GyártásTrend:  Miért választottad ezt a pályát?

Fodor Viktória: Már az egyetemi éveim alatt magával ragadott a gyártás világa – különösen az a komplexitás, ahogyan a különböző folyamatok összehangoltan működnek nagyvállalati környezetben. Amikor pályakezdőként először beléptem a GE veresegyházi gyárába, azonnal tudtam, hogy ez az a közeg, ahol nemcsak szakmai kihívásokat találok, hanem emberi fejlődésre is lehetőségem nyílik.

GyT:  Hogyan kezdted a karriered?

F.V.: Pályafutásomat 2008-ban kezdtem a GE-nél, még gyakornokként. A gazdasági világválság idején jelentkeztem egy megnyíló, úgynevezett quality mérnök pozícióra, és hatalmas lehetőség volt számomra, hogy végül engem választottak. 2012-ben középvezetővé léptettek elő, amikor egy csapat irányítását bízták rám. Három évvel később a GE-n belül a legfiatalabb női felsővezető lettem, ami komoly mérföldkőnek számított a karrieremben. Az évek során több gyárral is együtt dolgoztam, és a különböző pozíciók révén mélyebb betekintést nyerhettem a termelési folyamatokba, a vevői elvárásokba, valamint a minőségmenedzsment összetett rendszerébe. 2024-ben újabb jelentős mérföldkőhöz érkeztem: lehetőséget kaptam arra, hogy a GE Vernova Hungary Kft. egyik ügyvezető igazgatójaként, valamint a GE Vernova első női gyárigazgatójaként vezessem a veresegyházi üzemet, amely egyszerre jelent számomra szakmai kihívást és fejlődési lehetőséget.

 GyT:  Miben rejlett ezeknek a pozícióknak a kihívása és felelőssége?

F.V.: Minden pozíció újfajta felelősséget és egyben új területek megismerését hozta számomra. Mérnökként elsősorban a technikai alapok elsajátítása és a gyártási folyamatok mélyebb megértése állt a középpontban. Középvezetőként már emberek irányítása, motiválása és az együttműködés kultúrájának fejlesztése került előtérbe – ekkor tapasztaltam meg igazán, milyen meghatározó erővel bír egy vezető attitűdje. Felsővezetőként pedig már a gyár stratégiai működésének kulcsterületeiért is felelősséget vállaltam, ahol minden döntés közvetlen hatással volt nemcsak a termelésre és a minőségre, hanem a kollégák mindennapjaira is. Ezek a tapasztalatok arra tanítottak, hogy a vezetés nem csupán tudást jelent, hanem emberséget, következetességet és bátorságot is.

GyT:  Mesélj egy kicsit a GE Vernova vállalatról: mivel foglalkoznak, mióta vannak jelen a piacon?

F.V.: A GE Vernova a General Electric energiaipari üzletágából született és 2024 áprilisától önálló vállalatként működik. A New York-i tőzsdére való belépés új korszakot nyitott a cég életében. Világszerte több mint 75.000 munkatársat foglalkoztatunk, technológiánk pedig a Föld villamosenergia-szükségletének negyedét biztosítja – több mint 7.000 gázturbina és 54.000 szélturbina révén. A célunk, hogy aktív szereplői legyünk a globális energetikai átmenetnek, és valódi megoldásokat kínáljunk a karbonsemleges jövőért.

GyT: A magyar piac mire fókuszál leginkább?

F.V.: Magyarország stratégiai szerepet tölt be a GE Vernova globális működésében. A veresegyházi gyárban magas hozzáadott értékű gyártás, technológiai fejlesztés és folyamatos innováció zajlik. A hazai mérnöki tudás és precizitás olyan alap, amelyre világszinten is építhetünk. A fenntarthatóság nálunk nemcsak cél, hanem működési elv is. 

GyT:  A veresegyházi gyárban mit készítenek?

F.V.: A GE Vernova veresegyházi gyárában évente több ezer gázturbina-alkatrészt készítünk, illetve újítunk fel, valamint az AREO területünkön az aeroderivatív turbinákkal működő mobilerőműveket szerelünk össze, kiemelkedő technológiai színvonalon. Precíz mérnöki munka és szigorú minőségi kontroll jellemzi a mindennapi működésünket, ahol a biztonság az elsődleges szempont. A veresegyházi gyár a GE Vernova egyik legnagyobb üzemeként szignifikáns szerepet tölt be a világ energiaellátásában.

GyT:  Bevezettetek-e valamilyen technológiai újítást a közelmúltban?

F.V.: A géppark folyamatos korszerűsítése garantálja, hogy a gyár működése hatékonyabb és környezeti szempontból fenntarthatóbb legyen, ez utóbbit támasztja alá, hogy a beruházások révén várhatóan jövő év végére a gyár energiaszükségletének nagy részét megújuló forrásból tudjuk majd fedezni. Emellett kiemelt fókuszt kap a digitalizáció: az új gépek, valamint az automatikus vizsgálati rendszerek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy technológiai szinten is élen járjunk. A májusban kigördülő, 100 százalékban hidrogénnel is üzemelő mobil erőmű mérnöki szempontból is kiemelkedő példa arra, hogy nemcsak követjük, hanem alakítjuk is az iparági trendeket. 

GyT:  Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, hogyha az ember egy ekkora volumenű cégnél dolgozik?

F.V.: Egy ilyen nagy múltú vállalatnál dolgozni egyszerre jelent inspirációt és kihívást. A több mint 130 évnyi tapasztalat, a globális rendszerek és a technológiai szinergiák mind lehetőséget adnak a fejlődésre. Ugyanakkor a folyamatos elvárások, a gyors változások és a döntések súlya mentálisan is megterhelő lehet. Ezért kiemelten fontos számomra, hogy olyan munkahelyi kultúrát építsünk, ahol van tér az emberi kapcsolódásra, a visszajelzésre és az egyéni fejlődésre. Hiszem, hogy a hosszú távú siker nemcsak a technológián, hanem az emberek jóllétén múlik.

GyT:  Mitől izgalmas a munkád?

F.V.: A gyárvezetői szerep számomra azért izgalmas, mert minden nap új kihívásokkal szembesít, ráadásul minden döntés valódi hatással bír. Ez a pozíció egyszerre szól a hosszú távú tervezésről, a napi működésről, az emberekről, valamint a technológiáról. Itt találkozik minden, amit az elmúlt években megtanultam: minőség, csapatmunka, vezetés, innováció és a munkatársi wellbeing, vagyis a jóllét támogatása. Különösen motiváló számomra, hogy nőként ebben a szerepben példát mutathatok: hogy a szakmai tudás, valamint az emberközpontú szemlélet kiegészítik egymást még egy olyan hagyományosan férfias iparágban is, mint a nehézipar.

GyT:  Mennyire tartod fontosnak a szakmában a csapatmunkát?

F.V.: A csapatmunka nemcsak eszköz, hanem alapelv is. Egy gyár működése annyira összetett, hogy csak közös gondolkodással, egymásra épülő tudással és bizalommal lehet hatékonyan irányítani. A legjobb eredmények akkor születnek, amikor a különböző nézőpontok találkoznak, és mindenki hozzáadhatja saját tapasztalatát. 

GyT:  Mi a legfontosabb egy csapat vezetésénél?

F.V.: A legfontosabb, hogy a csapat tagjai érezzék, hogy számítanak. Hogy nemcsak feladatokat látnak el, hanem egy közös küldetés részesei. Ehhez bizalomra, átláthatóságra és következetességre van szükség. Vezetőként nem az a dolgom, hogy minden kérdésére választ adjak, hanem hogy irányt mutassak, figyeljek, és teret adjak a közös gondolkodásnak. A jó vezetés nem pozíció, hanem jelenlét – ahol a kollégák mernek kérdezni, javasolni, és ezáltal tudnak fejlődni.

GyT:  Milyen kihívásokkal kell megküzdenie egy vezetőnek? 

F.V.: A vezetői kihívások gyakran nem technikai, hanem emberi természetűek. Egyensúlyt kell teremteni a teljesítményelvárások, a munkatársak jólléte, a vevői igények és a hosszú távú célok között. Emellett fontos, hogy minden helyzetben hitelesek maradjunk – a kollégák nemcsak a szavainkra figyelnek, hanem a tetteinkre is. A változások kezelése, a bizonytalan helyzetekben hozott döntések, valamint a felelősségvállalás mind olyan feladatok, amelyekhez nemcsak tudás, hanem emberség és bátorság is kell.

GyT:  És egy női vezetőnek?

F.V.: Nőként vezetői szerepben eleinte gyakran tapasztaltam, hogy a megítélés nem mindig a szakmai teljesítményen alapult. Szerencsére ez a szemlélet egyre inkább háttérbe szorul, és ma már sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a szakmai és emberi értékek. A hitelesség számomra kulcskérdés – nem a címekből, hanem a tettekből fakad. Nagyon inspiráló látni, hogy egyre több kolléga értékeli a sokszínűséget, és támogatja a befogadó vezetést. A legnagyobb öröm számomra, amikor fiatal női kollégák azt mondják: „Jó látni, hogy ez lehetséges.”

GyT:  Kinek való ez a szakma?

F.V.: A gyárvezetői szerep nem klasszikus munkaidőhöz kötött, így bárhol is legyek este vagy hétvégén, az egyik szememmel mindig a gyárat figyelem. Vannak napok, amikor korán kezdünk, máskor pedig egy-egy stratégiai egyeztetés akár estig is eltart. Ha jól működik a csapat és a folyamatok, akkor van tér a magánéletre is. Ez a szakma azoknak való, akik szeretik a komplexitást és hajlandóak adott helyzetekben áldozatot  is hozni, nem riadnak vissza a felelősségtől, és képesek egyszerre rendszerekben és emberekben gondolkodni. A kíváncsiság, a kitartás és a reziliencia elengedhetetlen – ahogy az a szilárd hit is, hogy a vezetés nemcsak szakmai, hanem emberi küldetés is egyben. A célom, hogy olyan munkahelyet építsünk, ahol mindenki tudja: amit tesz, az számít. A siker nemcsak számokban mérhető, hanem abban is, hogy milyen légkört teremtünk hozzá.

GyT:  Milyen tanácsot adnál egy pályakezdő hölgynek?

F.V.: A pályakezdés zavaros időszak. Mindenkinek van véleménye és sokszor kéretlen tanácsa, ilyen-olyan tapasztalata. Ha mindenkit meghallgatsz, végül egyhelyben fogsz topogni, mert nem látod magad előtt a saját célodat, az irányt. A zaj szűrésében segít, ha nem fogadsz el véleményt olyantól, akitől tanácsot sem kérnél! Javaslom, hogy keress valakit, - egy mentort, egy tapasztalt kollégát, egy vezetőt –, akiben bízol, és aki nem csak elméleti tanácsokat ad, hanem a saját tapasztalataiból építkezik. És közben ne feledd: nem kell mindenkinek megfelelned. A saját utad akkor lesz hiteles, ha nem mások elvárásaihoz igazítod, hanem a saját értékeidhez.

GyT:  Mennyire tudod munkát a magánélettel összeegyeztetni?

F.V.: Számomra a munka és a magánélet összeegyeztetése nem egyensúly kérdése, hanem tudatos döntéseké. Ehhez elengedhetetlen az önismeret: tudnom kell, mire van szükségem, mi tölt fel, mi fáraszt, és azt is, hogy mikor kell nemet mondanom. A dedikált időszakok bevezetése és megtartása a hatékonyság kulcsa, ezt még tanulom.

GyT:  Mi kapcsol ki?

F.V.: Fontos felismerés, hogy a magánélet nem a munka ellentéte, hanem annak az erőforrása. Ha van honnan töltekezni, akkor a munkában is sokkal többet lehet teljesíteni. Őszintén szólva, számomra a kikapcsolódás nem jön automatikusan. Nagyon nehéz letenni a telefont, még nyaralás alatt is. Folyamatosan jönnek az értesítések, és komoly kihívás nem reagálni rájuk. Tudatos önuralom kell ahhoz, hogy amikor pihenek, valóban pihenjek. Próbálok időblokkokat kialakítani, amikor tényleg offline vagyok, de ez még tanulási folyamat. Egyelőre ez a hobbim: megtanulni jól pihenni.