A védelmi, az infrastrukturális és az éghajlatvédelmi célú állami hitelfelvétel erőteljes bővülése elsősorban a védelmi ipar és a mélyépítés vállalatainak biztosít pótlólagos megrendeléseket, ezzel szemben a feldolgozóipar nagy részében a gazdasági teljesítményre vonatkozó növekedési kilátások továbbra is korlátozottak maradnak. S bár vannak arra utaló jelek, hogy az export átlépte a mélypontot, a külföldi üzleti lehetőségek egyelőre csak csekély impulzusokat kölcsönöznek, mivel - az amerikai vámpolitika okozta értékesítési nehézségek mellett – végső soron az energiaárak emelkedése és az abból fakadó bizonytalanság is fékező hatást gyakorol a német exportőrök tevékenységére.   

Mindezt figyelembe véve a vezető gazdaságkutató intézetek a bruttó hazai termék idei növekedésére vonatkozó előrejelzésüket a 2025 őszi várakozáshoz képest jelentősen, 1,3 százalékról 0,6 százalékra, a jövő évre vonatkozót pedig 0,4 százalékkal, 0,9 százalékra mérsékelték. 

A szövetségi kormány – követve a kutatóintézeteket – a legközelebbi jövőben várhatóan szintén lefelé módosítja a német gazdaság eddig 1,0 százalékra becsült növekedési várakozását. A vártnál szerényebb gazdasági növekedés logikus következménye az adóbevételeknek a vártnál alacsonyabb alakulása, ami tovább fokozza az állami költségvetésre háruló nyomást.

A kutatóintézetek tavaszi elemzésének üzenete egyértelmű: a közel-keleti konfliktus a strukturális reformok következetes végrehajtására sarkallnak, mondta Katherina Reiche (CDU) szövetségi gazdasági miniszter. „A növekedési kilátások jóval gyengébbek, mint azt korábban vártuk.” Most olyan „merész reformokra” van szükség, melyek kidolgozásával, de leginkább végrehajtásával – korábbi ígéretei ellenére – tízhónapos tevékenysége során adós maradt a kormányzat. 

Az iráni háború által kiváltott energiaár-sokk nyomán emelkedik az inflációs ráta, s csökken a háztartások vásárlóereje. A földgázárak emelkedése a műtrágyák drágulását is maga után vonja, ami kihat az élelmiszerárakra. A kutatóintézeti előrejelzés abból indul ki, hogy a megnövekedett energia-költségeket a vállalatok tovább hárítják a maguk értékesítési áraiban. Éves átlagban az inflációs ráta az idén várhatóan 2,8, lesz, 2027-ben pedig eléri a 2,9 százalékot. 

Márciusban drasztikusan romlottak a vállalati várakozások

A februári – ma már tudjuk – átmeneti javulást követően márciusban ritkaságszámba menő mértékben romlott a müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított ún. ifo-index. 

Az üzleti légkörre számított mutató egyik hónapról a másikra két százalékponttal, 88,4-ről 86,4 pontra mérséklődött, ami 

• az aktuális üzleti helyzet megítélésének stagnálásából (86,7 pont)
• és az üzleti várakozások több mint négypontos, 90,2 pontról 86,0 pontra történő visszaeséséből adódik.

Az üzleti várakozások példa nélküli romlása a gazdasági szereplők biztonságérzete markáns romlására vezethető vissza, ami megerősíti azt a feltételezést, mely szerint az iráni háború nyomán elszálltak a német gazdaság idei fellendülésére vonatkozó remények. 

A nagy gazdasági ágazatok sorában az aktuális helyzet megítélése a szolgáltatói és a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok esetében nem romlott, sőt kis mértékben még javult is; ezzel szemben az üzleti várakozások megítélése kivétel nélkül minden ágazatban rosszabb az egy hónappal korábbinál. Ez az iparon belül különösen igaz az energiaintenzív ágazatokra, a szolgáltatásokon belül pedig sokat romlottak a turisztikai és a logisztikai vállalkozások várakozásai, míg a kereskedelemben a lakosságnak az inflációtól való félelme jelenik meg a kilátások romlásában. 

Az ifo felmérése szerint a német iparvállalatok mintegy 90 százaléka számít arra, hogy az iráni háború negatívan befolyásolja üzleti tevékenységüket. Ennek okaként a legtöbb ipari vállalat (78 százalék) az emelkedő energiaárakat, 36 százalék a hajózási útvonalak korlátozásait és a nyersanyagok és előgyártmányok ebből fakadó szállítási nehézségeit említette. A vállalatok tart 16 százaléka a légi árufuvarozás zavaraitól; közel egy negyedük (24 százalék) a kereslet csökkenésére számít a legfontosabb exportpiacokon.

Ezen felül sok vállalat pénzügyi kockázatokat lát, például a szállítási és logisztikai költségek körüli bizonytalanságok, a biztosítási díjak emelkedése, valamint a megnövekedett fizetési kockázatok miatt. „Az iráni háború gazdasági következményei már most is érezhetők, s különböző csatornákon keresztül tovább erősödhetnek” – mondta Klaus Wohlrabe, az ifo kutatásvezetője Aki szerint „minél tovább tart a bizonytalanság, annál nagyobbak lesznek a vállalatok gazdasági problémái.”

Masszív nyomás alá került a német gazdaság élénkülése

„A közel-keleti háború és a gyorsan emelkedő energiaárak érezhetően tompítják a gazdasági fellendüléssel kapcsolatos várakozásokat”, fogalmazott az április elején nyilvánosságra hozott kutatóintézeti előrejelzésre reagálva Helena Melnikov, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) ügyvezető igazgatója. „Hat éve, hogy kitört a koronavírus-járvány, Németország mégis a legjobb esetben is csak gyönge növekedésre számíthat. A növekedés azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítsuk a pénzügyi mozgásteret a verseny-képességünk javítását szolgáló befektetésekhez. Ez magában foglalja a modern infrastruktúrába, az oktatásba, telephelyünk ellenálló-képessége növelésébe és nem utolsósorban a védelmi képességeinkbe történő beruházásokat. 

A működési környezet már a jelenlegi közel-keleti eszkaláció előtt is kihívásokkal volt teli számos vállalkozás számára. A magas energia- és munkaerőköltségek, a viszonylag magas adók és a gyakran szükségtelen jelentéstételi követelmények formájában megjelenő bürokrácia évek óta nyomás alá helyezi a vállalatokat. Az a tény, hogy ma már havonta 2000 vállalat jelent fizetésképtelenséget, azaz 2014 óta a legmagasabb szintet éri el, figyelmeztető jel Németország gazdasági helyzetére nézve. 

A geopolitikai fejleményeket nemzeti szinten csak korlátozott mértékben lehet befolyásolni. Ezért még fontosabb, hogy a német kormány következetesen oda összpontosítsa erőfeszítéseit, ahol befolyással bír. Konkrétan ez az energia- és munkaerőköltségek, valamint az adóterhek csökkentését, a bürokrácia és a jelentéstételi követelmények jelentős mérséklését, valamint az eljárások minden szinten történő jelentős felgyorsítását jelenti. … Az adóterheknek az európai minimumra mérséklésével csökkenteni kell az üzemanyag- és villamosenergia-árakat, korábban és határozottabban kell mérsékelni társasági adót, a beruházásokat és az építkezéseket pedig … fel kell gyorsítani.  Nincs hiány a gazdaság előmozdítását célzó javaslatokból, most azonban már a megvalósítás van soron”, figyelmeztetett az ipari és kereskedelmi kamara vezető tisztségviselője.

A munkaerőpiac is megérzi a válságot

A tavasz beköszöntével általában emelkedik a munkaerő iránti kereslet, de ennek az idén – a korábbi évekkel ellentétben - egyelőre nem sok jelét tapasztalni. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) számítása szerint Németországban az idén márciusban 3.021 ezren voltak munka nélkül, ami mindössze 49 ezres csökkenést jelent februárihoz képest, ugyanakkor 54 ezerrel meghaladja a múlt évit márciusit. A munkanélküliségi ráta a februárihoz képest 0,1 százalékponttal, 6,4 százalékra mérséklődött.

A feldolgozóiparban a létszámgazdálkodás továbbra is kulcsfontosságú kérdés. Szinte minden ágazat tervez létszámleépítést, de azt valamivel kevésbé hangsúlyosan teszik, mint a közelmúltban. A szolgáltatási szektorban a leépítésekre és felvételekre vonatkozó tervek nagyjából kiegyenlítik egymást. Az építőipari vállalatok is azt tervezik, hogy nagyrészt változatlanul tartják a munkaerőt. A kiskereskedelmi szektor azonban ismét csökkenteni kívánja a létszámot. „A jelenlegi geopolitikai helyzet továbbra is bizonytalan tényező” – mondta Klaus Wohlrabe, aki szerint „ha az általános körülmények tovább romlanak, az ismét nagyobb terhet róhat a munkaerőpiacra.” 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock