GyártásTrend:  Hogyan kerültek érdeklődése középpontjába a csomagolóipar fenntarthatósági megoldásai?
Minkó Mihály: Egy projekt során mód volt arra, hogy új ötletekkel jelentkezzünk az egyetem Innovációs Központjába; az egyik ilyen ötletem a micélium biokompozit speciális felhasználási módja volt. A csomagolóiparral terveztem szorosabb együttműködést, kutatni kezdtem ezen a területen. Az egyetem belépett a csomagolóipari klaszterbe, partnercégekkel vettük fel a kapcsolatot, és a Bay Zoltán Kutatóintézettel kezdtünk közös munkát. A micélium biokompozit egy gomba alapú biomateriál, ami rendkívül szilárd és nehezen törik. Nagyon érdekes kísérleti terület ez a dizájn szempontjából, mivel élő anyaggal dolgozunk együtt, nem pedig egy hagyományos ipari folyamatra jellemző felállásban, amikor a nyersanyagból géppel készül a termék. Az anyagot speciális körülmények között kell például növeszteni, szabályozott páratartalom mellett. Mi tehát, dizájn egyetemként, nem csupán az anyagkutatásra fókuszálunk, hanem a tervezésre is. Izgalmas kérdés, hogy hogyan lehet együttműködni egy élő anyaggal a tervezés során.

GyT.:  Azaz nem új technológiát, hanem új tervezési megoldásokat alkotnak. Milyen példák álltak rendelkezésre?
M. M.: Az Egyesült Államokban az Ecovative a legismertebb cég, amely ezzel az anyaggal foglalkozik. Két kutató alapította a céget, ők 2007 óta foglalkoznak a technológiával és több évnyi kutatás után jutottak el oda, hogy most már piaci megrendelésekre dolgoznak. Elsősorban csomagolóanyagokat gyártanak, leginkább a rendkívül környezetszennyező és nem újrahasznosítható hungarocell helyettesítésére, ugyanis ezek az anyagok szilárdságban és tartósságban szinte teljesen megegyeznek a hungarocellel, vagy akár még jobbak is. Az Ecovative olyan hatalmas volumenben dolgozik, hogy csak 5000 darabnál nagyobb megrendeléseket fogadnak el, egy évre előre. Olaszországban is vannak gyakorlati példák a felhasználásra; hőszigetelő paneleket gyártanak micéliumból faépítkezésekhez, ez az anyag ugyanis nem ég lánggal, csak parázslik, így az építőipari alkalmazása rendkívül biztonságos.
Az Egyesült Királyságban, Esherben nemrég épült egy új gyár, ahol szintén gombaalapú csomagolóanyagokat gyártanak. Emellett a divatipar is elkezdte használni az anyagot: kabátot, cipőfelsőrészt is gyártanak „gombabőrből”, ami hagyományos bőrként funkcionál és igen jó minőségben állítható elő. Bulgáriában egy cég autóbelső bőrborításokat fejleszt kormányokra és műszerfalakra. Itt, az egyetemen pedig az egyik hallgatónk, Füleky Dorka akusztikai paneleket tervez az anyag felhasználásával, annak ugyanis kiváló hőszigetelő tulajdonságai mellett hangelnyelő képessége is kiemelkedő, így alkalmas a belső terek akusztikai és energetikai optimalizálására. A micélium biokompozit tehát nagyon sokrétűen felhasználható anyag.

GyT.:  Itthon éppen a kutatási projektnek köszönhetően szintén egy izgalmas felhasználási mód valósult meg egy Michelin-csillagos vendéglátóhelyen.
M. M.: Valóban; a Salt nevű étterem egyik jellegzetessége, hogy nagyon erős fókuszt helyeztek a fenntarthatóságra. Így alakult ki az együttműködés a kutatási projektünkre épülve, melynek keretében micélium és kender elegyéből készítünk számukra desszerttányérokat. Ez a projekt nagyon jó példája az anyagkutatás és az alkalmazott dijázn ötvözésének, ezúttal a gasztronómiában. A tányérok – melyeknek a közepébe üveg petricsésze kerül, voltaképpen ez adja a tálalófelületet – többszöri használatra alkalmasak, ugyanakkor idővel biológiailag teljesen lebomlanak, nem marad utánuk semmilyen hulladék.

GyT.:  Mit gondol, hogyan reagál az ipar, a piac egy olyan innovációra, mint a micélium?
M. M.: A piac jelenlegi helyzetét a gazdasági realitás határozza meg. A környezetszennyezés költségeit a következő generációk fogják megfizetni, és folyamatosan kitolódik az a határidő, ami alatt a jövőben megfizettethetjük valaki mással a mai tevékenységeink következményeit, ahelyett, hogy belekalkulálnánk a termék árába. Nem könnyű egyszerre megfelelni a környezetbarát vagy fenntartható termékkritériumoknak és a költséghatékonyságnak. Próbálkozások és törekvések vannak, emellett EU-s célkitűzések is alakítják a környezetet. Mivel azonban ezek a biokompozit anyagok teljesen más gyártástechnológiát igényelnek, mint ami jelenleg elérhető az iparban, nemigen foglalkoznak vele komolyan. Megjósolni, hogy mikorra lesz erre nyitottság, nem lehet. Most úgy tűnik, hogy ennél természetközelibb dolgot nem nagyon tudunk előállítani. Elképzelhető, hogy jön egy új anyag, ami egyszerűbben és olcsóbban előállítható és az majd teret nyer. Jelenleg tehát az úttörő próbálkozások ideje zajlik és nehéz eldönteni, melyik irány hoz forradalmi változást.

GyT.:  Visszatérve a kutatásokra, milyen lehetőségei vannak az egyetemen tanulóknak arra, hogy kísérletezzenek és a micéliumhoz hasonló innovációkat alkossanak? 
M. M.: Az egyetemen számos olyan kezdeményezés zajlik, amely a jövő anyagainak kutatására koncentrál. Nemrég zajlott nálunk a Future Materials Konferencia, ami a jövő anyagairól és azzal kapcsolatos témákról szólt. Az egyetem széles „lehetőségcsomagot” nyújt, van mozgástere a hallgatóknak. Magyarországon egyedülálló anyagkönyvtárat működtetünk, ahol számos különleges anyag megtalálható. Ha egy hallgatót valamelyik matéria érdeli, könnyen beszerezheti, rendelhet a könyvtárban található anyagok közül. A könyvtárban az anyagok digitális adatbázisa is elérhető, így a hallgatók információkat nyerhetnek arról, hogy melyik cég gyártja az anyagokat és mire használja őket. A jövő anyagaival ismerkedni, újszerű megoldásokat alkotni dizájn megközelítéssel kiváló lehetőség.

Borítókép: Lakos Máté