A világ ipara továbbra is gyönge fejlődési dinamikát produkál, s ez a nemzetközi kereskedelem alakulására is rányomja bélyegét. Az előzetes számítások szerint az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye a harmadik negyedévben erőteljesen növekedett, amit az élénk, részben megtakarításokból finanszírozott fogyasztói kereslet támogatott; Kínában a GDP a harmadik negyedévben szintén jelentősen bővült, míg az euró-övezetben stagnált. 

„Az energiahordozók világpiaci árai jóval alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt. A közelmúltban azonban ismét emelkedtek, s még mindig jelentősen magasabbak, mint 2021 januárjában, az európai energiaválság kezdete előtt voltak" – fogalmazott Stefan Ederer, a bécsi Wifo gazdaságkutató intézet legfrissebb, november közepén nyilvánosságra hozott gazdasági jelentésének szerkesztője.  

Ausztriában a harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye 0,6 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, s 1,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ennek oka elsődlegesen a hazai és a külföldi kereslet kedvezőtlen alakulásában keresendő. A magánháztartások kereslete a második negyedévi 0,3 százalékos visszaesés után a július és szeptember közötti időszakban 1,0 százalékkal ismét csökkent. A beruházások oldaláról támasztott kereslet szintén mérséklődött: a bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,4 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől.  

Bár a harmadik negyedévben az előző időszakhoz képest reálértéken 2,4 százalékkal nőtt az export, ennek megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a második negyedévben ugyanennyivel csökkent, a két negyedév átlagában pedig stagnált a kivitel. Az import a második negyedévi 1,0 százalékos csökkenés után a harmadik negyedévben 2,5 százalékkal meghaladta az előző három havit. 

A Wifo októberi üzleti felmérése szerint a vállalatok többségének hangulatát továbbra is pesszimizmus jellemzi. A feldolgozóiparban tovább romlott a hangulat, ugyanakkor az építőiparban és a szolgáltatási szektorban lassult a visszaesés, így ott az érintett gazdasági szereplők mind a jelenlegi helyzetet, mind a közeljövő kilátásait valamivel jobbnak ítélték, mint az előző hónapokban.

A statisztikai hivatal gyorsbecslése szerint a fogyasztói árak októberben 5,4 százalékkal haladták meg a múlt évit októberit, míg az Európai Unió módszerével számított harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) ennél alacsonyabb, 4,9 százalék, ugyanakkor 2 százalékponttal magasabb az euró-övezet 2,9 százalékos átlagánál. Az előző évhez képest szeptemberben többek között a lakásbérleti díjak, a földgáz és a távfűtés felfelé hajtotta az árakat, amit ellensúlyozott a villamos energia, a fűtőolaj és az üzemanyag árcsökkenése. A legerősebb áremelkedés az éttermi és szállodai szolgáltatások, az élelmiszerek és alkoholmentes italok, valamint a szabadidő és kultúra területén volt tapasztalható.

A gazdasági visszaesésének hatása a munkaerőpiacon is érezhető. Bár a foglalkoztatottak száma októberben nőtt az előző évhez képest, a munkanélküliek és a képzésben részt vevők száma is jelentősen emelkedett. Az osztrák definíció szerint a munkanélküliségi ráta 6,3 százalékos, (azaz a szezonális hatásoktól megtisztítva az előző hónapok szintjén maradt), az Eurostat számítási módszere szerint szeptemberben 5,5 százalék volt. 

A „nagy szomszédéhoz” hasonló visszaesés

Az Európai Bizottság november közepén nyilvánosságra hozott őszi előrejelzésében mind az Európai Unió 27, mind – azon belül – az euró-övezet 20 tagországa átlagában 2023-ra 0,6 százalékos növekedést valószínűsít. Az inflációs ráta a „huszonhetek” körében 6,5, ezen belül az euró-övezet országaiban 5,6 százalék lesz. 

A brüsszeli testület – mint az a Németországra vonatkozó előrejelzések esetében is történt – miután Ausztriában a tavaszi prognózisában még 0,4 százalékos gazdasági növekedést várt, a novemberben nyilvánosságra hozott előrejelzésében már fél százalékos csökkenést jelzett. Ennek okai: a magas energiaárak, a növekvő fajlagos munkaerőköltségek és a gyenge exportnövekedés. A tavasz óta az Ausztriára vonatkozó éves inflációs előrejelzés is romlott, (azaz emelkedett) - 7,1-ről 7,7 százalékra. 

A következő két évben már jobban néz ki a helyzet: a Bizottság 2024-ben reálértéken ismét 1,0 százalékos növekedést vár az osztrák gazdaságtól, 4,1 százalékos becsült infláció mellett, 2025-re pedig 1,3 százalékos növekedést és 3,0 százalékos inflációt valószínűsít. 

A munkanélküliség tekintetében Ausztria az uniós átlagnál jobban fog teljesít: a brüsszeli bizottság nyugati szomszédainknál 2023-ra 5,3 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát vár, ami a jövő évben várhatóan kissé, azaz 5,4 százalékra emelkedik, majd 2025-ben az ez évre becsült szintre esik vissza. Az EU egészét tekintve Brüsszel mind erre, mind a jövő évre 6,0 százalékos rátával számol, s az leghamarabb 2025-ben mérséklődhet 5,9 százalékra.

A kamarai tisztségviselők óvnak a túlzott béremelésektől

A szociális partnerek számos ágazatban jelenleg folyó vagy hamarosan megkezdődő bértárgyalásai kapcsán az Osztrák Gazdasági Kamara kézműipari, ipari és kereskedelmi tagozatainak vezetői november közepén tartott közös sajtótájékoztatójukon arra „a szinte példátlanul nehéz kiindulási helyzetre” hívták fel a figyelmet, amely az ország gazdasága került. 

Ausztria gazdasága recesszióban van. A vállalatok mozgástere ezért rendkívül korlátozott, sokuknak egzisztenciális kihívásokkal kell szembenézniük az üzletvesztés és az ezzel párhuzamosan növekvő költségek miatt. Annak, ha ehhez még a túlzott béremelések is hozzáadódnának, számos vállalatnál fizetésképtelenség, bezárások és munkahelyek megszűnése lenne a drámai következménye. A kamarai tisztségviselők ezért „arányérzékkel megfogalmazott kollektív szerződéseket" követeltek és a munkavállalói oldal képviseletében tárgyalók felelősségérzetére apelláltak. 

„Megértjük a munkavállalói oldal aggodalmait; ugyanakkor számos kis- és középvállalkozást is masszívan érinti az anyag- és energiaárak emelkedése. A béremelések azonban nem légüres térben történnek, azokat ki kell gazdálkodni" - hangsúlyozta Renate Scheichelbauer-Schuster, a kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységet végző Elektroschuster cég tulajdonosa, a kamara csaknem 300 ezer vállalkozást magában foglaló feldolgozó- és kézműipari tagozatának elnöke. 

A tagozat által összefogott nyolc ágazat közép- és kisvállalkozásainak forgalma már 2022-ben drámai mértékű visszaesést mutatott és ez a negatív tendencia – kivétel nélkül valamennyi ágazatban, reálértéken számítva 2,4 és 13,5 százalék forgalomcsökkenést elszenvedve - 2023 első felében is folytatódott. A közép- és kisvállalatokkal foglalkozó „KMU Forschung Austria” szerint a 2023 negyedik negyedévére és 2024 első negyedévére vonatkozó kilátások is túlnyomórészt pesszimisták: a fémtechnológiai vállalatok több mint fele átlagosan 25 százalékot meghaladó mértékű rendeléscsökkenésre számít. 

„További gyárbezárásoktól tartunk, mivel sokan már a működésük határán vannak vagy már túl is jutottak azon. A vállalatok az üzleti veszteségek és a robbanásszerűen emelkedő anyag-, energia- és munkaerőköltségek között szoronganak. Olyan konszenzusra, kompromisszumkészségre és bátorságra van szükség a rugalmas megoldások feltárásához, amilyen már a koronavírus-járvány idején is lehetséges volt" - mondta Scheichelbauer-Schuster. 

A munkahelyekért való felelősség mellett - különösen az exportorientált ágazatokban - a hazai vállalatok és termékeik versenyképességéért is felelősséget kell vállalni. Sigi Menz, „civilben” az Ottakringer Getränke AG felügyelő-bizottságának alelnöke, a WKÖ ipari tagozatának elnöke szerint a munkaerőköltségek az elmúlt években meredeken emelkedtek Ausztriában. Az Eurostat szerint ezek a fajlagos munkaerőköltségek nemzetközi összehasonlításban évek óta tartósan magasak; akár az európai, akár az amerikai versenytársakkal összehasonlítva. 

 Az export fájdalmasan lelassulhat és ez súlyos következményekkel járhat. „Az export az osztrák gazdaság egyik alappillére; minden negyedik euró adóbevétel az exporttól függ. A tagozathoz tartozó, több mint 450 ezer főt foglalkoztató több mint 5 ezer vállalat exporthányada 69 százalék, de ezen belül a fémtechnológiai iparban a 80 százalékot is meghaladja; ezért különösen erős versenynyomás alatt áll az ágazat. Ha Ausztria veszít a versenyképességéből, annak drasztikus következményei lehetnek. „A globális versenyben való piacvesztés középtávon mindannyiunkat érint - a vállalatokat és az ország munkavállalóit egyaránt" – érvelt az ipari tagozat elnöke.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock