Anita Völger, a „Deutsche Wirtschaftsnachrichten” hírportál szerzője szerint miközben az Egyesült Államok az innovációt ösztönzi, Kína pedig újabb és újabb piacokat hódít meg, Európa gazdasága - tegyük hozzá, Németországgal az élen - a különféle szabályozások egyre szigorúbbá tétele következtében mindinkább veszít lendületéből.
Ruth Brand, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke a német gazdaság első negyedévi növekedési adatai nyilvánosságra hozatalakor ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „a múlt év végi enyhe növekedést követően 2026-ot is pozitív hangulatban kezdte a német gazdaság”.
A fejlődés motorja a magán- és állami fogyasztás, valamint az export volt. Az ország gazdasági teljesítményét 2026 első negyedévében mintegy 45,6 millió, Németországban dolgozó munkavállaló hozta létre, ami 157 ezer fővel, azaz 0,3 százalékkal alacsonyabb a 2025 első negyedévinél. A feldolgozó-iparban és az építőiparban bekövetkezett jelentős létszámcsökkenést nem volt képes ellensúlyozni a foglalkoztatásnak a szolgáltatási szektorban tapasztalt enyhe növekedése.
Németország áruexportja – az Egyesült Államokba és Kínába irányuló szállítások értékének jelentős, 11,8, illetve 12,5 százalékos visszaesése ellenére - az első negyedévben 401,4 milliárd euróra emelkedett, 1,7 százalékkal meghaladva a 2025 első három havit; míg a behozatal 1,9 százalékkal, 347,3 milliárd euróra bővült. Említésre méltó, hogy a reálbérek az első negyedévben 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az infláció mértéke az áprilisi 2,9 százalékról májusban 2,6 százalékra mérséklődött, ami az energiaárak, ezen belül az üzemanyagokat terhelő adóterhek május elejétől június végéig tervezett csökkentésének köszönhető.
Az első negyedév vége óta azonban egyre több jel utal a konjunktúra újabb gyöngülésére. Az emelkedő árak, az ellátási láncok problémái és az általános bizonytalanság rontják mind a vállalatok, mind a háztartások hangulatát. A Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium (BMWE) május havi jelentése szerint „az elkövetkező hónapokban továbbra is nagyfokú volatilitásra kell számítani az energia-, nyersanyag- és pénzügyi piacokon. A további gazdasági fejlődés attól függ, hogy meddig tart a közel-keleti konfliktus, s mennyire maradnak korlátozva a kereskedelmi útvonalak és a termelési kapacitások. De a helyzet enyhülése után is az energia- és nyersanyagárak, valamint az ellátási láncok terén a következmények még hosszabb ideig érezhetők maradnak.”
„Az energia- és nyersanyagárak további emelkedésétől való félelem, valamint az ellátási láncokban egyre érezhetőbb feszültség nem csupán a feldolgozóipari vállalatokat terheli”, olvasható a BMWE jelentésében. „A belső piacra jobban orientált szolgáltatási ágazatokban is a növekvő inflációs nyomás, valamint a konfliktus további alakulásával kapcsolatos növekvő bizonytalanság csökkenti a keresletet, s ezzel együtt az üzleti várakozásokat is.
Az ipari konjunktúra továbbra is gyenge. Bár a megrendelések márciusban fenntartották emelkedő trendjüket, azok alakulását továbbra is erősen befolyásolják a nagy megrendelések ingadozásai”, amiben az iráni háború vélhetően meghatározó szerepet játszik. „Az első negyedévben mind a megrendelések, mind az ipari termelés visszaesést mutatott” és „a legfrissebb hangulatmutatók sem utalnak fellendülésre a második negyedévben”.
Az ifo szerint májusban kis mértékben javult az üzleti légkör
A müncheni gazdaságkutató intézet által kb. 9 ezer vállalat körében végzett felmérés szerint a márciusi és áprilisi visszaesés után a gazdasági szereplők vállalatok hangulata kissé javult, bár a 84,9 pontos májusi mutató még mindig jóval elmarad a márciusitól. A vállalatok az áprilisinál valamivel elégedettebbek az aktuális üzleti helyzetükkel és a következő hónapokra vonatkozó kilátások is kevésbé pesszimisták, de még nagyon elmardnak a februári 90,3 ponttól. Mindent egybe vetve a német gazdaság egyelőre stabilizálódik, de a helyzet továbbra is törékeny.
Az egyes főbb ágazatok közül a feldolgozóiparban kissé javult az üzleti hangulat, ami az aktuális üzlet pozitívabb megítélésének köszönhető. A várakozások viszont tovább romlottak, az új megrendelések volumene visszaesett.
A szolgáltatási szektorban az index jelentősen emelkedett. A vállalatok a folyó üzleti tevékenységet is kedvezőbben értékelték, s két hónap visszaesése után különösen a várakozások megítélése javult. A logisztikai szektorban a hangulat továbbra is feszült, de már nem olyan katasztrofális, mint az előző hónapban, s ugyanez vonatkozik az idegenforgalmi szektorra is.
A kereskedelemben az üzleti hangulat ismét javult. A vállalatok elégedettebbek az aktuális üzleti helyzettel, emellett a várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus is mérséklődött. Mindazonáltal a fogyasztók tartós vásárlási visszafogottsága miatt a helyzet mind a nagykereskedelemben, mind a kiskereskedelemben továbbra is nehéz marad.
Az építőiparban az üzleti hangulat kissé romlott, ami az aktuális üzleti helyzet kedvezőtlenebbé válásának tudható be. Ezzel szemben a várakozások az előző hónapban bekövetkezett visszaesés után némileg javultak, a vállalatok azonban továbbra is szkeptikusak.
Az ipari és kereskedelmi kamara és a független szakértői tanács radikálisan mérsékelte az idei növekedési várakozást
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) május végén nyilvánosságra hozott felmérése szerint minden, a német gazdaság szereplői helyzetmegítélését és üzleti várakozását jelző mutató lefelé mozdult, azaz romlott a legutóbbi, év eleji felméréshez képest.
Mint a mellékelt grafikon mutatja, mind az aktuális üzleti helyzet (-3 százalékpont) és az üzleti várakozások (-20 százalékpont), mind pedig a beruházási (-11 százalékpont) és a foglalkoztatási szándékok (-14 százalékpont) tekintetében azok a vállalatok vannak többségben, amelyek a helyzet romlására számítanak; megjegyezve, hogy a zárójelbe foglalt mutatók, a „jó/javuló” és a „rossz/romló” választ adó vállalatok arányának különbsége mind a négy szempont esetében kedvezőtlenebb az év eleji felmérésnél.
Az iparban az exportvárakozások a jelenlegi ellátási láncbeli zavarok miatt ugyancsak jelentősen romlottak: a vállalatok 29 százaléka az export csökkenésére számít, míg annak növekedését csupán 19 százalék valószínűsíti.
A felmérésben részt vevő iparvállalatok több mint négy ötöde által említett üzleti kockázat az energia- és nyersanyagárak alakulása, amelyet a belföldi kereslet alakulása (62 százalék), a gazdaságpolitikai keretfeltételek és foglalkoztatási költségek alakulása (egyaránt 60 százalék) és a külföldi kereslet alakulása (45 százalék) követ, Ezzel szemben a szakképzett munkaerő hiányát az év eleji felmérésnél kevesebb, a válaszadók csupán 32 százaléka nevezte meg kockázati tényezőként.
A közel-keleti háború jelentősen rontja a gazdasági szereplői hangulatát, emellett a hazai keretfeltételek továbbra is súlyos teherként nehezednek a vállalkozásokra. A külső és a belső tényezők kedvezőtlen alakulása nyomán a DIHK szakértői az év elején valószínűsített 1,0 százalékról 0,3 százalékra mérsékelték a GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzésüket.
Az öt bölcsnek nevezett, a szövetségi kormány mellett működő szakértői tanács május utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzésében szintén lefelé, a múlt év novemberi 0,9 százalékról 0,5 százalékra mérsékelte a német gazdaságra vonatkozó várakozását; bár az még mindig meghaladja a kamara által várt 0,3 százalékot. Ugyanezen grémium 2027-re 0,8 százalékos növekedést valószínűsít.
Az amúgy is gyenge gazdasági dinamikát ez idő szerint az olaj- és gázárak ugrásszerű emelkedése tovább gátolja. „Az iráni háború miatt emelkedett energiaárak növelik az inflációt, és ezzel csökkentik a háztartások vásárlóerejét” – áll a gazdasági szakértők legfrissebb tavaszi előrejelzésében. Az infláció az idén – a múlt évi 2,2 százalékról - várhatóan 3,0 százalékra emelkedik, s 2027-ben csak kismértékben, 2,8 százalékra mérséklődik.
„A magas energiaköltségek a vállalatokat is terhelik, ami tovább csökkenti az amúgy is visszaeső ipari termelést, s gátolja a magán-befektetéseket” – írják a szakértők. Mindazonáltal: a védelmi és infrastrukturális célokra szánt pénzügyi csomagból származó állami kiadások némileg serkenteni fogják a gazdasági növekedési dinamikát.
„Országunk gazdasági problémái hazai eredetűek”
Helene Melnikov, a DIHK ügyvezető igazgatója szerint „alig látszottak meg az első gazdasági reménysugarak a láthatáron, máris új árnyék vetül a közel-keleti háború miatt a már amúgy is meggyengült német gazdaságra. A tartós fellendülés egyre távolabb kerül.” Mivel Németországnak korlátozott a befolyása a geopolitikai kockázatokra, annál fontosabb, hogy a politika törekedjen a hazai problémák megoldására: „A saját országunkban tapasztalható gazdasági problémák hazai eredetűek. A Merz-kormány első évében fontos döntéseket halasztottak el. Ez nem elegendő a bizalom visszaszerzéséhez és a beruházások ösztönzéséhez.”
Melnikov szerint „a szövetségi kormánynak most a lehető leggyorsabban csökkentenie kell az energia- és munkaerőköltségeket, valamint az adókat, le kell építenie a bürokráciát és a jelentéstételi kötelezettségeket, s minden szinten fel kell gyorsítania az eljárásokat. Az első sürgős intézkedések a már elfogadott társaságiadó-reform 2027-re történő előrehozatala, az ígért, mindenki számára érvényes villamosenergia-adócsökkentés végrehajtása, valamint az infrastruktúra-jövő törvényének elfogadása lennének.” Emellett „fontos lenne a jövedelemadó gyors reformja is. Ahogyan a koalíciós szerződésben bejelentették, a kis- és közepes jövedelműeket kellene tehermentesíteni. De kérjük, hogy azt ne a teljesítőképesek magasabb adóztatásával finanszírozzák.”
„Németország évek óta strukturális válságban van” – figyelmeztetett a kamara vezető tisztségviselője. „A szövetségi kormánynak végre a megfelelő prioritásokat kell felállítania: tehermentesítés, leépítés, felgyorsítás. Csak bátor reformokkal térhet vissza a gazdaság a fenntartható növekedés pályájára, biztonságos munkahelyekkel, nagyobb versenyképességgel és növekvő jóléttel. Végül ebből az állam is profitál a növekvő bevételek révén.”
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
