi köztársaság 1949. évi megalakulása óta a leghosszabb stagnációs időszakot éli át. Az enyhe javulás ellenére a közeljövőre vonatkozó kilátások továbbra is visszafogottak. A kutatók becslése szerint a háború miatti energiaár-sokk utóhatásai még hosszú ideig érezhetőek lesznek.

Nemzetközi összehasonlításban Németország pozíciója folyamatosan romlik. Miközben a legfrissebb előrejelzések szerint a világgazdaság teljesítménye az idén várhatóan több mint 2 százalékkal növekszik, a német kutatói várakozások azt mutatják, hogy az euró-övezet, s azon belül Németország mutatója jócskán elmarad a világátlagtól.

A közel-keleti fegyveres konfliktusok globális energiaár-sokkot váltottak ki. A megnövekedett infláció rontotta a háztartások vásárlóerejét és visszafogta a fogyasztói kiadásokat. Ugyanakkor romlottak a finanszírozási feltételek, az iparban és az építőiparban ismét fokozódott az anyaghiány.

Az év második felében a nyomás enyhülésével a gazdaság lassú élénkülése valószínűsíthető, ami az év vége felé várhatóan fokozatosan felgyorsul. Mindent egybe vetve – mint már említettük – a müncheni ifo várakozása szerint Németországban a bruttó hazai termék mennyisége 2026-ban és 2027-ben egyaránt 0,8 százalékkal fog növekedni.

A bruttó hazai termék (folyó növekedés, éves átlag, volumen) változása a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 2026 nyári előrejelzésében

Az infrastruktúrára, a klímasemlegességre és a védelemre fordított állami kiadások bővítése növeli az állam fogyasztási és beruházási kiadásait. Az állami költségvetés hiánya a bruttó hazai termék a 2025. évi 2,8 százalékáról az idén 4,1, jövőre pedig 4,9 százalékra, a bruttó államadósság 2027-re az éves gazdasági teljesítmény várhatóan 68,1 százalékára emelkedik. Az inflációs ráta ebben az évben várhatóan 2,9 százalék lesz, s jövőre 2,7 százalékra mérséklődik. 

A munkaerőpiaci fellendülés csak késleltetve lesz érzékelhető. 2026-ban az év átlagában a foglalkoztatottak száma várhatóan 140 ezer fővel csökken, 2027-ben viszont 63 ezer fővel nő. A munkanélküliek száma az idén éves átlagban várhatóan 31 ezer fővel nő, míg jövőre 123 ezer fővel mérséklődik.  A munkanélküliségi ráta 2026-ban várhatóan 6,3 százalék lesz, s a jövő évben 6,1 százalékra csökken.

Clement Fuest, az ifo elnöke egy, a közelmúltban megjelent nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati kiadások folyamatos bővülése veszélyezteti a német gazdaság hosszú távú teljesítményét. „Német-ország gazdasága kb. hét éve stagnál, de a tényleges helyzet még rosszabb, mint azt általában feltételezik.” Míg a bruttó hazai termék mennyisége 2015 óta 9 százalékkal bővült, a magánberuházások 2019 óta csökkentek, s most a 2015. évi szinten vannak. Ezzel szemben – ugyancsak 2015 óta - a kormányzati kiadások 29 százalékkal emelkedtek. „Sürgősen át kell hidalni a csökkenő magánberuházások és a bővülő kormányzati kiadások közötti szakadékot” – figyelmeztetett az ifo elnöke, aki szerint „ennek eléréséhez a politikai döntéshozóknak vissza kell fogniuk a kormányzati fogyasztást, s olyan reformokat kell végrehajtaniuk, amelyek ösztönzik a magánberuházásokat.” 

Az állami fogyasztás, a magánberuházások és GDP alakulása Németországban, a 2015 óta eltelt időszakban

A bővülő kormányzati kiadások magukban foglalják a közszféra személyzeti kiadásait, a kormányzati szervek működési költségeit, valamint olyan természetbeni szociális juttatásokat, mint az egészségügyi ellátás és a hosszú távú ápolási szolgáltatások. „A kormánynak kiadásokat kell vállalnia felelősségeinek teljesítése érdekében” – mondta Fuest. Ha azonban a kiadások hosszabb távon gyorsabban nőnek, mint a gazdasági kibocsátás, az hiányokhoz vezet, amelyeket az államnak magasabb adókkal és illetékekkel kell fedeznie. Ez viszont negatívan befolyásolja a magánberuházások alakulását. „A demográfiai trendeken vagy az állami kiadások válság idején történő növelésére vonatkozó érveken alapuló magyarázat nem állja meg a helyét, mivel az állami kiadások az EU-ban nem nőttek gyorsabban, mint a gazdasági kibocsátás” – figyelmeztetett a müncheni gazdaságkutató intézet elnöke. 

Gabriel Felbermayr, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács tagja óvatosságra intett az iráni válság megoldódásának a német gazdaságra gyakorolt hatását illetően. „Az iráni szankciók megszüntetése – ha nem jár együtt rezsimváltással Teheránban – elsősorban Iránnak magának, másodsorban pedig a közvetlen szövetségeseinek kedvez” – mondta. „A rezsim elsősorban Kínával és Oroszországgal fog együttműködni, nem pedig a Nyugattal. Ezért a pozitív hatások Németország és az EU számára csekélyebbek.” 

…a kieli intézet nem változtatott idei növekedési előrejelzésén

A kieli világgazdasági intézet június közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a közel-keleti háború hatásai ellenére kitartott korábbi, a német gazdaságra vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzése mellett. Az IfW szakértői az idei évben – a müncheni Ifo intézettel egyetértésben - továbbra is a bruttó hazai termék 0,8 százalékos bővülésével számolnak, míg a 2027. évi 1,4 százalékos növekedési előrejelzését 1,0 százalékra mérsékelték. 

„Az iráni háború következményei visszafogják a gazdasági teljesítményt” – fogalmazott Moritz Schularick, az IfW elnöke. „A nyersanyag-árak emelkedése tartós jelenségnek ígérkezik, ami a következő évre is negatív hatással lesz a gazdasági dinamikára.” 

A kieli intézet nyári előrejelzése szerint egyrészt a pénzügyi politika a gazdasági teljesítmény bővülését ösztönző impulzusokat kölcsönöz, másrészt azonban az iráni háború következményei fékezik a növekedési dinamikát. 

Mindeközben az IfW szakértői továbbra is alacsony szintű üzleti beruházásokkal és romló foglalkoztatási kilátásokkal számolnak. S míg a német export az utóbbi időben stabilizálódott, a korábbi évek visszaesései után továbbra sem beszélhetünk annak dinamikus fellendüléséről.

„A német gazdaság csökkenő versenyképessége további világpiaci részesedési veszteségeket fog maga után vonni” – figyelmeztetett Stefan Kooths, az IfW szakértője. „A korábbi fellendülésekhez képest a várható növekedés csekélynek tűnik. Átfogó, a gazdaság helyzetét erősítő reformok nélkül a német gazdaság a növekedési erők gyengülése és az egyre élesebbé váló elosztási konfliktusok által jellemző pályára sodródik.”

A hallei IWH gazdaságkutató intézet értékelése szerint az, hogy a német gazdaság az elkövetkező hónapokban újra lendületet vesz-e, jelentősen függ a Perzsa-öböl térségében zajló konfliktustól. Ha az ottani helyzet feszült marad, és az energiaárak tovább emelkednek, a gazdasági teljesítmény 2026-ban a legrosszabb esetben stagnálhat. „A világgazdaság, valamint a német konjunktúra számára is a legfőbb kockázatot a Perzsa-öbölbeli konfliktus bizonytalan alakulása jelenti” – fogalmazott Oliver Holtemöller, az IWH alelnöke az intézet nyári konjunktúra-előrejelzése hallei bemutatóján. Amelyben a kutatók abból indultak ki, hogy a helyzet enyhülése esetén Németországban mind 2026-ra, mind 2027-re 0,9 százalékos növekedés valószínűsíthető. 

A Perzsa-öböl térségében dúló konfliktus jelentősen megemelte az energiaárakat. Ez számos vállalat termelési költségeit jelentősen megnövelte, s a háztartások vásárlóerejét is nagyban megterhelte. Az, hogy a gazdaság ennek ellenére nem áll összeomlás előtt, részben az állami kiadási és beruházási programoknak is köszönhető. Ezenkívül a hallei kutatók azzal számolnak, hogy az export három évnyi visszaesés után ismét enyhén növekedni fog, s a magánfogyasztásban is emelkedést valószínűsítenek. 

Júniusban javult az üzleti légkör

          A müncheni gazdaságkutató intézet 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló felmérése szerint az áprilisi romlás és a májusi javulás után júniusban tovább javult a német gazdasági szereplők üzleti hangulata. 

Az ifo által június utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott adatok szerint az üzleti hangulati index a májusi 85,0 pontról 85,6 pontra, ezen belül 

• az aktuális üzleti helyzet megítélésére vonatkozó jelzőszám 86,1-ről 87,0, míg 
• az üzleti várakozásokra vonatkozó kisebb mértékben, 83,9-ről 84,1 pontra 

emelkedett. 

A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a cégek a korábbinál kedvezőbbnek értékelik aktuális helyzetüket, s az üzleti várakozások is valamivel kevésbé szkeptikusak annál, mint amilyenek egy-két hónappal korábban voltak. 

A főbb nemzetgazdasági ágazatok közül a feldolgozóipar üzleti hangulatának javulása – az aktuális üzleti helyzet megítélésének enyhe romlása mellett – az üzleti várakozások pozitív irányú változásának köszönhető. 

E tekintetben érdemes emlékeztetni arra, hogy júniusban a német exportőrök hangulata némileg javult. Ugyanakkor „az exportőrök továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a geopolitikai bizonytalanságok fenntarthatóan csökkennek-e”, fogalmazott Klaus Wohlrabe, az ifo kutatásvezetője, aki szerint „ráadásul a nemzetközi verseny továbbra is erős”.

Az egyes feldolgozóipari ágazatok közül a villamosipari vállalatok optimisták, s jelentős exportnövekedésre számítanak. Az italgyártók is magabiztosabbak a nemzetközi üzletüket illetően, míg az élelmiszeripar csökkenő külföldi eladásokra számít.A gyógyszeripar, valamint az üveg- és kerámiagyártók – bár mérsékelt ütemben - szintén növekvő exportra számítanak. A vegyiparban az előző havi várakozást felfelé módosítva jelenleg csak enyhe visszaesés várható.A helyzet továbbra is nehéz az autóiparban és a fémiparban, melyek továbbra is csökkenő exportra számítanak.

Folytatva az egyes gazdasági ágazatok üzleti légkörének bemutatását - a szolgáltatási szektorban összességében javult az üzleti hangulat: az érintett cégek a korábbinál lényegesen elégedettebbek a folyó üzleti tevékenységükkel, ámbátor a várakozások megítélése a korábbi szinten maradt, ott a vállalatok összességében továbbra is szkeptikusak. 

A kereskedelemben az üzleti hangulat ismét javult. A kereskedők a korábbinál elégedettebbek az aktuális üzleti helyzettel, s a várakozásaik is jelentősen javultak; megjegyezve, hogy „még hosszú út vezet a mélypontból való kilábalásig”.

Az építőiparban szintén javult az üzleti hangulat, ami a korábbinál kevésbé pesszimista várakozásoknak köszönhető. Az aktuális helyzet megítélése a májusihoz képest változatlan maradt, sok vállalat rendeléshiányra panaszkodik.

Az ifo által ugyancsak június végén nyilvánosságra hozott foglalkoztatási barométer a létszámleépítési tervek fokozódását sejteti. „A munkaerőpiac továbbra is gyenge” – fogalmazott Klaus Wohlrabe kutatásvezető. Aki szerint „Németország még mindig messze van a foglalkoztatás fenntartható fellendülésétől.” 

A gazdaság főbb ágazatai közül a feldolgozóipar foglalkoztatási helyzete továbbra is feszült, s bár a barométer kissé javult, továbbra is a létszámleépítési tervek dominálnak. A nagy- és kiskereskedelemben szintén a létszámleépítések bővülésével kell számolni. A szolgáltatási szektorban a helyzet ugyancsak nehéz, ezzel szemben az építőiparban alig terveznek változtatásokat, ott a vállalatok jórészt változatlan létszámot terveznek. 

A német ipar határozott reformpályát követel

Peter Leibinger, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke a június 22-én, a „német ipar napján” (Tag der Deutschen Industrie) tartott beszédében kritikusnak, de nem reménytelennek nevezte a német ipar helyzetét, melynek feloldására az eddiginél határozottabb gazdaságpolitikai reformpályára van szükség. 

Leibinger utalt a szövetség legfrissebb konjunktúra-előrejelzésére felhívta a figyelmet arra, hogy a német gazdasági fejlődés gyengébb, mint amire az év elején számítottak. Januárban a BDI még 1 százalékos növekedést jósolt 2026-ra, jelenleg azonban már csak 0,4 százalékkal, azaz a müncheni és a kieli kutatók által jelzett növekedési mutató mindössze felével számol. A német ipar működési keretfeltételei az elmúlt hónapokban – elsősorban az iráni háború és annak az energiaárakra és az ellátási láncokra gyakorolt hatásai miatt – ismét jelentősen romlottak.

„De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy gyakran nem vagyunk annyival jobbak, mint amennyivel drágábbak vagyunk. A magas energiaárak, a magas adók, a magas bérköltségek, a magas bérkiegészítő költségek és a túlburjánzó bürokrácia terhelik a telephelyet” – hangsúlyozta a német ipar vezető reprezentánsa. A versenyképes telephely és az ipari hozzáadott érték továbbra is a növekedés és a foglalkoztatás alapját képezik. Pontosan ezen a téren veszít azonban Németország lendületéből.

A BDI szemszögéből átfogó megközelítésre van szükség. „Több kell, mint az egyes reformokból összeállított kirakós. Először is egy célképet kell kialakítanunk a gazdasági helyszín számára. Az út csak egy átfogó reformcsomagon keresztül vezet. A csomag terheit igazságosan kell elosztani. Ez nem érhető el és nem közvetíthető elszigetelt, egyedi reformokkal” – folytatta Leibinger, aki szerint a szövetségi kormány több mint egy éve próbálkozik ezzel a megközelítéssel, az eredmények azonban nem jók, továbbra is stagnál a német gazdaság. 

A BDI egy olyan átfogó reformcsomagot követel, amely erősíti a beruházásokat és tartósan javítja Németország, mint gazdasági telephely versenyképességét. A vállalatok terheit érezhetően csökkenteni kell: alacsonyabb társasági adók, jobb amortizációs szabályok és célzott innovációs ösztönzők révén. A munkaerő nem drágulhat tovább. Az állami modernizáció nem maradhat tovább csak szlogen, a tervezési és engedélyezési eljárásoknak gyorsabbá, az adminisztráció pedig összességében hatékonyabbá kell válnia. 

És végül: egy jövőbe mutató gazdasági telephelynek szilárd pénzügyi alapokra van szüksége. A költségvetésben következetesen prioritásokat kell felállítani és konszolidációra van szükség. 

Leibinger szerint Németország továbbra is erős ipari alapokkal és innovatív vállalatokkal rendelkezik. Határozott reformok nélkül azonban a hozzáadott érték tartós csökkenése fenyeget. „A politikának eredményeket kell felmutatnia – következetesen, megbízhatóan és a növekedést előtérbe helyezve. Így jönnek létre újabb beruházások, növekedés és új lendület. Az előrelépés … közös feladatunk”, figyelmeztetett a Német Ipari Szövetség elnöke.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock